Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

A területalapú támogatás vége – A paraszt sosem tudja, hogy mire számíthat

A területalapú támogatás vége – A paraszt sosem tudja, hogy mire számíthattrg_fontane

Lapzártáig még nem hozta meg a kormány az idei növénytermelési támogatásokról szóló rendeletét, ám annyit már jó ideje tudni, hogy többé nem a megművelt terület után, hanem az átadott termésmennyiség alapján számolják majd el a termelőknek.

Többé nem érdekli az államot, hogy a bejegyzett termelő fizet-e be a „parasztnyugdíj-alapba”. Szakított tehát a korábbi gyakorlattal Dušan Petrović miniszter. Indoklása szerint a termelést növelni hivatott az új agrártámogatási rendszer. Vannak, akik ebben is a választások előszelét érzik – az eddigieknél elvben sokkal többen reménykedhetnek majd a szubvenciókban. Persze, nem az a legfontosabb, hogy kampányfogás-e vagy sem, hanem az, hogy milyen következményekkel, esetleg eredményekkel jár majd…
Örülnek természetesen azok, akik mellékfoglalkozásként „parasztizálnak” – a nyugdíjalapot a cég fizeti, ahonnan a havi fizetés is jár, az agrártámogatás viszont jár. Vagyis elvben népszerű lehetne az intézkedés, hiszen sokkal több a bejegyzett termelő, mint az, aki nem kis pénzeket fizet be a nyugdíjalapba.
Az is igaz viszont, hogy a kis földterületet művelőknek – igazi termelőknek – nem is érte meg, hogy „belépjenek” a nyugdíjrendszerbe. Ők arra panaszkodtak, hogy az állam a „kulákokat” támogatja – volt egy időszak, amikor az akkori illetékes miniszterek ki is mondták, hogy az apróbirtokok tulajdonosai ne reménykedjenek abban, hogy hosszú távon megmaradhatnak majd az agráriumban, mint ahogyan Nyugat-Európában már gyakorlatilag nincsenek is apróbirtokok. Ennek következményeként sokan igyekeztek földet vásárolni, de legalábbis árendába venni. Emiatt volt nagy a felhördülés, amikor tavaly áprilisban (minek sietni, van idő?!) az új miniszter, a jelenlegi, jelezte szándékát, hogy csupán 30 hektárig járna a területalapú támogatás. Akkor még sikerült a tiltakozó gazdáknak kikényszeríteniük a 100 hektáros felső határt, de idén nemhogy 100 hektárról, hanem 30-ról sincs szó.

Kedvezményes hitel

Kedvezményes hitelt is kaphat a gazda – hála az állam közbenjárásának. Az állam a kamat egy részét szubvencionálja. Természetes személy és vállalkozó legtöbb 5 millió dináros (nem egész
50 000 €) kölcsönt vehet fel a kijelölt bankok (KBC, Societe General, Credit Agricole, Intesa, Komercijalna, Procredit, Hypo Alpe-Adria, Agrobanka, a Postai takarék és a niši AIK) egyikében. A futamidő 3 év, a kamat évi szinten 6%.

A bejelentett új támogatási rendszer részleteire kell majd odafigyelni. A Žitovojvodina még a múlt héten követelte, hogy ne csak az átadott mennyiség legyen a mérce, hanem a hektáronkénti hozam, sőt a minőség is! A „minőséget” viszont az átvevő állapítja meg, ahogy neki tetszik – a termelő meg örüljön, hogy kap pénzt.
Persze, az a kérdés, hogy ki jár majd jól. Van, aki azt mondja, hogy azért jó a támogatási rendszer módosítása, mert így majd nem a földet bérletbe adók kapják meg a támogatás egy részét, hanem mindent a termelő kap. Mintha a bérleti megállapodásba nem lehetne bekalkulálni, hogy a támogatásból azért a tulajnak is jusson, ne csak a bérlőnek – ahogyan eddig is volt.
Eddig ugyanis olyan is volt, hogy a bérlő a hektáronkénti 14 000 dinárnak akár a kétharmadát is kénytelen volt odaadni a földterület tulajdonosának.
Másrészt viszont a 100 hektáros limit eltörlése azt is jelentheti majd, hogy a legtöbb támogatást azok kapják, akiknek nem igazán van rá szükségük – híres privatizációnk nyertesei – a mágnások. Náluk a földek, ők termelnek a legtöbbet.
Meg a feldolgozóipar – hiszen nagyon is valószínűnek tűnik, hogy a felvásárlási árba beleszámítják az állami szubvenciót, amely így értelmét vesztené. Így ugyanis a termelő annyit kapna, amennyit egyébként is fizetett volna a gyár vagy a malom, nem pedig annál többet. A felvásárló viszont kevesebbet ad ki a zsebéből, a hiányzó részt az állam fizeti.
Várjuk ki a részleteket – a következményekkel hamarosan szembesülnek majd a gazdák – azok, akiknek nincs tartalékállásuk, akik fizetnek az államnak, hogy majd egyszer, öregségükre visszakapjanak valamiféle apanázst, értsd nyögdíjat.
Az előző héten azt is megtudták a földet művelők, hogy az állam üzemanyag-támogatást ad a tavaszi vetésre – literenként 60 dinárral száll be a gázolaj (D2) árába. Jelentkezni április 9-ig lehet a Kincstári Igazgatóság kirendeltségeiben. A gabonafélék és az ipari növények esetében hektáronként 40 litert „társ-finanszíroz” az állam, a konyhakerti vetemények esetében 75 litert, a gyümölcs és a szőlő esetében 100 litert stb. Lesz majd üzemanyag-szubvenció az őszre is.
A kormány kizárólag a NIS-szel (értsd: a Gazprommal…) kötött szerződést. A magánbenzinkutasok tiltakozásait elfújta a szél.
Persze, ezt előbb is lehetett volna közölni… A kormány tehát idén is az utolsó pillanatban hozza meg a legfontosabb agrárintézkedéseket. Ami valójában nem is az utolsó, hanem az utolsó utáni pillanatok egyike. Ugyanis március közepéig sem született meg a magtámogatásról és a műtrágya-támogatásról szóló kormányrendelet. A vetés viszont már elkezdődött. (Cukorrépamag állítólag nincs is szabad eladásban, mert a cukorgyárak azáltal akarják magukhoz csalogatni a felvásárlási ár miatt ezen ipari növényből „kiábrándult” termelőket).
Talán az lenne a legfontosabb a gazdák számára, hogy időben tudják, mire számíthatnak a kiadási és a bevételi oldalon – ekkor tudnának időben dönteni arról, hogy mit vetnek és mekkora területen. Vagy éppen az a cél, hogy ne így legyen?

M.A.

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *