Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

Miért és kiért van a Magyar Nemzeti Tanács?

Miért és kiért van a Magyar Nemzeti Tanács?Safety protected.

Szerbia és Montenegró Szövetségi Képviselőháza 2002. február 26-án fogadta el a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényt. Ennek értemében az állam az egyes kisebbségek nemzeti tanácsainak igényeit szem előtt tartva, azokra közhatalmi jogosítványokat ruházhat át megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett. A nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területét érintő döntések meghozatala előtt az állami, a tartományi és az önkormányzati szervek kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét.

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a szerbiai magyar nemzeti közösség „közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzata“. Az MNT a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve, amely törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben – mint például a magyarok által is jelentős számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése – döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket alapíthat.
A harmincöt tagú MNT a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium szabályzata alapján 2002. szeptember 21-én megtartott elektori gyűlésen került megválasztásra. Az elektorok azok az általános választásokon – szövetségin, köztársaságin, tartományin vagy helyi önkormányzatin – mandátumot nyert képviselők, akik magyar pártok színeiben indultak.
Az MNT 2002. október 19-én tartotta első, alakuló ülését, elfogadta a testület alapszabályát és ügyrendjét, megválasztotta elnökét, alelnökeit és jegyzőjét. Az MNT végrehajtó szervének, az Intéző Bizottságnak, valamint szakmai bizottságainak a felállítására a Tanács második ülésén, 2002. december 6-án került sor. Az MNT elnöke Józsa László lett, a három alelnöki posztot Bányai János, Böröcz József és Szombathy Zoltán töltötték be, a jegyző Varga László, míg az Intéző Bizottság elnöke Pásztor Bálint lett.

Nyolc év múlva, 2010. június 6-án kisebbségi nemzeti tanácsi választásokat tartottak Szerbiában. Tizenhat népcsoport közössége – köztük a magyar – közvetlen módon választhatta meg képviselőit. A szerbiai magyarok lélekszáma a 2002-es népszámlálási adatok szerint 293 299 fő volt, így a magyaroknak 117 320 aláírást kellett összegyűjteniük a közvetlen választáshoz. A névjegyzékhez szükséges aláírásgyűjtést elsősorban a VMSZ végezte. A VMDK és a VMDP nem vett részt a nemzeti tanácsi választásokon.
A választói névjegyzékbe feliratkozott magyarok öt lista közül választhattak, miután a Magyarok Magyarokért lista visszalépésre kényszerült, mert nem sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat. A 2010-es magyar nemzeti tanácsi választásokon a választásra jogosultak száma 138 660 főt tett ki. A részvételi arány 55,46% volt, ebből 613 szavazat volt érvénytelen. A Magyar Összefogás lista (a Vajdasági Magyar Szövetség listája) a szavazatok 77,21%-át szerezte meg, 58 900-an szavaztak erre a listára, ez pedig 28 tanácsnoki helyet jelentett. A Vajdasági Magyarként Európába – dr. Csengeri Attila elnevezésű lista (a Demokrata Párt és a Humentis civil szervezet listája) 10 176 voksot kapott, azaz a szavazatok 13,34%-át szerezte meg, ezáltal 4 képviselője lett az MNT-ben. A Kézfogás a Magyarságért Polgári Mozgalom – Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László elnevezésű lista 2569 szavazatot, azaz a szavazatok 3,37%-át szerezte meg, egy képvisleője lett. A Magyar Liga – dr. Murényi Tibor nevű lista (a Vajdasági Szociáldemokrata Liga patronálásával) 2528 szavazatot kapott (3,31%) és szintén egy képviselője lett az újonnan választott tanácsban. A Magyar Remény Mozgalom – László Bálint elnevezésű lista 2114 szavazatot kapott (2,77 %), s egy tagot delegálhatott az MNT-be.
A VMSZ listája elsöprő győzelmet aratott, az MNT elnöke ifj. dr. Korhecz Tamás lett, az alelnökök Borsos Csilla magiszter és dr. Zsoldos Ferenc lettek (a VMSZ listájáról).
A 2014. október 26-i nemzeti választáson az MNT 35 helyéért 117 jelölt indult négy választási listán: 31 helyet a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott lista, a Magyar Összefogás szerzett meg. A Magyar Összefogás listáról Beretka Katinka, Bognár Beáta, Bővíz László, Dolinszky Gábor, dr. Antal Szilárd, Dudás Károly, Hajnal Jenő, Jerasz Anikó, Joó Horti Lívia, Kecskés Endre, Kovács Zsuzsanna, Krizsán Vilmos, Ladisity Melinda, Linka B. Gabriella, Lovas Ildikó, Madarász Gyula, Nyilas Leonov Anita, Németh Ernő, Paskó Csaba, Penovác Náray Éva, Perpauer Attila, Petkovics Márta, Siflis Zoltán, Szilágyi Miklós, Szlákó József, Talpai Sándor, Urbán András, Várkonyi Zsolt, Vidrács Krisztina, Virág Klára és Zsoldos Ferenc került az MNT-be. A VMDK – Csonka Áron listáról Tari István és Bacskulin István tagjai az MNT-nek, a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor listáról Vass Tibor, a Másként Magyarságunkért – Fodor László listáról pedig Fodor László tagja a nemzeti tanácsnak.
A szabadkai városháza dísztermében megtartotta alakuló ülését, majd rögtön az első rendes ülését is az MNT, amelyen Hajnal Jenőt választották meg elnöknek.
Az MNT második rendes ülésén Nyilas Leonov Anitát választották meg a Tanács alelnökének, a Végrehajtó Bizottság elnöke Jerasz Anikó lett, tagjai pedig Lovas Ildikó, dr. Antal Szilárd, Beretka Katinka és ft. mgr. Paskó Csaba.
Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács 2015 novemberéig 11 ülést tartott. A Tanács tagjai az első üléseken többek között elfogadták a testület új alapszabályát és ügyrendjét, a végrehajtó szervének és elnökének meghatározáról szóló határozatot, a 2014. évi második pótköltségvetésről szóló határozatot, elfogadták a 2015. évi költségvetést, az MNT 2015. évre vonatkozó munkatervét, valamint az MNT által társalapított kulturális intézmények idei évi munkaterveiről és pénzügyi terveiről szóló tájékoztatót (ide tartozik a Forum Könyvkiadó Intézet, a Pannónia Alapítvány, a Mozaik Alapítvány, a Hét Nap Lapkiadó Kft., a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet). A Tanács kinevezte a Hét Nap Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének tagjait, a Szabadkai Rádió Közvállalat magyar nyelvű szerkesztősége megbízott fő- és felelős szerkesztőjét, illetve több ízben jóváhagyta az iskolák iskolaszéki tagjainak kinevezését, s az intézményekben az igazgatóbizottság tagjainak megválasztását is.
Az MNT negyedik ülésén napirenden szerepelt a 2014-es zárszámadás, a stratégiákról szóló beszámoló és több intézmény újonnan kinevezett vezetőjének megbízatását fogadták el a tanácstagok. Ezen az ülésen összesen 22 napirendi pontról döntöttek a tagok. Egyebek mellett a tanács tavalyi évi zárszámadását, a 2014-es év munkájáról szóló beszámolót, az MNT stratégiáinak tavalyi megvalósulásáról szóló beszámolót és a Tanács, illetve az általa létrehozott testületek tagjainak illetményéről szóló határozatot fogadta el.
A zárszámadás kapcsán szó volt a szerbiai állami támogatások mértékéről is. A becsei Tari István (VMDK) tanácstag szégyenletesen kevésnek találta azokat az összegeket, amelyekkel a szerb állam támogatja az MNT munkáját.
Az MNT stratégiáinak tavalyi évi végrehajtásáról szóló beszámoló beterjesztésekor Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a dokumentumok már előre bejelentett felülvizsgálatáról, újragondolásáról is szót ejtett. Szerinte fontos a hangsúlyok áthelyezése, hiszen az új összetételű MNT munkája sem eredményes, sem hatékony nem lehet, ha csupán a körülményekhez igazodik, és nem új lehetőségek megteremtésén fáradozik, emelte ki Hajnal, hozzátéve: fontos, hogy a stratégiaalkotás során a tervezés túlmutasson a szokványos és a közkeletű gondolkodás határain, és felkutassa a kreatív megoldásokat.
Az MNT a Tartományi Kulturális és Tájékoztatási Titkárság 2015. évi, a nemzeti kisebbségek részére kiírt kulturális örökségvédelemre és kortárs művészeti alkotásokra vonatkozó pályázatáról szóló javaslatait is megvitatta. A szóban forgó pályázatra a magyar közösség számára 9,6 millió dinárt különített el a tartomány. A Kulturális Bizottságnak 200 pályázatot kellett elbírálnia, és elosztania a pénzkeretet.

Erer

Mennyit keresnek az MNT tagjai?

Az MNT negyedik ülésén napirendre került a Tanács és az általa létrehozott testületek tagjainak illetményeiről szóló határozat elfogadása is. A határozat szerint az MNT alelnökének havi illetménye 15 000 dinár, a tanács tagjai havi 5000 dinárban részesülnek, a tanács állandó bizottságainak elnökei
10 000, a bizottságok tagjai pedig ülésenként 3000 dinárt kapnak.

Tévedések és botrányok sorozata a nemzeti tanácsban és körülötte
Lázadások vígjátéka, avagy aki nincs velünk, ellenünk van

Ahelyett, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) azzal foglalkozna, amiért megalakult, s amiért anyagi támogatásban részesül Szerbiában és Magyarországról is, már több mint egy éve szinte csak önmagával foglalkozik és generálja a botrányokat, főleg a média és a kultúra terén. Úgy tűnik, hogy mindennek hátterében hatalmi harc áll, amely középpontjában az MNT-t vezető Vajdasági Magyar Szövetség – a vajdasági politikai életben évek óta uralkodó párt – áll.
Mindeközben a vajdasági magyarság helyzete egyre reménytelenebb, s növekszik a ki- és elvándorlók száma.
A botrányok sorozata 2014 júniusában kezdődött, amikor a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetői posztjára pályázó négy jelölt közül Andrási Attilát támogatta a Magyar Nemzeti Tanács Kulturális Bizottsága. Ljubica Ristovski, a színház igazgatója elfogadta a javaslatot és kinevezte az új igazgatót. A társulat nem értett egyet az MNT döntésével.
„Sokunknak már régóta elege van az itteni közéletből, de a pohár csak most telt be igazán”, olvasható a Második nyilvánosság elnevezésű, november 25-én létrehozott Facebook-oldal első bejegyzésében, amelyben a közönség nevében szólva az alapítók azt írják, hogy „mélységesen elutasítják az Andrási Attila által vizionált ’polgári színházat’ ”, ezért – többek között – Andrási eltávolítását követelték a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetői posztjáról. Követelték továbbá azt is, hogy Lovas Ildikó, az előző összetételű Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa „nyíltan ismerje el a felelősségét azért a méltánytalanságért, amely a vajdasági magyarság kultúrfővárosának legnagyobb múltú színházát érte”.
Az oldalon a társulat és a (szakmai) közzösség több tagja is kifejezte véleményét Andrási Attila művészeti vezetővé való megválasztása, illetve a rendezésében bemutatott első, Az ügynök halála című, darab kapcsán, sőt a témához nagyobb vagy kisebb mértékben kötődő parázs viták is kialakultak.
„A Szabadkai Népszínház szinte teljes magyar társulatának tiltakozása ellenére megfellebbezhetetlen politikai hátszéllel a társulatra erőltetett/erőszakolt ’művészeti’ vezetője” le akar venni a repertoárról három olyan darabot (Kupidó, Tapasztalt asszony, Van-e valami bejelentenivalója?), amelyek jellemzői írása szerint: „szinte állandó teltház, jó előre elkelt jegyek”, írta Stephen Bozhen (Bózsó István), a Második nyilvánosság egyik szerkesztője, s arra kereste a választ, hogy vajon milyen szándék vezérli az új művészeti vezetőt ennek a döntésnek a meghozatalakor. Majd annak kapcsán, hogy Andrási „a jövőnket meghatározó múlttal kell inkább foglalkozni, egy polgáribb színház” modelljét kívánja létrehozni, Bózsó azt írja, szerinte ez a bizonyos múlt „a vajdasági magyar politikai elitet a velejéig átható korrupció”, a polgári színház kifejezésben pedig azt a szándékot véli felfedezni, hogy jó lenne, ha „a VMSZ szavazóbázisát adó, a világ információáramlásáról hermetikusan levágott falusi magyarság szellemi szintjén folytatná tovább a tevékenységét a Népszínház”.
Az írás szerzője ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy mivel Az ügynök halála című előadás iránt – szavai szerint – nem volt érdeklődés, a harmadik előadásnál „már csak úgy lehet feltölteni a nézőteret, ha a VMSZ-fellegvárakból szervezett (községek pénzén finanszírozott!) buszokkal szállítják a fanokat”.
A követők számának folyamatos növekedését jelző bejegyzések között a korábban megfogalmazott követelések hangsúlyozása, valamint az új művészeti vezető számlájára közzétett – nem ritkán szarkasztikus – montázsok és szövegek is helyet kaptak. Ugyanakkor az adminisztrátorok hangsúlyozták, kezdeményezésük nem egy párt, egy testület vagy egy személy ellen szól. „Egy rossz döntés ellen tiltakozunk! Elvárjuk, hogy visszavonják és beismerjék nyilvánosan a tévedést”, hangoztatták. Stephen Bozhen december 2-án kelt írásában „a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának új művészeti vezetője megjelenésétől datálható próbatermi kálváriát járta körbe”. Ebben kitér arra, hogy Andrási Attila „november 1-jén mondta le hivatalosan a Mladost csipkegyárban kialakított próbatermet a főigazgatónőnek átnyújtott levelében”, ezért a színészeket „átcitálták” a szabadkai Harambasity utca 4. szám alatt található próbaterembe, amely a szerző szerint fűthetetlen, ezért a társulat – mint írja – kénytelen visszatérni a csipkegyárba. „Szerintem még egy vándorcirkusz is kevesebbet költözik egy ilyen rövid időszakban”, jegyzi meg Stephen Bozhen, aki azt írja, a színészek konokul kitartanak, mert „sejtik, hogy távozásukra és pótlásukra már régen kidolgozott forgatókönyv létezik – nem nyilvános fiókokban”, majd az első rendezésben foglalkoztatott vendégszínészekre utal.
A Második nyilvánosság oldalán ezután olyan montázs kerül közlésre, amelyben a Népszínházban az akkor éppen készülő Mindszenty című Pozsgai-darab rendezőasszisztensét azzal vádolják, hogy párthovatartozás alapján került a erre a posztra. Visszaidézik továbbá a társulatvezető-váltás kapcsán közölt tiltakozó hangvételű írásokat, s utalnak Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozatára is: szerintük a politika az elhallgatásukban reménykedik.
Úgy tűnik, hogy a világhálón kezdeményezett nyomásgyakorlás meghozta gyümölcsét, hiszen 2015. január 5-én a Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be Andrási Attila felmentését a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetői posztjáról. Mint elmondta, nem a „döntéshozó szerepében” nyilatkozik, hiszen a művészeti vezető felmentéséről az igazgatóasszony, Ljubica Ristovski határozott. Egyúttal bejelentette: a társulat megbízott művészeti vezetője Gyarmati Kata dramaturg lesz. Hajnal Jenő kiemelte: „a magyar társulatban és körülötte kialakult méltatlan helyzet megköveteli, hogy az MNT felelősen állást foglalva abban tudja támogatni a döntéshozót, Ljubica Ristovski igazgatóasszonyt, hogy intézményében helyre álljon a rend, és az intézmény elsődleges és egyetlen feladata, a színjátszás kerüljön ismét az első helyre”. Hozzátette: Ljubica Ristovski igazgatóasszonnyal egyeztetve megállapodtak abban, hogy Andrási Attila rendezőt 2015. május 31-ével felmenti művészeti vezetői pozíciójából. Ezt követően, január 23-án benyújtotta lemondását Andrási Attila, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetője.

