trg_fontane
Január 21-én tartották meg a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben a Magyar Kultúra Napjának és a Petőfi kultúrkör újraalakulásának 21. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi műsort. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
„Kölcsey versében felemlegeti történelmünk dicsőséges eseményeit és véres küzdelmeit, veszteségeit, a bevezető és a záró versszakokban pedig Istent hívja segítségül, hogy végre boldogságban, békében élhessen e földön a magyar”, hallhattuk Nagy Klára műsorvezető szövegében. A műsor kezdetén a Dúdoló és Botra kórusok, illetve a Szelence táncegyüttes előadásában szólalt meg a Himnusz, majd Péter Lea szavalta el Reményik Sándor Öröktűz című versét, amelynek kezdő sorait választották a szervezők a műsor címéül.
Ünnepi köszöntőt Török Marika, a csongrádi Múzsa Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója mondott, aki kiemelte, hogy a Himnusz születése olyan mérföldkő, amely megerősítette nemzeti tudatunkat, hovatartozásunkat: „A Himnusz olyan erő, mely nemzedékeket köt össze, határokat ível át. A Himnusz hangjaira megdobban a szívünk, lelkünk legmélyén megindul valami, ami talán pontosan körül nem írható, nehezen megfogalmazható… A magyar kultúra napja alkalom arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének. Alkalom, hogy felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket, mert gyökerek nélkül nincs élet, nincs jövő”.
A Petőfi Sándor kultúrkör újraalakulásának 21. évfordulójáról, illetve annak jelentőségéről a kultúrkör elnöke, Ricz Róbert beszélt: „Óbecsén a Magyar Népkör 1868-ban alakult meg, de az újraalakított Kör hivatalosan 1991 januárjában lett bejegyezve, ezért ünnepeljük most az évfordulónkat. Ilyenkor alkalmunk van arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Egyesületünk eddigi munkássága arra bátorít bennünket, hogy bizalommal tekintsünk a jövőbe, az évek múlása bizonyítja, hogy van ennek a szervezetnek kulturális jelentősége és kiemelkedő küldetése”.
Az ünnepi műsorban, melynek támogatója a budapesti Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap volt, Kis Zsófia, a csongrádi Múzsa művészeti iskola magánének tanszakos növendéke, valamint a kultúrkör Kiscimbora, Bekecs és Szelence néptánccsoportjai, illetve a társas- és modern tánccsoport tagjai léptek fel, míg az előcsarnokban a Szendrey Júlia kézimunkacsoport és a Szivárvány festőcsoport tagjai készítettek kiállítást alkotásaikból. A műsor a Szózattal ért véget.
B.M.