Magyar Mozgalom és egyéb történetek

Április 18-án a Vajdaság Ma vajdasági hírportál arról számolt be, hogy a Magyar Nemzeti Tanács több tagja és tisztségviselője lemondott az április 17-én megtartott VMSZ kibővített elnökségi ülésén, mások mellet Lovas Ildikó korábbi művelődési tanácsos, a Végrehajtó Bizottság tagja is. Ugyanekkor a naplo.org oldal hírforrásaira hivatkozva arról jelentetett meg írást, hogy a „viharos”, illetve „többórás, időnként kínos, könnyektől sem mentes tanácskozáson” Lovas Ildikó felelősségét vitatták meg a megjelentek, az ülés pedig szavazással zárult, „amelynek következtében Lovast megfosztották minden funkciójától”. A Magyar Szó azonban úgy értesült, hogy nem volt szavazás, hanem a tanácskozás végén Pásztor István pártelnök felszólította Lovas Ildikót, mondjon le, aki a felszólításnak eleget tett. A naplo.org a szabadkai Népszínház magyar társulata vezetőjének kiválasztása körül kialakult botrányt is a politikusnőnek rója fel.

A mostanáig rejtélyes ülést megelőzően azonban több fordulat is történt. Ifj. dr. Korhecz Tamással, az MNT korábbi elnökével jelent meg egy interjú a Családi Kör független hetilapban. Ebben Korhecz a VMSZ-en belüli frakcióharcokról számolt be. Többek között kijelentette, hogy „az MNT elnöke Hajnal Jenő, az informális elnöke, vezetője Lovas Ildikó, akit ebben Pásztor István maradéktalanul támogat”. Az interjúra később Pásztor István, a VMSZ elnöke közleményben reagált, de az előző MNT-elnök kijelentéseit érdemben nem cáfolta. Néhány hónap múlva, mintegy a VMSZ ellenpontjaként, megalakult a Magyar Mozgalom civi szervezet, amely egyik oszlopos tagja Korhecz Tamás, a tagságot pedig a VMSZ jelenlegi tevékenységével elégedetlen, a pártból kilépett tagok, s kívülállók alkotják.
A Magyar Mozgalom a VMSZ ellenlábasaként minden bizonnyal részt fog venni a 2016-ban esedékes választásokon. Ennek „előhírnöke“, hogy a Magyar Mozgalomnak 2015 novemberében Becsén már vannak tanácsnokai a községi parlamentben, annak ellenére, hogy a Mozgalom megalakulása óta nem tartottak helyhatósági választásokat. A Mozgalom úgy tett szert a tanácsnokokra, hogy Az Óbecséért polgári csoport – a VMSZ választási listáján jutottak be a képviselő-testületbe 2012 májusában, de a VMSZ kizárta őket a pártból, mert koalíciós szerződést kötöttek a Szerb Haladó Párttal, ez pedig az akkori VMSZ-es politikai szerint elfogadhatatlan volt, ma már nem az – képviselői „átléptek“ a Magyar Mozgalomba.
Ne tévesszük szem elől, hogy a Magyar Mozgalom alapítói között számos politikus van, aki az elmúlt években valamilyen módon hozzájárult a vajdasági magyar közösség jelenlegi, rózsásnak semmiképpen sem mondható helyzetének kialakulásához. Ők nyilvánosan és egyértelműen nem adtak magyarázatot az abban az időben kifejtett tevékenységükre.

Gazdaságélénkítés csak a pártholdudvarban?

Az MNT körül gyűrűző botrány áprilisban abban csúcsosodott ki, hogy a magyarországi kormány által kezdeményezett Wekerle-terv keretében szétosztani tervezett vajdasági vállalkozásfejlesztési célú kedvezményes hitelekből feltűnően nagy arányban részesültek volna egy nyilvánosságra került előzetes elgondolás szerint a VMSZ-hez közeli nagyvállalkozók. Becsei is akadt közöttük.
A botrány kapcsán április 28-án közleményben reagált a VMDK, amely „elfogadhatatlannak” tartotta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség bejelentett gazdaságélénkítő programja csak a pártholdudvar pénzelésében merüljön ki. „A magyarországi támogatásokat nem lenne ildomos és erkölcsös a pártklientúra építésére használni, mert a cél nem a párthoz közeli ötven család vállalkozásának megerősítése, hanem közösségünk egészének gazdasági felzárkóztatása” , állt a VMDK közleményében.
A Jobbikhoz közeli Alfahir.hu internetes portál ugyanis egy olyan táblázatot jelentetett meg, amelyben három tucatnyi vajdasági magyar kötődésű vállalat szerepel. Ezek a cégek a táblázat tanúsága szerint összesen 37,86 millió eurós magyarországi hitelben részesülnének.
Az üggyel kapcsolatban Pásztor István, a VMSZ elnöke, elmondta, hogy a szóban forgó lista azoknak a lehetséges cégeknek a listája, amelyek anyagi támogatásban részesülhetnek a vajdasági magyar közösség gazdaságélénkítő programján belül. Pásztor hangsúlyozta, a 30 cégből álló lista nem végleges, és nem is titkos, de nem is VMSZ-es, hiszen párton kívüli személyek cégei is (!) szerepelnek rajta. „A 30 cég közül eddig 16-nál jártak a VMSZ képviselői, és ez felemelő élmény volt. Minden egyéb feltételezés rosszindulatból és tájékozatlanságból fakad”, nyilatkozta Pásztor. És ennyiben maradt.
A VMSZ-féle gazdaságélénkítő programról legújabban október 23-án hallottunk, amikor Magyar Levente, Magyarország gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az MTI-nek adott interjújában, miután megbeszéléseket folytatott Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével, kijelentette, hogy hamarosan bemutatják azt a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, amelyet a magyar kormány támogatásával valósítanak meg, ebben a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik majd. A politikus szerint a vajdasági magyarság az anyaország kiemelt figyelmét kell, hogy élvezze, mert „egy olyan jól szervezett közösségről van szó, amellyel nagyon hatékonyan együtt lehet működni, mert nem fragmentált, hanem van egy hatékony érdekképviselete”. A gazdasági együttműködéstől, egészen pontosan a gazdaságfejlesztési programtól azt remélik, hogy megállítható lesz az elvándorlás, és serkenthető a szülőföldön maradás. „Az a cél, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy olyan gazdasági körülményeket és lehetőségeket teremtsünk, amelyek itthon tartják azokat, akik az elvándorláson gondolkodnak. A magyar kormányzat teljes mellszélességgel támogatja ezt a programot, és nagyon komoly pénzeszközöket fog mozgósítani”, mondta az államtitkár. 

A gazdaságélénkítő program „előfutáraként” megnyílt, többek között Újvidéken is, a Magyar Nemzeti Kereskedőház képviselete, amely azzal a céllal jött létre, hogy a helyi vállalkozásokat összekösse a potenciális magyar partnerekkel, pályázati tanácsadást nyújtson, valamint különböző hitellehetőségekhez juttassa a cégeket.

Hajnal lemondását követelte a VMDK

Sürgősségi beadványok kerültek a Magyar Nemzeti Tanács hatodik rendes ülésének napirendjére, ugyanis a Végrehajtó Bizottság mandátuma egy jogi-formai hiba miatt megszűnt. Az MNT titkos szavazással döntött az új Végrehajtó Bizottság kinevezéséről. A testület elnöke Jerasz Anikó maradt. Lovas Ildikó és Beretka Katinka eddigi tagok helyére Petkovics Márta tanárt és Madarász Gyula élelmiszeripari mérnököt választották.
Mindeközben, az MNT-ben szintén jelen levő párt, a VMDK közleményben jelentette be: „alaki jogi tévedésnek nevezett mulasztások” miatt megszűnt az MNT Végrehajtó Bizottságának megbízatása, összhangban a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 7. szakaszának 6. bekezdésével. A párt felszólította Hajnal Jenőt, az MNT elnökét, „aki egyben a legfelelősebb az MNT működésében a törvényesség betartásáért, hogy azonnal mondjon le tisztségéről”.
Hajnal Jenő azóta is az MNT elnöke.

Az MNT-ben dolgozók felétől megszabadultak?

A Vajdasági RTV a Magyar Összefogás listához közel álló forrásból megtudta, hogy az MNT szerveiből elbocsátott főállású dolgozók levélben fordultak a Magyar Összefogás lista tagjaihoz, amelyben azt javasolják, hogy Hajnal Jenő, az MNT elnöke haladéktalanul kezdjen megbeszéléseket a 2014 vége óta elbocsátott, volt MNT-s munkavállalókkal az MNT-ben vagy annak intézményeiben való újbóli foglalkoztatásuk tárgyában. A levél írói azt állítják, hogy a 2014-es nemzeti tanácsi választások után az MNT-ben dolgozó 21 munkavállaló közül 9-nek felmondtak, e döntés mögött pedig szerintük Lovas Ildikó áll, írta a Vajdasági RTV honlapja.

Beretka Katinka: „Senki kezében nem vagyok bábu”

Dr. Beretka Katinka, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja május 25-én adta be lemondását, a Tanács június 10. ülésén szakmai okokkal indokolta távozását. „Lemondásom személyes, elsődleges oka szakmai jellegű, mivel a Végrehajtó Bizottság tagjaként, az MNT legszűkebb testületének tagjaként nem volt belátásom a különböző szakmai, stratégiai pontok lebonyolításába, a különböző döntések előkészítésébe, illetve végrehajtásába”, mondta dr. Beretka Katinka, aki nehezményezte, hogy alkotmányjogászként a jogi, szakmai kérdések megvitatásából kihagyták, a legtöbb stratégiai programról pedig sokakhoz hasonlóan csupán a sajtóból értesült. „Nem tudom a nevem adni olyan döntésekhez, amelyeket nem látok át teljes egészében, illetve amelyekkel bizonyos esetekben jogilag nem értettem egyet”, jelentette ki Beretka, aki szerint a Végrehajtó Bizottság tagjaként ilyen módon a vajdasági magyarság előtt megkérdőjeleződött szakmai integritása, sőt az egész Végrehajtó Bizottság integritása is, ezért jobbnak látta, hogy lemondjon az MNT-ben betöltött funkcióról. Képviselői posztját az MNT-ben mégis megtartotta.
Beretka cáfolta, hogy dr. Korhecz Tamás vagy Pásztor István, esetleg Hajnal Jenő „utasítására” hozta volna meg döntését. „Senki kezében nem vagyok bábu”, jelentette ki, majd a Tanács tagjaihoz fordulva kiemelte: „Az egység látszatára való törekvés nem elég, az egységet kellene, hogy képviseljük a vajdasági magyarság körében, ezért nem tudok azonosulni azzal a filozófiával, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Döntésemet akkor hoztam meg, amikor zárt ajtók mögött arról akartak meggyőzni, hogy a számomra jogszerű álláspont nem biztos, hogy a Végrehajtó Bizottság által elfogadható állásponttal egyenlő, és igyekezzek inkább az utóbbit képviselni”, mondta el a képviselőnő.
Beretka Hajnal Jenőnek a Végrehajtó Bizottság újraválasztásakor nyújtotta be lemondását, ugyanis már ezzel a döntéssel sem értett egyet, hiszen, mint mondta, az újraválasztás ugyan törvényileg megoldható volt, de a törvény szellemével ellentétes.

Kihalóban a sajtószabadság

Ilyen hangulatban történt meg, hogy néhány hónapja az MNT tulajdonában levő egyetlen magyar nyelvű napilap, a Magyar Szó újságírói és szerkesztői fellázadtak Varjú Márta főszerkesztő ellen. A jelenlegi főszerkesztőt 2011-ben nevezték ki, miután elbocsátották elődjét, Pressburger Csabát, aki független újságírással kísérletezett. Az újságírók nagy része nyílt levelekben követelt több szabadságot munkája végzéséhez.
Októberben bekövetkezett egy újabb botrány a Magyar Szóban, amikor Varjú Márta leváltotta Kontra Ferencet, a Magyar Szó irodalmi mellékletének, a Kilátónak a szerkesztőjét (Kontra szerint azért, mert negatív kritikát jelentetett meg Lovas Ildikó regényéről). Varjú a szerkesztő helyére a fiatal, a Magyar Szóba kívülről érkező irodalmárt Patócs Lászlót állította volna (Patócs az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékén dolgozott tavalyig, akkor azonban nem hosszabbították meg szerződését). Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az MNT Tájékoztatási Bizottságának foglalkoznia kell az esettel. Ezen felül a napilap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének két tagja furcsa körülmények között lemondott. Ezzel kapcsolatban különféle találgatások is napvilágot láttak, de az érintettek közül azóta senki sem szólalt meg.
Kontra a Magyar Mozgalom honlapján tiltakozott leváltása ellen, „azzal vádolva Patócsot és pályakezdő irodalmár barátait, hogy az informális befolyását szerinte megőrző Lovas Ildikó és így a VMSZ ’rohambrigádjaként ’ foglalják el a vajdasági kulturális élet fontos pozícióit. Az érintettek tiltakoztak Kontra vádjai ellen, jelezték, hogy az eljárást maguk is helytelenítik“, írta Vári György október 28-án a Népszabadságban megjelentetett „Egymást érik a kiáltó botrányok a Vajdaságban“ című írásában, amelyben velősen összefoglalta a „vajdasági magyar helyzetet“.
Vári a továbbiakban így fogalmaz: „A Nemzeti Tanács az újság ügyeiben illetékes testületének tagjai, továbbá a lapigazgató és a főszerkesztő október 12-én informális megbeszélést folytattak a kialakult helyzetről, amelynek eredményéről a Magyar Mozgalomhoz köthető tagok sajtóközleményt adtak ki. Eszerint Kontra leváltását ’befagyasztják ’, amíg nem találják meg utódát a szerkesztőségen belül. Kérdés, hogy egy informális megbeszélésen hogyan születhetnek félig-meddig hivatalosan bejelentett döntések, és hogy egy szerkesztő személyéről miért tanácskozik egy politikai testület egyáltalán. A testület elnöke a közlemény kiadása után súlyosan összekülönbözött a közlemény kiadóival, felelősségre vonta őket, az érintettek pedig tiltakozásképpen – szóban – lemondtak testületi tagságukról: vagyis újabb nyílt és goromba konfliktussá dagadt a szerkesztőváltás a VMSZ és lassan formálódó ellenzéke között“.
Időközben Varjú „kifagyasztotta“ Kontra leváltásáról szóló döntését, s végérvényesen leváltotta, felajánlott neki egy állást, és nyolc nap gondolkodási időt kapott.
„Kontra Ferenc egy európai színvonalon alkotó író, József Attila- és Márai-díjas, úgy tud legjobban hozzájárulni a lap színvonalának a növeléséhez, ha ír “, jelentette ki Varjú Márta, a Magyar Szó napilap főszerkesztője a Kilátó melléklet élén történt szerkesztőváltás kapcsán október 28-án. Arra a felvetésre, hogy Kontrát azért váltotta le a Kilátó éléről, mert negatív kritikát közölt Lovas Ildikó legújabb kötetéről, Varjú Márta azt válaszolta, hogy erről szó sincs: „A Magyar Szó jobbításáról van szó, azért szeretném, ha Kontra Ferenc publikálna“. S amíg a nyilvánosság egy része politikai nyomásgyakorlásról beszél, Varjú Márta kifejtette azt, ami eddig is tudható volt: a Magyar Szó Lapkiadó Kft. alapítói okirata 14. szakaszának 6. bekezdésével összhangban a főszerkesztő minden további nélkül kinevezheti és felmentheti a rovatok szerkesztőit.
Október végén arról is szó volt, hogy mégsem Patócs lesz a Kilátó szerkesztője, azt pedig, hogy ki lesz, még nem lehetett tudni. November közepéig megváltozott a helyzet: a Kilátót jelenleg mégis Patócs László szerkeszti.

Nem (jól) szól a rádió

A Magyar Nemzeti Tanács szeptember 28-án megtartott ülésén 85 napirendi pontot tárgyalt meg, mindeközben egymás ellen fordultak a Magyar Mozgalom (a VMSZ-ből kivált tanácstagok) és a Magyar Összefogás (VMSZ) tagjai. A leghevesebb vita a Szabadkai Magyar Rádió Alapítvány megalapítása kapcsán alakult ki. Az alapítvány megalapításáról szóló kezdeményezést Németh Ernő, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke terjesztette be, de azt a Tájékoztatási Bizottság aznap délelőtt elutasította, amit a képviselők többsége is megerősített.
Németh Ernő, aki egyben a Szabadkai Rádió magyar nyelvű műsorainak megbízott főszerkesztője is, korábban már botrányosnak nevezte az általa vezetett bizottság döntését. A Tájékoztatási Bizottság elnöke és a rádió főszerkesztője a Szabadkai Rádiót a Szabadkai Magyar Rádió Alapítvány létrehozásával tervezte volna megmenteni, míg a bizottság többsége a Pannónia Alapítványba olvasztotta volna a műsort, hogy a Pannon RTV foglalkoztassa tovább a rádió munkatársait.
Joó-Horti Lívia felhívta a figyelmet arra, hogy a Pannon RTV nem veheti át a Szabadkai Rádió jelenlegi frekvenciáját, mert közszolgálati sávon kereskedelmi tartalmakat nem sugározhatnak, így mégis az új alapítvány jelentheti az egyedüli járható utat.
Németh Ernő elmondta, hogy a rádióban a szerkesztést sem a mostani szerkesztők vinnék tovább, majd kijelentette, hogy nemcsak a Szabadkai Rádiót, de tönkre akarják tenni a Népszínházat, a Népkört, a Családi Kört, a Kosztolányi Gimnáziumot és egyéb intézményeket is.
Náhány nappal később elmaradt az MNT Tájékoztatási Bizottságának ülése, nem volt meg ugyanis a határozatképességhez szükséges legkisebb létszám. Az MNT szakmai testületének több tagja jelezte, hogy nem tud jelen lenni azon az ülésen, amelynek napirendi pontjai között szerepelt volna a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége petíciójának véleményezése, a Magyar Szó napilapban a leváltás és személycserék után kialakult helyzet megvitatása, valamint a topolyai médiatámogatási pályázatok véleményezése. Az elmaradt ülést követő sajtóértekezleten Tóth Imre, a Szabadkai Rádió magyar műsorainak megmentésére irányuló petíció kezdeményezője elmondta, 6500 aláírást adtak át, azzal a kérelemmel, hogy rendkívüli ülést hívjon össze az MNT. „Hajnal Jenő személyesen nem fogadott, egy közleményben okított bennünket, hogy ezt Maglai Jenőnek, Szabadka polgármesterének kellett volna átadnunk. Sajnálatos dolog az, hogy Hajnal Jenőnek fogalma sincs, hogy ki a Szabadkai Rádió alapítója. Sajnálatos az is, hogy Hajnal Jenő úrnak fogalma sincs, hogy a Magyar Összefogás mit ígért a polgároknak. A Szabadkai Rádió, mint a leghallgatottabb és legkedveltebb magyar rádió státusának rendezése a vajdasági magyar elektronikus sajtó részeként – ez áll az ígéretben. Mi semmi újat nem kérünk, csak annyit, hogy tartsák be ígéreteiket. Arra nem számítottam, hogy ez a mai ülés elmarad, arra viszont számítottam, hogy nem szakmai, hanem politikai döntés születik majd, tekintettel arra, hogy a szakmával nem konzultáltak. Arra szerettem volna megkérni a Tájékoztatási Bizottság tagjait, hogy amennyiben politikai döntést akarnak hozni, fogadjanak szót Pásztor Istvánnak és Lovas Ildikónak. Ezzel kapcsolatban szeretném Pásztor István szavait idézni, amelyet 2013. november 28-án, a Szabadkai Rádió 45 éves fennállásának ünnepén mondott, `úgy is, mint a vajdasági parlament elnöke és úgy is, mint a VMSZ elnöke mindent megteszünk továbbra is annak érdekében, hogy a Szabadkai Rádió talpon tudjon maradni, önkormányzati tulajdonban tudjon működni. Fontosnak tartjuk azt, hogy az önkormányzat meghozza a döntést, amelynek értelmében a nemzeti tanács társalapítója lehet a Szabadkai Rádiónak és mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan anyagi, technikai föltételek legyenek, amelyek egy normális, a hallgatók által elvárt műsornak a produkciójára adnak lehetőséget`“, idézte Tóth Pásztort.
November elején megszűnt a Szabadkai Rádió magyar műsora, s a Pannónia Alapítvány 2015. november 1-jén Szabadkai Magyar Rádió néven rádiót indított a 89,6 MHz-en. A Magyar Mozgalom Ideiglenes Ügyvivői Testületének közelménye szerint kalózrádióról van szó, mert „az új rádióműsor – amely jogilag új médiumnak számít – sugárzásához a Pannónia Alapítvány nem rendelkezik frekvenciaengedéllyel. A 89,6 MHz-en hallgatható rádióadás működtetése ezért törvénybe ütköző, illegális. A Szabadkai Magyar Rádió beindítása ellentétes a Pannónia Alapítvány Igazgató Bizottságnak a döntésével is. Az alapítvány Igazgató Bizottsága 2015. október 28-án megtartott ülésén elutasította a Szabadkai Magyar Rádió adásának a beindítására vonatkozó igazgatói javaslatot. A Szabadkai Magyar Rádió műsorának sugárzása a Pannónia Alapítvány belső jogi aktusait is sérti. A Pannónia Alapítvány alapító okirata szerint az alapítvány két médiumot működtethet: a Pannon Televíziót és a Pannon Rádiót. Az új médium létrehozásáról a Pannónia Alapítvány alapítói nem hoztak döntést, jogi értelemben a Szabadkai Magyar Rádió nem létezik. Az új rádió megalapításáról kizárólag a Pannónia Alapítvány alapítói határozhatnának az alapítvány alapító okiratának a módosításával. A Pannónia Alapítvány tízéves története során a törvényeket, az alapítvány saját jogi aktusait és szerveinek döntéseit tiszteletben tartva működött. Emellett a Pannon RTV mindvégig igyekezett megfelelni a rádióhallgatói és tévénézői elvárásoknak is. A Szabadkai Magyar Rádió elindításával a Pannónia Alapítvány igazgatója mindezt kockára tette“.

A Magyar Mozgalom közleményére reagálva Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója elmondta, nem igaz, hogy az alapítvány igazgatóbizottsága 2015. október 28-án megtartott ülésén elutasította a Szabadkai Magyar Rádió adásának a beindítására vonatkozó igazgatói javaslatot. Véleménye szerint azok hozzák nehéz helyzetbe a Szabadkai Magyar Rádió egész napos adását és a Pannon RTV-t, akik féligazságokkal és hazugságokkal próbálják megindokolni és megvédeni álláspontjukat. Bodzsoni elmondta, hogy tiszta szívvel és nyugodt lelkiismerettel vállalja a felelősséget, mert hozzájárult ahhoz, hogy valamiképpen folytatódjon a Szabadkai Rádió magyar adása. „Az igazgatóbizottság hét tagjából négyen voltak jelen az ülésen. A szavazati arány kettő-kettő volt. Ketten igennel szavaztak, ketten pedig tartózkodtak. Senki nem szavazott ellene. A Pannónia Alapítvány szabályzata szerint ebben az esetben az igazgatóbizottság elnökének a szavazata dönt. Tehát formálisan az igazgatóbizottság támogatta azt, hogy a Pannónia Alapítvány keretein belül elinduljon a Szabadkai Magyar Rádió adása“, nyilatkozta Bodzsoni.

Módosították az MNT költségvetését

Nemrégiben tartották meg az MNT 11. ülését, amelyen módosították a Tanács 2015. évi költségvetéséről szóló határozatot. A bevételi oldalon ezúttal nagyrészt a ténylegesen beérkezett összegek szerepelnek az elképzelések helyett, emelte ki Jerasz Anikó. A Végrehajtó Bizottság elnöke elmondta, a külföldi adományok mintegy 340 millió dinárt tesznek ki.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyomatékosította, hogy a költségvetési keret nagyrészt magyarországi támogatásokból valósul meg. Kitért azokra a bírálatokra, melyek szerint az MNT óriási összegeket oszt el anélkül, hogy ebbe bárkinek betekintése legyen. „Cáfolni szeretném, hiszen a költségvetés elfogadása után a második módosítás is arról árulkodik, hogy a teljes táblázati rendszert mutatjuk ki, és tudni kell azt is, hogy mindaz, ami anyaországi támogatásként érkezik, az céltámogatásként, pályázati rendszerben érkezik, tehát annak az elszámolása nagyon szigorú követelményeket kell, hogy kielégítsen.”
Decemberben még egy költségvetési módosítás várható, hiszen néhány olyan tétel van még, amely a tervekben szerepel, de a pénzeszközök még nem érkeztek meg. Itt elsősorban a szakképzés évéhez kapcsolódó támogatásban érték el, hogy a program bővüljön, ezért a büdzsé valószínűleg további 10 millió dinárral egészül ki.
„Csak akkor tudnánk érdemi vitát folytatni a költségvetésről, ha ismernénk, milyen arányban költöttek eddig. Egy háztartásban is, ha azt mondjuk, hogy ekkora a keretünk, akkor van tiszta képünk, ha elmondjuk utána még azt is, mennyit költöttünk, ami a mellékelt anyagból nem derül ki”, mondta Tari István (VMDK), az MNT tagja. Tari számos kérdésre várt volna választ az MNT elnökétől. Mint mondta, a telefonköltségek 1,1 millió dinárt vagyis majdnem 10 000 eurót, vagyis havi 100 000 dinárt tesznek ki. „Melyek azok a fontos munkafolyamatok az MNT-ben, amelyek ekkora telefonköltségekkel járnak? Kiknek és milyen összegben fizetjük közpénzből a maroktelefonhasználatot? Kitől és milyen célból bérel az MNT évi szinten 500 000 dinár ellenértékben ingatlant és termeket? Mire költi az MNT a 421/900-as kontó alatti egyéb költségek elnevezéssel szereplő 1 350 000 dinárt, vagyis csaknem 11 ezer eurót? Kinek/kiknek és mely elvégzett munká(k)ért fizet ki az MNT 1 470 000 dinárt, fordítási szolgáltatások címen? Kiknek és mely elvégzett munkáért fizet ki az MNT egyéb szolgáltatások címszó alatt, a 423/190-es kontóról 650 000 dinárt? Kiknek és mely szolgáltatásokért fizet ki az MNT 1 000 000 dinárt a 423/590-es kontóról egyéb címszó alatt? Kinek fizetnek/fizettek 5,7 millió dinárt a vajdasági magyar szellemi és épített örökség virtuális múzeumának kialakítására? Hol tart, melyik fázisban van a munka? Mire használták fel azt az 1 millió dinárt, amelyet a Topolyai Múzeum önállósulási folyamatainak támogatására láttak elő? Kiknek és mely kritériumok alapján fizettek ki 500 000 dinárt az amatőr színházak tájolási programja keretében? Ki határozta meg azt, hogy kik részesülnek támogatásban? Volt-e esélyegyenlőség? Kinek, kiknek és mely elvégzett munkákért fizettek/fizetnek 1 millió dinárt A vajdasági magyar értéktár, hungarikumok, idegenforgalmi turistautak kiadványai, logótervezés címszóval található 465/100-as kontóról?“ stb.
„A zárszámadás témája a Tari István tanácstag által számon kértekhez, nem pedig a költségvetéshez tartozik. Nagyon egyszerű a dolog, nagy részét nem fizettük ki, ha kifizetjük, akkor el tudunk számolni. A mai ülésnek nem az a témája, hogyan, miként valósult meg a költségvetés”, válaszolta Hajnal Jenő.

Egy év egy interjúban

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács.
A Tanács által alapított napilap, a Magyar Szó, ez alkalomból interjút készített az MNT elnökével Hajnal Jenővel, aki többek között értékelte az MNT egyévi tevékenységét, bemutatva „az eredményeket és kitérve a bírálatok megalapozottságára“, ámbátor Hajnal a legfontosabb bírálatokról, azaz botrányokról az MNT háza táján – cenzúra, leváltások/ lemondások, Szabadkai Népszínház-Andrási ügy, gazdaságélénkítés, Szabadkai Rádió stb. – alig beszélt, az újságíró pedig nem kérdezte.
„Egy év tapasztalata sok mindent elárul. Ebben az összetett gazdasági-társadalmi környezetben egészen máshonnan kellett elindulnunk, mint akár néhány évvel ezelőtt is. És egészen mások a kitörési pontok is, mint akár öt évvel ezelőtt voltak. Ennek ellenére nem lehet akkora eltérés sem a célok, sem pedig a stratégiai elképzelések között, mint amekkora törésvonal alakult ki az MNT egykori és jelenlegi döntéshozói között. Ma már egészen nyilvánvaló számomra, hogy a háttérben egészen más mozgatóerők húzódhatnak meg. Az, ami viszont evidencia számomra, hogy a Magyar Összefogás programjában meghirdetett célokat mindenképp meg kell valósítani. Ezeket az elképzeléseket egyébként azok is végig képviselték a kampányban, akik most elégedetlenek az új összetételű MNT minden egyes lépésével, de leginkább a saját pozíciójukkal. Ha van szomorú tapasztalata ennek az egy évnek, az számomra mindenképpen egyfajta csalódás: azok az emberek, akik magukat a közösségért cselekvő szakembernek tartják, abban a pillanatban, hogy kiderült, nem maradnak meghatározó pozíciót betöltő személyek az MNT-ben, ellenségként kezdtek viselkedni, ami a mai napig tart. Nem tudom másként felfogni azt, ahogyan nekimentek a Szabadkai Magyar Rádiónak, ahogyan pocokfészeknek nevezik Szabadka történelmi városmagjának – a pénztelenség és nemtörődömség évtizedei miatt – megroggyant épületeit, miközben 2013-ban még megszavazták az MNT döntését, amelynek eredményeképp a VMSZ-szel közösen hasonló ’pocokfészek’ házakat sikerült megmenteni a bontástól. Vagy említhetném az osztályösszevonások kapcsán képviselt álláspontot, az Alkotmánybírósághoz való fordulást, amit az MNT-ülésen az a képviselő jelent be, aki néhány éve, amikor az osztályösszevonás miatt Zenta községben három tanító munka nélkül maradt, az akkori MNT oktatási felelőseként azt mondta a segítséget kérő telefonhívásokra, hogy sajnos meg van kötve a keze. Ugyanakkor az elmúlt év, az elmúlt hónapok döntései, és az abból eredő ellentétek megnyugtattak, hiszen az ember sosem érezheti úgy, hogy tévedhetetlen. Abban tettek biztossá, hogy a vajdasági magyar közösségek által megfogalmazott igények teljesítésében sohasem tévedhetünk, hogy csak egyetlen, még a legelső MNT óta húzódó példát mondjak: egy település magyar nevének hivatalossá tétele, mint például Tiszakálmánfalváé“, nyilatkozta az MNT elnöke a Magyar Szónak.

R.M.

Frakciók és tyúkólak

Csúszó Endre képviselő a szabadkai városi képviselő-testület november 12-én megtartott ülésén bejelentette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői csoportján belül megalakult a Magyar Mozgalom (MM) platform, amelyhez a 16 VMSZ-es képviselő közül 9-en csatlakoztak. „Az MM-platform lényege nem az, hogy szétverje a VMSZ frakcióját, ellenkezőleg, ezen keresztül igyekszünk erősíteni a munkát és próbálunk odahatni, hogy az még hatékonyabban működjön“, mondta Csúszó.
A platform lényege, hogy a frakción belül adódhatnak különböző vélemények, de ez nem azt jelenti, hogy egymás ellenségei lennének a képviselők, hanem jobbítani kívánnak bizonyos dolgokon, állította a platform tagja.
„Nem az a célunk, hogy külön frakciót alakítsunk és ezzel gyengítsük a magyarságot képviselő erőket, hanem ellenkezőleg. A VMSZ alapszabályzata szerint nem kizáró ok, hogy valamilyen civil szervezetnek tagja vagyok. Ezt alkalmaztuk a frakción belül is. Bízom benne, hogy mi, mint VMSZ frakció, mindig egységesen fogunk szavazni. A mi dolgunk, hogy mint VMSZ frakció, közös nevezőre jussunk. Ezért jött létre ez a platform a frakción belül”, mondta a tanácsnok.
A frakció megalakítására reagálva Pásztor István, a VMSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a VMSZ statútuma nem engedélyezi a frakción belüli platform-alakítást, és mindenkit, aki aláássa a pártot, el fognak távolítani.
A kérdésre, hogy ezek szerint Varga Lászlót, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjét is kizárják-e a pártból, Pásztor azt válaszolta, hogy Varga „már régen nem tagja a VMSZ-nek“.
„A párt és a tyúkól között az a különbség, hogy a tyúkólban összevissza lehet szaladgálni és piszkolni, míg a pártban illik tudni a rendet. Aki ezt a rendet nem tudja elfogadni, mehet oda, ahol úgy viselkedhet, mint a tyúkólban“, mondta Pásztor az RTV-nek.
Arra a kérdésre pedig, hogy mi fog történni, amennyiben Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, a Magyar Mozgalom (MM) tagja, támogatná a szabadkai képviselő-testület MM-es tagjai által alakított platformot, Pásztor azt felelte, hogy abban az esetben „ő is mehet velük együtt“.

Szilágyi Miklós, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának elnöke
A kritika minőségesebb munkát eredményezhet

Tavaly októberben választották meg az új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT). A Tanácsnak te is tagja lettél. Melyek a legfontosabb határozatok, amelyeket az új összetételű MNT meghozott, főleg azok, amelyek Óbecsére is vonatkoznak?

– Személy szerint úgy érzem, hogy a legfontosabb döntések és eredmények közé mindenképpen az Európa Kollégium beindítása tartozik. Itt olyan magyarajkú egyetemisták lakhatnak, akik valamely akkreditált szerbiai felsőoktatási intézményben tanulnak. Ezenkívül a kollégium szakkollégiumként is működni fog, és közösségépítő szerepet fog betölteni. A szobák összkomfortosak, legfeljebb két diák lesz szobánként és véleményem szerint ez nagyban elősegíti majd a fiatalok egyetemi előmenetelét.
Természetesen továbbra is folytatódnak az MNT eddigi jól bevált és újragondolt programjai, mint az ösztöndíjpályázat, a Várady kiválósági ösztöndíjhitelek, kulturális, tájékoztatási és oktatási pályázatok, melyek széles körben nyújtanak segítséget személyeknek, intézményeknek és szervezetnek, hogy a hazai viszonyok között sikeresen és nagyobb fennakadások nélkül működhessenek és szervezhessenek különböző programokat. Ezek a programok, rendezvények, találkozók szintén a célból fontosak, hogy igazán érezni tudjuk a közösséghez való tartozást, s hogy méltón tudjuk fenntartani és gyakorolni kulturális tevékenységünket és biztosítani tudjuk megmaradásunkat. Az MNT mostani legfontosabb feladatának a megmaradást találom, minden téren. Amikor a helyzet oly mértékben fordul rosszra, hogy osztályok összevonásáról, iskolák becsukásáról, s tanárok elbocsájtásáról szólnak a hírek, mindenki előtt teljesen egyértelművé kell hogy váljon, hogy nagyon nagy a baj. Minden egyes MNT-ülésen találkozunk ezekkel a témákkal és problémákkal, és nem győzzük hangoztatni, hogy mennyire fontos az MNT szerepe abban, hogy minden egyes magyar emberért küzdjön. Hiszem azt, hogy az MNT tud és akar tenni ezek a tendenciák ellen, s hogy minden esetben teljes erőbevetéssel fog cselekedni a negatív fejlemények megelőzése érdekében.

Az MNT kulturális stratégiája néhány éve előlátta, hogy az MNT társalapítója lesz az óbecsei Népkönyvtárnak és a Városi Múzeumnak. Történt valamilyen előrehaladás e téren?

– A Magyar Nemzeti Tanács 2010. október 18-án hozott záradékával döntött úgy, hogy az óbecsei Népkönyvtárat és a Városi Múzeumot a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánítsa. A Városi Múzeum esetében nem született olyan javaslat vagy döntés, mely a társalapítói jogok átvételét kezdeményezte volna. A Népkönyvtár esetében még 2010-ben fogalmazódott meg olyan igény, hogy az MNT társalapítói jogot szerezzen a könyvtár ötven százalékára. A tárgyalásokat jómagam még tavaly, a megválasztásom után, kezdeményeztem. Remélhetőleg hamarosan érdemi előrelépés is várható e téren.

Botrányoktól sem volt mentes az elmúlt egy év, ami az MNT tevékenységét illeti, lemondások, leváltások váltották egymást, hibák akadtak a határozatok elkészítésében, a Végrehajtó Bizottságot újra kellett választani…

– Valóban mozgalmas volt az elmúlt egy év, s nem volt hibáktól sem mentes. Valószínűleg ehhez az is hozzájárul, hogy egy, többségében új összetételű nemzeti tanácsról beszélhetünk, részben megváltozott összetételű hivatallal. Nem gondolom, hogy bármely munkában megengedettek lennének a hibák, viszont időről időre mégis előfordulnak. Természetesen ezeket a problémákat gyorsan kell orvosolni és igyekezni kell, hogy ne forduljanak újra elő. Remélni tudom, hogy a közös célok elérésének lehetősége összekovácsolja az egész MNT tagságot és egészséges párbeszéd után igazán jó döntések tudnak születni. Nem gondolom, hogy a kritika kontraproduktív lenne, épp ellenkezőleg, azt hiszem, hogy az egyedüli lehetőség arra, hogy minőségesebb munkát eredményezzen, mely mindig megújuló, előrelátó és folyamatában fejlődő. Nem kell tőle elhatárolódni, sem megijedni. Ébren tart, az élet természetes velejárója.

Te a Nyelvhasználati Bizottság elnökeként tevékenykedsz. Melyek a legfontosabb döntései ennek a bizottságnak?

– El kell mondani, hogy az állandó bizottságok hatásköre nagyban korlátozódott az utolsó törvénymódosítás függvényében. Az állandó bizottságoknak immáron nincs döntéshozatali funkciójuk, kizárólag véleményeznek. Az más lapra tartozik, hogy a Végrehajtó Bizottság eddig mindig elfogadta a bizottságok véleményezését. A Nyelvhasználati Bizottság egyik legfontosabb kérdése Budiszava kérelme volt, amelynek eredményeként a település neve Tiszakálmánfalvára módosult. Ezenkívül a Nyelvhasználati Bizottság folytatta együttműködését az óbecsei székhelyű Középiskolások Művészeti Vetélkedőjével (külön MNT-KMV nyelvi jogokról szóló pályázat), utcanévtáblákat véleményezett, Nemzetek Közötti Kapcsolatok Tanácsába ajánlott tagot. A bizottság munkájának eredményeként az MNT vizsgálni kezdte a rendőrállományba bejutó magyar fiatalok gyér számát. 

A KMV-t támogatja az MNT. Beszélhetünk-e ebben az esetben összeférhetetlenségről, hiszen te vagy a KMV civil szervezet elnöke?

– Sem törvényileg, sem erkölcsileg nem beszélhetünk összeférhetetlenségről. Először is, nincs olyan kitétel a törvényben, hogy egy civil szervezet elnöke nem lehet a nemzeti tanács tagja. Másodszor, a kulturális önkormányzásnak épp az a célja, hogy olyan emberek kerüljenek döntési pozícióba, akik intézményeket vezetnek, eredményeket értek vagy érnek el helyi vagy magasabb szinteken. Olyan emberekről van itt szó, akik tettek a közösségért. Igazán nehéz ilyen feltételek mellett olyan emberek közül választani, akik semmilyen intézményben, szervezetben nem vállalnak bármiféle feladatot. Személy szerint a Nyelvhasználati Bizottság elnöke vagyok, a civil életben ügyvéd és bírósági fordító. A Kulturális Bizottság javaslataihoz semmi közöm sincs, s a KMV-t érintő kérdésekben sosem szavazok az MNT ülésein, elvből. Annak természetesen örülök, hogy a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének jelentőségét, célkitűzéseit és eredményeit már jóval az én szerepvállalásom előtt felismerte a közösség, s még az előző mandátumú MNT jóvoltából kiemelt jelentőségű rendezvényként tekint rá. Úgy hiszem, hogy a Középiskolások Művészeti Vetélkedője, szinte fél évszázados múltjával és hagyományával, az összes vajdasági magyar tanárral, igazgatóval, diákkal, segítővel és egykori szervezővel, erre méltón rászolgált.

Ricz Róbert

Tari István óbecsei MNT-tag
„Óbecsére vonatkozóan nem emlékszem fontos döntésre“

A Magyar Nemzeti Tanács tagja tavaly október óta a becsei Tari István, aki a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének választási listájáról került a Tanácsba. A politikus az MNT Kulturális Bizottságában tevékenykedik.
Újságírónk a politikussal interjút szeretett volna készíteni, azonban a szóbeli beszélgetés elmaradt, ezért írásban feltett kérdésekre vártunk válaszokat Taritól.

Kérdéseink a következők voltak: tavaly októberben tartották meg az MNT-s választásokat, a Tanácsnak Ön is tagja lett, melyek azok a legfontosabb határozatok, amelyeket az új összetételű MNT meghozott (főleg azok, amelyek Óbecsére is vonatkoznak)?; az MNT ülések közvetítését nézve azt látjuk, hogy Ön a legaktívabb tagja a Tanácsnak; botrányoktól nem volt mentes az elmúlt egy év, lemondások, leváltások, hiba a határozatok elkészítésében, a Végrehajtó Bizottságot újra kellett választani; Ön már az MNT 2015-ös költségvetésének meghozásakor számtalanszor felszólalt, kérte az ezsközök átcsoportosítását; Ön a Kulturális Bizottságban tevékenykedik, melyek a legfontosabb döntései ennek a bizottságnak?; értékelje az MNT egy éves munkáját.
Tari István válasza a következő: „A tavalyi MNT-s választásban már nagyobb szerepet vállalt az állam, ám a választás tisztaságának ellenőrzését már nem pénzelte, a választás tisztaságának ellenőrzését már nem tartotta fontosnak. Elég csak azokra a településeinkre gondolnunk, ahol az ellenőreink, megfelelő juttatás híján, nem voltak jelen. Nos, azokon a településeken a kimenetel, a választási kedv és a választási eredmények elég érdekesen alakultak. A Magyar Nemzeti Tanácsnak legfontosabb ügyeinkben nincs döntéshozatali joga, csak véleményezési joga van, ami megmosolyogtatóan kevésnek bizonyul. Óbecsére vonatkozóan, nem emlékszem fontos döntés meghozatalára. Iskoláink, falvaink, tájékoztatási eszközeink, művelődési egyesületeink a szemünk láttára épülnek le, mennek tönkre, pedig a délvidéki magyarság a legfegyelmezettebben adózó közösségnek számít. A nemzeti tanácsokat nem veszi komolyan az állam. A nemzeti tanácsok inkább csak rátétes dísznek, a nagyvilágot megtévesztő szerbiai kirakatnak kellenek. Az elmúlt időszakban Szerbia nagyjából annyit költött évente a területén élő és neki adózó magyarságra, amennyit naponta költött a területén kívül élő és – ki tudja, kinek adózó? – koszovói szerbekre. Szerbia éppen az itt élő őslakos magyarságnak biztosított önrendelkezésen, területi autonómián keresztül mutathatná meg mellébeszélés nélkül, tehát hitelesen a világnak, milyen autonómiát is szeretne kiharcolni a koszovói szerbek számára. Új alkotmányra lenne szükség, új törvényekre lenne szükség, melyek a kisebbségi nyelvek használatát szabályoznák, a nemzeti tanácsok helyzetét, működését szabályoznák világosan, következetesen, korszerűen, a civilizált világ normáinak betartásával“.

B.M.

Megnyílt az Európa Kollégium

Október elején költöztek be az újvidéki Európa Kollégiumba az első körben felvételt nyert egyetemisták. A hallgatók a szerződéseket a Magyar Nemzeti Tanács és az Európa Kollégium képviselőivel írták alá. Az épületben négy szinten 206 kétágyas szoba található, mindegyikben van egy fürdőszoba is. Emellett 9 teakonyha, 2 öltöző, egy férfi és egy női, szabadtéri amfiteátrum és edzőpálya is része az objektumnak. Érdekes, hogy a kollégiumi szobákról és termekről készült fényképek egyikén sem látható semmilyen fűtőtest. A becsei kollégistáktól származó információink szerint a diákok a szobákban jelenleg klímaberendezéssel fűtenek, radiátor pedig csak a fürdőszobában van.

A kollégium társalapítói az Európa Alapítvány, a vajdasági kormány és a Magyar Nemzeti Tanács.
A bentlakás 1860 dinárba kerül havonta, egyszer pedig, az egyetemi év elején, megközelítőleg 500 dinárt fizetnek a biztosításért a hallgatók, ami egy évre szól és teljes napokra vonatkozik. A kollégium berendezését a magyar kormány támogatta.
Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke kijelentette, hogy „Vajdaság Autonóm Tartomány is nagyobb összeggel hozzájárult, megközelítőleg 5 millió euróval, viszont a magyar állam finanszírozásába kerül át mostantól az Európa Kollégium és ők fogják a fenntartást fizetni és állni”.
A kollégiumot az újvidéki telepi Szent Erzsébet római katolikus templom melletti mintegy háromnegyed holdas telken építették fel. A telket Pénzes János szabadkai r. k. megyéspüspök ajándékozta kollégiumépítés céljára az Európa Alapítványnak. A diákotthon alapkövétt 2008 májusában Pénzes János megyéspüspök jelenlétében Pásztor István, a VMSZ elnöke és mr. Miavecz Béla, az Európa Alapítvány igazgatója tették le. Az építkezés 2010. január 10-én kezdődött meg. Közben megérkezett az első magyarországi pénzügyi támogatás a Bethlen Gábor Alaptól, 50 000 euró értékben. Pályázat útján a kuratórium 2006. november 25-én Slaviša Lukić újvidéki építészmérnök tervrajzát fogadta el. A tervezőmérnök számításai alapján a 4380 négyzetméteres kollégium beruházási értéke több mint 400 millió dinárt tett ki. A VMSZ tartományi hatalmi pozíciója biztosította a Tartományi Nagyberuházási Alap által a kollégium építésének költségeit. A belgrádi Alpine konzorciummal kötött szerződés alapján a kollégium épületét 2013. szeptember elsejéig kellett volna befejezni, majd pénzügyi nehézségek és az építkezés lassúsága miatt ezt a határidőt 2014. május 31-ig meghosszabbítottuk. 2014 nyarán az Alpine által megbízott alvállalkozó csődbe ment. Egy-két hónap szünet után a Nagyberuházási Alap az újvidéki G.A.T. építőipari vállalatot bízta meg a munkálatok folytatásával, amely az építkezést ez év júliusában befejezte. A Tartományi Nagyberuházási Alap bekapcsolódott az építkezés pénzelésébe, 494 millió dinárral. Újvidék több mint 10 millió dinárral járult hozzá az építkezéshez. A magyar kormány mintegy
800 000 eurós támogatást nyújtott az építkezés ideje alatt.

B.M.

Körkérdés az MNT munkájáról
Sokan nem voltak hajlandóak válaszolni

Megkérdeztük a becsei polgárokat, hogy mi a véleményük a hónapok óta tartó MNT-s és MNT körüli botrányokról, s hogy látják-e községünkben az MNT munkájának bármilyen eredményét a diákok ösztöndíjazásán kívül.
A 68 megkérdezett közül, melyek között középiskolások, egyetemisták, munkások és munkanélküliek, nők és férfiak, idősek és politikusok is voltak, 26-an név nélkül sem voltak hajlandóak a válaszadásra. A kérdésekre 19-en válaszoltak, de kijelentették, hogy nem érdekli őket a politika, nem ismerik az MNT munkáját, nem foglalkoznak a botrányokkal és nem is tudnak az MNT eredményeiről Becse község területén.
A kérdésekre válaszolók közül tizenketten ismerik az MNT munkáját a sajtónak köszönve. Közülük heten az MNT körüli botrányokról is tájékozódnak, legtöbben a Második nyilvánosság Facebook csoport bejegyzéseit olvasva jutnak hozzá ezekhez információkhoz. A megkérdezettek közül öten, akik MNT-s ösztöndíjban részesülnek, elismerően szóltak a Magyar Nemzeti Tanács munkájáról, szerintük kitűnően dolgozik. Elmondták, hogy nagy segítséget jelent számukra a havi jutattás. A botrányokról, leváltásokról és lemondásokról mindnyájan hallottak, de nem foglalkoztak vele. Négy felnőtt ember szintén pozitívan értékelte az MNT munkáját. Elmondásuk szerint a botrányok „nagyon fel lettek fújva“, és az MNT lejáratása (volt) a cél. Ketten megjegyezték, hogy idén községünkben több iskola, illetve művelődési egyesület kapott támogatást az MNT-től. A válaszadók közül ketten „VMSZ-es játékoknak” tartják az MNT körüli botrányokat. Szerintük hozzá nem értők is vannak a Magyar Nemzeti Tanácsban, illetve a VMSZ a háttérből mindent irányít, azaz irányítani szeretne. Ami Becse községet illeti, szerintük semmit sem tettek az MNT becsei tagjai azért, hogy városunkban valami eredménye legyen a munkájuknak.

Erer

A melléklet megjelenését a Szerb Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériuma tette lehetővé

Zbog čega postoji Nacionalni savet mađarske manjine?

Skupština Srbije i Crne Gore 26. februara 2002. godine usvojila je Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina. Tim zakonom je regulisan način ostvarivanja individualnih i kolektivnih prava koja su Ustavom Savezne Republike Jugoslavije ili međunarodnim ugovorima garantovana pripadnicima nacionalnih manjina. Zakonom se uređuje i zaštita nacionalnih manjina od svakog oblika diskriminacije u ostvarivanju prava i sloboda i uspostavljaju se instrumenti kojima se obezbeđuju i štite posebna prava nacionalnih manjina na samoupravu u oblasti obrazovanja, upotrebe jezika, informisanja i kulture i obrazuju se ustanove radi olakšavanja učešća manjina u vlasti i u upravljanju javnim poslovima, navodi se u zakonu iz 2002. godine i dodaje se da pripadnici nacionalnih manjina mogu izabrati nacionalne savete radi ostvarivanja prava na samoupravu u oblasti upotrebe jezika i pisma, obrazovanja, informisanja i kulture. Savet predstavlja nacionalnu manjinu u oblasti službene upotrebe jezika, obrazovanja, informisanja na jeziku nacionalne manjine i kulture, učestvuje u procesu odlučivanja ili odlučuje o pitanjima iz tih oblasti i osniva ustanove iz ovih oblasti. Deo ovlašćenja iz pomenutih oblasti može se poveriti savetima, a država će obezbediti finansijska sredstva potrebna za obavljanje tih nadležnosti.
Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine (NSM) je državna samouprava mađarske nacionalne zajednice „izabrana na neposrednim i demokratskim izborima“, putem koje se, kao najvišeg tela mađarske kulturne autonomije, ostvaruju kolektivna prava mađarske nacionalne zajednice na samoupravu u oblastima službene upotrebe jezika i pisma, obrazovanja, obaveštavanja i kulture. Može, recimo, da donese odluku u zvaničnom nazivu na mađarskom jeziku mesta u kojima u velikom broju žive stanovnici mađarske nacionalnosti, a može i da osnuje ustanove.
Prvi Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine osnovan je u septembru 2002. godine na skupštini elektora (elektori su poslanici koji su mandate dobili na saveznim, republičkim, pokrajinskim ili lokalnim izborima sa izbornih lista stranaka mađarske nacionalne zajednice).
NSM je na prvoj, osnivačkoj sednici u oktobru 2002. godine usvojio statut i pravilnik o radu, a na toj sednici izabrani su i njegov predsednik i potpredsednici.
Izvršno telo NSM-a je bila Uprava Saveta koja je izabrana u decembru 2002. godine. Predsednik Saveta postao je Laslo Joža, a za potpredsednike su izabrani Janoš Banjai, Jožef Berec i Zoltan Sombati.
Osam godina posle, u junu 2010. godine, održani su prvi direktni izbori za nacionalne savete nacionalnih zajednica u Srbiji. Pravo da izabere svoj savet steklo je 16 zajednica, među njima i mađarska.
U Srbiji je, prema popisu stanovništva iz 2002. godine, živelo 293.299 građana mađarske nacionalnosti, te je ta nacionalna zajednica trebala da prikupi 117.320 potpisa da bi učestvovala na neposrednim izborima nacionalnih saveta. Prikupljanje potpisa za mađarski birački spisak obavljao je, pre svega, Savez vojvođanskih Mađara. Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara (DZVM) i Demokratska stranka vojvođanskih Mađara (DSVM) nisu učestvovali na izborima za Nacionalni savet mađarske nacionalne zajednice.
Građani mađarske nacionalnosti koji su se upisali u mađarski birački spisak mogli su da glasaju za pet izbornih lista na izborima za nacionalni savet.
Na izborima za nacionalni savet Mađara pravo glasa imalo je 138.660 osoba (samo oni koji su se upisali u mađarski birački spisak). Na izborima je učestvovalo 55,46 % upisanih u birački spisak. Lista „Mađarska sloga“ (izborna lista SVM-a) osvojila je 77,21 % glasova, to jest 28 mesta u Nacionalnom savetu mađarske nacionalne manjine. Lista „Vojvođanski Mađari u Evropu – dr Atila Čengeri“ (lista DS-a i NVO Humentis) dobila je 13,34 % glasova i 4 mesta u Savetu, lista „Rukovanjem za Mađare – Zoltan Bunjik i Laslo Rac Sabo“ osvojila je 3,37 % glasova i time jedno mesto u Savetu, lista „Mađarska liga – dr Tibor Murenji“ (LSV) dobila je 3,31 % glasova, a to joj je donelo jednog člana, dok je lista „Mađarska nada – Balint Laslo“ osvojila 2,77 % odsto glasova i takođe jednog člana u Savetu.
Pobednik na izborima, lista SVM-a je delegirala rukovodstvo Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine i većinu članova. Predsednik Saveta postao je dr Tamaš Korhec mlađi, a potpredsednici su bili Čila Borsos i Ferenc Žoldoš (sa liste SVM-a).
Četiri godine kasnije, na izborima za nacionalne savete oktobra 2014. godine za 35 mesta u Nacionalnom savetu mađarske nacionalne manjine borilo se 117 kandidata sa četiri izborne liste. I ovog puta je pobedila lista SVM-a nazvana „Mađarska sloga“: osvojila je 31 mesto u savetu. Članovi Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine postali su: Katinka Beretka, Beata Bognár, Laslo Beviz, Gabor Dolinski, Silard Antal, Karolj Dudaš, Jene Hajnal, Aniko Jeras, Livia Jo Horti, Endre Kečkeš, Žužana Kovač, Vilmoš Križan, Melinda Ladišić, Gabriela B. Linka, Ildiko Lovaš, Đula Madaras, Anita Njilaš Leonov, Erne Nemet, Čaba Paško, Eva Narai Penovac, Atila Perpauer, Marta Petkovič, Zoltan Šifliš, Mikloš Silađi (iz Bečeja), Jožef Slako, Šandor Talpai, Andraš Urban, Žolt Varkonji, Kristina Vidrač, Klara Virag i Ferenc Žoldoš.
Sa liste „DZVM – Aron Čonka“ članovi Saveta postali su Ištvan Tari (Bečej) i Ištvan Bačkulin, sa liste „Mađarska liga – Nova mađarska alternativa – Tibor Vaš“ Tibor Vaš, a sa liste „Za Mađare na drugi način – Laslo Fodor“ upravo Laslo Fodor.
Predsednik aktuelnog Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine je Jene Hajnal (SVM), a za članove Izvršnog odbora izabrane su osobe takođe sa izborne liste SVM-a, Aniko Jeras, Ildiko Lovaš, Silard Antal, Katinka Beretka i Čaba Paško.
Nacionalni savet je do oktobra 2015. godine održao 10 sednica, pre svega su usvojeni statut i pravilnik o radu Saveta, izvršni organi, budžet za 2015. godinu, program rada, ali i programi rada i finansijski planovi ustanova čiji je suosnivač Nacionalni savet (izdavačko preduzeće „Forum“, fondacije „Panonija“ i „Mozaik“, mediji „Het nap“ i „Mađar so“), izabran je, među ostalima, i v.d. glavnog urednika mađarskog programa Radija Subotica itd.
Na jednoj od sednica Saveta bilo je reči i o finansiranju ovog tela i tada je Ištvan Tari (DZVM, Bečej) istakao da država Srbija sramno malim iznosom pomaže rad Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine.

R.M.

Koliko zarađuju članovi Saveta?

Na četvrtoj sednici Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine doneta je odluka i o naknadama predstavnika Saveta.
Potpredsednik Saveta mesečno dobija 15.000 dinara, članovi 5.000 dinara, predsednici stalnih komisija 10.000 dinara, a članovi komisija po sednici 3.000 dinara.

Serija grešaka i skandala u i oko Nacionalnog sveta mađarske nacionalne manjine
Ko nije sa nama – protiv nas je?

Umesto da se Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine (NSM) bavi stvarima zbog kojih postoji i zbog čega dobija finansijsku pomoć od države Srbije, ali i Mađarske, maltene se od izbora u oktobru 2014. godine bavi samo sobom i generiše skandale što unutar sebe, što oko sebe, pre svega u sferi medija i kulture.
Stiče se utisak da je u pozadini toga borba za vlast u čijem je centru vodeća snaga i stranka u NSM-u, Savez vojvođanskih Mađara (SVM), koji je godinama unazad vladajuća stranka u zajednici vojvođanskih Mađara.
U međuvremenu, situacija mađarske zajednice u Vojvodini je beznadežna i raste broj onih koji odlaze iz Srbije.
Serija skandala počela je u junu 2014. godine, kada je na čelo Mađarske drame Narodnog pozorišta u Subotici, od četiri kandidata, Odbor za kulturu Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine podržao Atilu Andrašija, a upravnica pozorišta Ljubica Ristovski prihvatila je predlog NSM-a i na čelo Mađarske drame imenovala upravo njega. Glumci, međutim, nisu se složili s tom odlukom i zahtevali su smenu Andrašija sa mesta umetničkog rukovodioca Drame.
Na Fejsbuk stranici „Druge javnosti“, koja je osnovana 25. novembra, prvi komentar se bavi upravo Andrašijem, u kom se kaže da je mnogim građanima dosta subotičkog javnog života, a imenovanje Andrašija bila poslednja kap u već prepunoj čaši. Na stranici „Duge javnosti“ tražena je smena Andrašija, odbačena je njegova vizija „građanskog pozorišta“, zahtevano je zatim i da Ildiko Lovaš, koja se u prethodnom sazivu NSM-a bavila pitanjima iz oblasti kulture, javno prizna svoju odgovornost za to što se desilo u Mađarskoj drami Narodnog pozorišta u Subotici.
Na pomenutoj Fejsbuk stranici brojne javne ličnosti su izrazile, u većini slučajeva, negativne stavove o kulturnoj politici NSM-a.
Izgleda da je pritisak na čelnike NSM-a koji je započet na stranici „Druge javnosti“ doneo rezultat, jer je u januaru 2015. godine predsednik NSM-a Jene Hajnal na konferenciji za novinare saopštio da će Andraši biti smenjen sa čela Mađarske drame Narodnog pozorišta u Subotici 31. maja, to jest na kraju pozorišne sezone. Hajnal je rekao da nije to saopštio kao neko ko donosi odluku, jer je odluku o smeni Andrašija donela upravnica Narodnog pozorišta Ljubica Ristovski. Predsednik NSM-a je istovremeno objavio i da će v.d. umetničkog rukovodioca Mađarske drame umesto Andrašija biti dramaturškinja Kata Đarmati. Nakon ovog saopštenja Andraši je 23. januara dao ostavku na funkciju umetničkog rukovodioca Mađarske drame.

Mađarski pokret i druge priče

Portal Vojvodina danas je sredinom aprila objavio vest da je više članova NSM-a dalo ostavku na proširenoj sednici SVM-a, među ostalima i Ildiko Lovaš, članica Izvršnog odbora NSM-a. Istovremeno je naplo.org, pozivajući se na svoje izvore, objavio da se na višesatnoj sednici, na kojoj su „pale“ i suze, govorilo i o odgovornosti Ildike Lovaš, da je sednica okončana glasanjem, a rezultat toga je bio da je Lovaš ostala bez svih funkcija. Inače, naplo. org smatra da je Lovaš odgovorna i za skandal koji je nastao posle izbora rukovodioca Mađarske drame Narodnog pozorišta u Subotici (Andraši).

Dnevni list Mađar so, čiji je osnivač NSM, međutim, naveo je da nije bilo glasanja na sednici, već je predsednik SVM-a Ištvan Pastor zamolio Lovaš da podnese ostavku, a to je ona i učinila.
Pre te i danas „tajnovite“ sednice SVM-a, međutim, u i oko NSM-a desilo se mnogo toga. Prethodni predsednik NSM-a Tamaš Korhec mlađi dao je opširan intervju nezavisnom nedeljniku na mađarskom jeziku Čaladi ker. U tom intervjuu Korhec je govorio o borbi frakcija unutar SVM-a. Korhec je izjavio i da je „predsednik NSM-a Jene Hajnal, a neformalni predsednik, vođa tog tela je Ildiko Lovaš, koju u tome podržava Ištvan Pastor, predsednik SVM-a“. Na taj intervju je saopštenjem reagovao predsednik SVM-a Ištvan Pastor, međutim, u suštini nije demantovao izjave prethodnog predsednika NSM-a.
Nekoliko meseci nakon intervjua formirana je civilna organizacija Mađarski pokret, čiji je jedan od osnivača upravo Korhec, a članovi su, osim vanpartijskih ličnosti i ljudi iz SVM-a, koji su, nezadovoljni aktuelnim delovanjem te stranke, prešli u Mađarski pokret.
Razložna je pretpostavka da će Mađarski pokret kao protivnik SVM-a učestvovati na izborima 2016. godine. O toj eventualnoj nameri govori i podatak da je Mađarski pokret u Skupštini opštine u Bečeju početkom novembra 2015. godine već imao odbornike uprkos tome što nakon formiranja Mađarskog pokreta u avgustu ove godine, nisu održani lokalni izbori. Naime, Pokret je u Bečeju „dobio“ odbornike na taj način što su odbornici grupe građana „Za Bečej“ prešli u Mađarski pokret. (Podsetimo da odbornici grupe građana „Za Bečej“ takođe nisu učestvovali na lokalnim izborima 2012. godine, već su odbornički mandat dobili sa izborne liste SVM-a, međutim, SVM ih je izbacio iz stranke jer su formirali koaliciju sa Srpskom naprednom strankom, što je tada – za razliku od danas – bilo neprihvatljivo za SVM, te su tada ti ljudi, zadržavši odborničke mandate, formirali odborničku grupu „Za Bečej“.)
Ne treba zaboraviti i da su među osnivačima Mađarskog pokreta i brojni političari koji su u prethodnim godinama, u okviru SVM-a ili van njega, na određeni način doprineli današnjoj neveseloj situaciji vojvođanskih Mađara. Ti ljudi do danas nisu javno govorili o svom činjenju u tom periodu.

Ekonomski program za bliske SVM-u?

Vrhunac nekoliko pojedinačnih skandala u i oko Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine nastupio je krajem aprila ove godine kada je obznanjeno da bi u okviru plana Vekerle – koji je inicirala Vlada Mađarske, a čiji je cilj ekonomski razvoj mađarske zajednice u Vojvodini – povoljne kredite u velikoj većini dobile firme preduzetnika koje su bliske SVM-u. Među njima bila je i jedna bečejska firma.
Ovu vest je objavio portal alfahir.hu koji se smatra bliskim desničarskoj partiji Jobik u Mađarskoj. Alfahir je tvrdio da je došao u posed dokumenta pod nazivom „Strategija prostornog i ekonomskog razvoja mađarskih zajednica u Vojvodini” u kojem se nalazi i „veoma zanimljiva tabela iz koje se možda vidi koje lokalne firme mogu da budu povlašćene u programu subvencija i kredita koji uskoro kreće”.
U članku se podseća na to da je tadašnji ministar nacionalne ekonomije Mađarske, Đerđ Matolči u avgustu 2012. godine najavio ponovnu realizaciju plana Vekerle čiji je cilj stvaranje jedinstvenog tržišta radne snage i sistema ekonomske saradnje u Karpatskom basenu. Kao glavni strateški cilj je naveo jačanje pozicije „domaćih preduzeća u Karpatskom basenu”, ali je važan deo koncepcije i podrška prekograničnim mađarskim preduzećima i ekonomskim subjektima. Dodaje se da je Institut za nacionalnu strategiju tokom 2014. godine izradio poseban plan za svaku prekograničnu regiju i navodi se da je verzija za Vojvodinu takođe dobila ime po nekadašnjem mađarskom premijeru Šandoru Vekerleu. Podseća se i na izjavu Ištvana Pastora, predsednika SVM-a iz tog doba, kada je Pastor govorio o osnivanju fonda iz značajnih mađarskih državnih sredstava koji ne bi delio poklone, već bi obezbeđivao veoma povoljne kredite. Dodaje se da je cilj projekta povećavanje konkurentnosti preduzeća u svojini Mađara koja su izostavljena iz privatizacionih mućki i koje su diskriminisane po nacionalnoj ili regionalnoj osnovi. Za koordinaciju programa je zadužen Vojvođanski mađarski centar za razvoj zajednice, koji će donositi odluke i nadgledati njihovo sprovođenje, naveo je portal iz Mađarske. Alfahir.hu zatim – pozivajući se na već pomenutu tabelu – naglašava da se već zna i koje firme će dobiti koliko novca. Reč je o ukupno 37,8 miliona evra (11,3 milijardi forinti – verovatno povoljnih – kredita). „Na listi se nalazi više lica ili preduzeća koja se direktno mogu povezati sa SVM-om”, pisao je alfahir.hu. Alfahir.hu naglasio je da se iz tabele ne vidi da li su ta sredstva već dodeljena ili su to samo zahtevi. Međutim, čudno je, pisao je alfahir.hu, da još nepostojeći sistem institucija i još nedodeljena sredstva prate ovakvi „pomoćni materijali” (tabela sa rasporedom novca). 

U vezi s ovim skandaloznim tvrdnjama, koje su suštinski bile tačne, ispostavilo se kasnije, 28. aprila saopštenjem je reagovala Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara (DZVM), koja je navela da smatra izuzetno skandaloznom tabelu koju su objavili pojedini mediji iz Mađarske i Vojvodine. Ta stranka je istakla da je neprihvatljivo da se program proistekao iz Strategije prostornog i ekonomskog razvoja mađarskih zajednica u Vojvodini svede na finansiranje bliskog okruženja Saveza vojvođanskih Mađara (SVM).
„Subvencije iz Mađarske nije moralno i nije pristojno koristiti za izgrađivanje partijske klijentele, jer cilj nije jačanje preduzeća 50 porodica bliskih toj partiji, već ekonomski razvoj cele naše zajednice. Zahtevamo brze i jednoznačne odgovore od nadležnih u SVM-u o tome na kakvom javnom konkursu je odabrano onih 38 firmi koje su predložene za povoljne subvencije iz Mađarske?“, pisalo je u saopštenju DZVM.
Predsednik SVM-a Ištvan Pastor je u vezi sa listom eventualnih „dobitnika“ povoljnih kredita rekao da je reč o listi firmi koje bi eventualno mogle da dobiju finansijsku pomoć u okviru ekonomskog programa vojvođanske mađarske zajednice. Pastor je istakao da lista sa oko 30 firmi nije konačna, ni tajna, niti SVM-ova, jer su na njoj i firme vanstranačkih ličnosti (!). „Od 30 preduzeća predstavnici SVM-a su dosad posetili 16 i to je bio veoma lep doživljaj. Sve ostale pretpostavke su zlonamerne i rezultat su neinformisanosti“, saopštio je krajem aprila Pastor. I sve je ostalo na tome.
O ekonomskom programu SVM-a javnost je poslednji put čula 23. oktobra, kada je zvaničnik Mađarske u intervjuu za mađarsku državnu novinsku agenciju MTI, nakon razgovora sa Ištvanom Pastorom, predsednikom SVM-a, rekao da će uskoro biti predstavljen ekonomski program za Vojvodinu koji će biti realizovan uz podršku Vlade Mađarske, s akcentom na razvoj poljoprivrede, turizma, malih i srednjih preduzeća. Od tog programa se očekuje da će sprečiti odlazak građana mađarske nacionalnosti iz Vojvodine.
Potom je, 28. oktobra, u Beogradu otvoreno prvo predstavništvo Mađarske nacionalne trgovačke kuće u Srbiji. „Istaknuti je cilj mađarske vlade da u okolnim zemljama, pa i u Srbiji, poveća svoju ekonomsku prisutnost“, izjavio je na svečanosti ministarski poverenik zadužen za sprovođenje embarga prema Rusiji Đula Budai. Kako javlja mađarska državna novinska agencija MTI, na svečanom otvaranju je istaknuto da u Srbiji funkcioniše više od 400 mađarsko-srpskih firmi (u mešovitom vlasništvu). Lani je trgovinska razmena između dve zemlje bila iznad milijarde evra, a u prvih 8 meseci ove godine je već viša od 700 miliona evra.

DZVM je zatražio ostavku predsednika NSM

DZVM je na šestoj sednici NSM-a zatražila ostavku njegovog predsednika Jenea Hajnala, jer je u prethodnom periodu zbog formalno-pravne greške istekao mandat Izvršnog odbora NSM-a. DZVM je zahtevala ostavku Hajnala, jer je on, u svojstvu predsednika NSM-a najnadležniji da vodi računa o zakonitosti rada Saveta.
Ipak, u hitnom postupku je na sednici NSM-a izabran novi sastav Izvršnog odbora, iz prethodne garde otišli su Ildiko Lovaš i Katinka Beretka.
Hajnal je i danas predsednik Saveta.

Otkaz polovini zaposlenih u NSM-u?

Radio-televizija Vojvodine je iz izvora bliskog izbornoj listi Mađarska sloga (SVM) saznala da su zaposleni koji su dobili otkaz iz NSM-a napisali pismo predstavnicima liste Mađarska sloga u kojem su predložili predsedniku NSM-a Jeneu Hajnalu da hitno započne razgovore sa onima koji su od kraja 2014. godine dobili otkaz kako bi se ponovo zaposlili u NSM-u.
Oni koji su pismo napisali tvrde da nakon izbora za nacionalne savete u oktobru 2014. godine otkaz je dobilo 9 osoba od 21 koliko ih je bilo zaposleno u NSM-u, a iza te odluke stoji Ildiko Lovaš, preneo je RTV.

Katinka Beretka: „Nisam marioneta ni u čijim rukama”

Članica Izvršnog odbora NSM-a dr Katinka Beretka krajem maja je podnela ostavku na tu funkciju, a na sednici NSM-a u junu svoj odlazak obrazložila je razlozima stručne prirode. „Moja ostavka je lični čin, prevashodni razlog je stručne prirode, jer kao članica Izvršnog odbora NSM-a nisam imala uvid u procese realizacije raznih stručnih i strategijskih tačaka, u izradu raznih odluka, odnosno u njihovu realizaciju“, rekla je Beretka. Saopštila je i da je izostavljena iz rasprava o pravnim, stručnim pitanjima (bavi se ustavnim pravom), a o najviše strateških programa saznala je, kao i mnogi drugi, iz medija. Istakla je da ne želi da stoji iza odluka koje ne shvata u celosti ili s kojima iz pravničkog ugla nije bila saglasna. Na taj način je, po njenom mišljenju, u očima vojvođanskih Mađara doveden u pitanje njen stručni integritet, ali i integritet Izvršnog odbora NSM-a, te je zato smatrala da bolje da da ostavku na članstvo u Izvršnom odboru. Ona je, međutim, mandat člana NSM-a zadržala.

Beretka je odbacila tvrdnje da je svoje odluke donela po uputstvima Tamaša Korheca, Ištvana Pastora ili Jenea Hajnala. „Nisam marioneta ni u čijim rukama“, rekla je i dodala da nije dovoljno privid jedinstva, već bi Savet trebalo da zaista predstavlja jedinstvo za vojvođanske Mađare, te da zbog toga ne može da se poistoveti s filozofijom: ko nije sa nama, protiv nas je. „Odluku o tome da dam ostavku donela sam kada su me iza zatvorenih vrata pokušali da ubede da je to što je za mene pravno ispravno stanovište, nije nužno prihvatljivo stanovište i za Izvršni odbor NSM-a i da bi bilo dobro da zastupam ovo drugo stanovište“.
Beretka je svoju ostavku uručila predsedniku NSM-a prilikom ponovnog izbora Izvršnog odbora tog tela, jer se sa tom odlukom nije slagala, zbog toga, kako je rekla, što je ponovni izbor zakonski bio moguć, ali je u suprotnosti duha zakona.

Umiruća sloboda medija

U takvoj atmosferi se desilo da su novinari Mađar soa, jedinog dnevnog lista na mađarskom jeziku u Vojvodini, čiji je osnivač Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine, protestovali protiv glavne urednice Marte Varju. Ona je na tu funkciju postavljena 2011. godine, kada je smenjen njen prethodnik Čaba Presburger, koji je „eksperimentisao“ s nezavisnim novinarstvom. Veliki deo novinara je tražio više slobode u obavljanju posla.
U oktobru mesecu ove godine izbio je još jedan skandal u Mađar sou, kada je Marta Varju smenila Ferenca Kontru, urednika „Kilatoa“ („Vidikovac“), književnog dodatka Mađar soa. Po mišljenju Kontre to je učinila jer je „Kilato“ objavio negativnu kritiku o romanu „Cenzura“ Ildike Lovaš (članica Saveza vojvođanskih Mađara).
Kontra je novinarima rekao da je u književnom dodatku objavio negativnu kritiku pomenutog romana, koju je napisala spisateljica Erika Bence, nakon čega ga je glavna urednica zamolila da „dobrovoljno” da ostavku, što je on odbio, a ona mu je saopštila da je smenjen. Na njegovo mesto trebao je da bude postavljen mladi pisac Laslo Patoč, ali je glavna urednica Mađar soa „privremeno ukinula“ sopstvenu odluku o smeni Kontre, da bi ga potom ipak, konačno, smenila. Krajem oktobra se još nije znalo ko će da bude novi urednik „Vidikovca“, bilo je reči i o tome da ta osoba neće biti Patoč. Međutim, sredinom novembra se ispostavilo da je novi urednik književnog dodatka ipak Laslo Patoč.
Kontra je objavio protestno pismo na sajtu Mađarskog pokreta (osnovali ga nekadašnji članovi SVM-a i vanstranačke ličnosti) u kom je optužio Patoča i njegove drugove književnike na početku karijere da žele da zauzmu važne pozicije u vojvođanskom kulturnom životu i da rade u interesu Ildike Lovaš, koja je prema mišljenju Kontre zadržala svoj neformalni uticaj, i na taj način i u interesu SVM. Optuženi su odbacili optužbe Kontre i saopštili da se i sami protive načinu na koji je Kontra smenjen, napisao je 28. oktobra, između ostalog Đerđ Vari u listu Nepsabadšag, u tekstu u kom je veoma sažeto opisao situaciju u Vojvodini (o nacionalnom savetu, skandalima u i oko Saveta, o činjenju SVM-a, o situaciji vojvođanskih Mađara…).
Inače, glavna urednica Mađar soa Marta Varju je, takođe 28. oktobra, izjavila da je Ferenc Kontra višestruko nagrađeni pisac koji bi najviše doprineo kvalitetu književnog dodatka „Vidikovac“ kada bi pisao. Na pitanje da li je istina da je smenila Kontru jer je objavio negativnu kritiku o romanu Lovaš, Varju je odgovorila da to nije tačno, već želi da poboljša kvalitet Mađar soa i zato bi volela kada bi Kontra pisao.
Uprkos tome što deo javnosti smatra da je reč o političkim pritiscima, Varju je rekla da po osnivačkom aktu Mađar soa, glavni urednik ima pravo da imenuje i da smenjuje urednike rubrika u tom listu.

Ne svira (dobro) radio

Sledeći medijski skandal oko NSM-a je vezan za sudbinu mađarske redakcije Radija Subotica, a izbio je u septembru mesecu ove godine. Naime, na sednici Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine održanoj 28. septembra sukobili su se članovi Saveta iz Mađarskog pokreta (članovi koji su istupili iz SVM-a) i Mađarske sloge (predstavnici SVM-a), najviše u vezi sudbine mađarske redakcije Radija Subotica.
Naime, NSM je većinom glasova odbacio predlog da se osnuje Fondacija Subotički mađarski radio, kao način spasavanja redakcije na mađarskom jeziku Radija Subotice.
Članovi NSM-a iz Mađarskog pokreta su bili za osnivanje posebne fondacije, da bi mađarska redakcija Radija Subotice sačuvala svoj subjektivitet, dok su članovi NSM-a verni SVM-u zastupali predlog da se radnici mađarske redakcije Radija Subotice jednostavno prime u Radio Panon.
Erne Nemet, glavni urednik redakcije na mađarskom jeziku Radija Subotice i istovremeno i predsednik Odbora za informisanje NSM-a, rekao je da je on, kao predsednik Odbora za informisanje, bio isključen iz donošenja odluke. On je odluku o utapanju u RTV Panon nazvao nezakonitom i rekao da po njoj sadašnji urednici ne bi ni uređivali program nakon utapanja. Nemet smatra da „hoće da unište ne samo Radio Suboticu, već i Narodno pozorište u Subotici, Mađarski kulturni centar Nepker, privatni nedeljnik Čaladi ker, Gimnaziju Kostolanji i druge institucije”. Nemet i u ideji o osnivanju Medijske kuće vojvođanskih Mađara vidi nameru da se ugase nezavisni mediji.
Ferenc Žoldoš koji je u NSM dospeo sa liste Mađarske sloge (SVM), ali je pristupio Mađarskom pokretu, rekao je da će se Radio Subotica ugasiti ako se utopi u RTV Panon.
S druge strane je Karoj Dudaš (SVM) rekao da NSM nema sredstva da osim Fondacije Panonija finansira još jednu fondaciju i da bi osnivanje Fondacije Subotički mađarski radio značilo „totalnu nesigurnost za radio, za slušaoce, a možda i za celu zajednicu”.
Livia Jo-Horti je naglasila da Radio Panon ne može da preuzme sadašnju frekvenciju Radija Subotice, jer se na frekvenciji javnog servisa ne mogu emitovati komercijalni sadržaji.
Nekoliko dana kasnije je Erne Nemet, predsednik Odbora za informisanje NSM-a, u otvorenom pismu obavestio predsednika NSM-a Jenea Hajnala o tome da je sazvao sednicu Odbora za 28. oktobar na kom je trebalo da bude razmatrana peticija zaposlenih u Radiju Subotica i situacija u Mađar sou.
Međutim, taj sastanak nije održan zbog nedostatka kvoruma.
Nemet je na konferenciji za novinare podsetio na to da je u izbornom programu Mađarske sloge (liste koju je podržao Savez vojvođanskih Mađara) 2014. godine stajalo da treba da se reši status Radija Subotica „kao dela vojvođanskih mađarskih elektronskih medija”. Nemet je istakao da je peticiju – uprkos protivljenju predsedništva SVM-a – potpisalo 6.465 građana. On je rekao da svi ti ljudi traže ostvarenje predizbornih obećanja, „zato što smo obećali rešavanje statusa Radija Subotica, a ne pokretanje drugog programa Radija Panon”.
Nemet je demantovao tvrdnju predsednika NSM-a Jenea Hajnala da peticija ne uzima u obzir multikulturalnost i multietničnost Radija Subotica i navodi da bi Fondacija Subotički mađarski radio čije se osnivanje traži mogla da stoji i iza nove institucije Subotički mađarski radio, ali bi mogla da stoji i iza još uvek postojećeg višejezičnog Radija Subotica.
Nemet smatra da postoji više opcija za očuvanje mađarskog programa Radija Subotica – i to bez utapanja u RTV Panon.
On je dodao da nije istina ono što Hajnal tvrdi – da je na sednici MNS 28. septembra usvojena odluka o tome da RTV Panon preuzima mađarski program Radija Subotica. Nemet je istakao da je to bio predlog Zoltana Kozme, potpredsednika Odbora za informisanje i glavnog urednika TV Panon i da je Odbor prihvatio taj predlog, ali da Odbor ne može da donosi odluke, a NSM nije ni raspravljao, a ni glasao o tom predlogu.
Sve u svemu, od početka novembra ne postoji program na mađarskom jeziku na Radiju Subotica. Fondacija Panon je 1. novembra pokrenula Subotički mađarski radio na 89,6 MHz.
Mađarski pokret tvrdi da je Fondacija Panonija pokrenula „piratski radio” pod imenom Subotički mađarski radio.
Privremeno izvršno telo Pokreta naglašava da Fondacija Panonija nema potrebnu dozvolu za emitovanje novog radijskog programa, pa je stoga program koji se na 89,6 MHz emituje od 1. novembra protivzakonit i ilegalan.

Dodaje se da je pokretanje Subotičkog mađarskog radija u suprotnosti i sa odlukom Upravnog odbora Fondacije Panonija, jer je upravni odbor na sednici održanoj 28.10.2015. odbio predlog direktora o pokretanju tog programa.
Mađarski pokret smatra i da je pokretanje Subotičkog mađarskog radija u suprotnosti i sa unutrašnjim pravnim aktima pomenute fondacije, jer po njima fondacija upravlja radom dva medija: TV Panon i Radija Panon. O osnivanju novog medija osnivači fondacije nisu doneli pravnu odluku, pa stoga u pravnom smislu Subotički mađarski radio ne postoji.
S druge strane Ištvan Bodžoni, direktor Fondacije Panonija rekao je da nije istina da je upravni odbor fondacije odbacio predlog za pokretanje Subotičkog mađarskog radija. „Od ukupno sedam članova upravnog odbora četiri je prisustvovao sednici. Za osnivanje radija glasalo je dvoje, a dvoje je bilo uzdržano. Niko nije glasao protiv. Prema statutu Fondacije Panonija u tom slučaju će prevagnuti glas predsednika upravnog odbora. Dakle, upravni odbor je formalno podržao predlog da se unutar Fondacije Panonija pokrene program Subotičkog mađarskog radija“, rekao je Bodžoni.

Rebalans budžeta NSM-a

NSM je sredinom novembra i drugi put izmenio budžet za tekuću godinu, a zbog sledećeg povećanja priliva sredstava se u decembru očekuje i treći rebalans. Dopisnica Vojvodina danas je izveštavala o tome da je bila oštra polemika oko dva predloga predsednika NSM-a po hitnom postupku i da je na dnevnom redu bio i Subotički mađarski radio, kao i rušenje dve kuće u starom jezgru Subotice.
Na sednici NSM-a je rečeno da se u decembru očekuje dodatno povećanje budžetskih sredstava od 10 miliona dinara. Predsednik NSM-a Jene Hajnal (iz SVM-a) je negirao optužbe po kojima NSM deli milione, a bez uvida javnosti, rekavši da se sve vidi iz budžeta.
Ištvan Tari, član NSM-a sa liste Demokratske zajednice vojvođanskih Mađara (DZVM), rekao je da budžet NSM nije transparentan. Podsetio je na to da je još pri prvom rebalansu budžeta naglasio da bi smislena rasprava bila moguća samo kada bi se znalo koliko je već potrošeno iz kase nacionalnog saveta. Tari je zatražio i da se obelodane plate savetnika koji rade u NSM-u i da se na sajtu NSM-a objave rezultati tendera. Naveo je da je telefonski račun NSM-a 1,1 milion dinara, da se za prevode plaća 1,47 miliona dinara, za razne druge usluge 650 hiljada dinara, a za reprezentaciju 2 miliona dinara, što je ocenio kao neprihvatljivo.
Hajnal je odgovorio da će postavljena pitanja biti aktuelna pri usvajanju završnog računa, pošto su navedene stavke budžeta već usvojene.
Na sednici nacionalnog saveta imenovani su i članovi upravnog odbora Mađar soa, jer su nakon smene Ferenca Kontre, urednika podlistka za kulturu u Mađar sou, dve članice upravnog odbora podnele ostavku. Žolt Varkonji (Mađarski pokret) je zatražio obelodanjivanje svih okolnosti. Predstavnici NSM-a su podsećani i na to da 20 novinara Mađar soa zahteva od NSM-a da istraži okolnosti te dve ostavke i od predsednika upravnog odbora traži objašnjenje zašto su te dve članice otišle pod skandaloznim okolnostima.
I Tari je zatražio da se raščiste okolnosti smena koje su izazvale velike rasprave u javnosti i rekao je da je nakon svega osnovna stvar da odu predsednik upravnog odbora Mađar soa i glavna urednica zbog odnosa prema kulturi i intelektualcima.
Hajnal je odgovorio da je pismo u kojem se daju ostavke stiglo sa adrese jedne članice upravnog odbora i da u njemu nema nikakvog obrazloženja, samo se predsednik NSM-a obaveštava o ostavkama i o tome da je neprihvatljiv način kako se ophodi prema njima, ali da o potonjem nisu htele da se posebno izjašnjavaju.
U vezi sa Subotičkim mađarskim radijom (SMR) je Ištvan Bodžoni, direktor RTV Panon, rekao da još nije rešeno pitanje korišćenja frekvencije, da je – u skladu s dosadašnjom praksom (kad je tu frekvenciju koristila mađarska redakcija Radija Subotica), Radio Novi Sad (Radio-televizija Vojvodine) prepustila tu frekvenciju na 14 sati dnevno. Prema njegovim rečima najvažniji zadatak je da se pokrene proces legalizacije i da frekvencija 89,6 MHz trajno postane svojina Subotičkog mađarskog radija.
Erne Nemet, glavni urednik mađarske redakcije Radija Subotica i predsednik Odbora za informisanje NSM-a je rekao da se ne slaže s takvim rešenjem.

B.M. (Izvor: Vojvodina danas, Nepsabadsag, sajtovi SVM-a, DZVM-a, Mađarskog pokreta, NSM-a)

Frakcija i kokošinjac

Predsednik Saveza vojvođanskih Mađara (SVM) Ištvan Pastor izjavio je 12. novembra da statut te stranke ne dozvoljava stvaranje platforme unutar poslaničkog ili odborničkog kluba i da svako ko podriva osnove stranke mora da bude udaljen iz nje. Naime, 9 od 16 odbornika SVM u Skupštini grada Subotica formiralo je 12. novembra platformu Mađarskog pokreta unutar odborničke grupe SVM.
Pastor je, komentarišući taj događaj, rekao za Radio-televiziju Vojvodine da ko god želi da stvara posebnu platformu podriva osnove stranke.
„Ko podriva osnove stranke taj mora da bude udaljen iz stranke i tako će to i sada da bude“, rekao je predsednik SVM-a. Na pitanje da li to znači da će i poslanik u Skupštini Srbije i jedan od osnivača Mađarskog pokreta Laslo Varga biti izbačen iz stranke, Pastor je naveo da Varga „odavno nije član SVM-a“.
„Razlika između stranke i kokošinjca je u tome što se u kokošinjcu trči besomučno i prlja besomučno, a u stranci se mora znati red. Ko nije spreman da prihvati taj red može da ide gde se može ponašati kao u kokošinjcu“, poručio je Pastor.
Upitan šta će se desiti ukoliko gradonačelnik Subotice Jene Maglai, koji je kao član SVM ujedno i član Mađarskog pokreta, pruži podršku neformalnoj grupi Mađarskog pokreta u subotičkom parlamentu, Pastor je odgovorio da će onda i on „moći da ide zajedno sa njima“.

Anketa o radu Nacionalnog saveta Mađara
Mnogi nisu želeli da odgovore na pitanja

Pitali smo građane Bečeja šta misle o skandalima koji mesecima potresaju Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine (NSM), te da li u Bečeju uočavaju bilo kakve rezultate delatnosti Saveta, osim stipendiranja đaka.
Od 68 ispitanika, među kojima je bilo srednjoškolaca, studenata, radnika, političara, nezaposlenih, muškaraca i žena, 26 njih ni anonimno nije želelo da odgovara na pitanja. Ukupno je 19 njih pristalo da kaže svoje mišljenje o radu Saveta, ali i među njima su bili ljudi koji su istakli da ih ne zanima politika, da ne znaju čime se bavi Savet, ne bave se skandalima, te nemaju informacija o eventualnim rezultatima tog tela u Bečeju.
Od onih koji su odgovorili na pitanja, 12 njih je informisano o radu NSM-a zahvaljujući medijima. Sedmoro njih zna ponešto i o skandalima u i oko NSM-a, pre svega sa Fejbuk stranice „Druge javnosti“. Pet ispitanika – svi dobijaju stipendije od NSM-a – smatra da NSM izuzetno dobro radi, a svi su čuli i o skandalima, međutim, kako su rekli, ne bave se tim stvarima. Četiri odrasle osobe takođe pozitivno ocenjuju rad Saveta i po njihovom mišljenju, skandali su „naduvani“, a cilj je da se ocrni delatnost tog tela. Dvoje ispitanika su rekli da je nekoliko škola i kulturno-umetničkih društava dobilo pomoć od Saveta ove godine. Dvoje ispitanika smatra da su skandali u i oko NSM-a „igrarije SVM-a“ i po njima u ovom telu su dobili mesta i oni koji nisu stručni, te da SVM upravlja svime ili to želi da čini. Što se opštine Bečej tiče, prema njihovom mišljenju, članovi NSM-a iz Bečeja nisu ništa uradili da bi se u ovom gradu video rezultat njihovog rada.

R.M.

Objavljivanje publikacije omogućilo je Ministarstvo kulture i informisanja

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *