Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

Adótörvény-módosítások

Adótörvény-módosításoktrg_fontane

Az eddig kiszivárogtatott információk szerint hamarosan módosítani fogják az adótörvényeket.

A sajtó arról írt a napokban, hogy Vučić kormányalelnök, és az SNS elnöke megvétózta Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter egyik ötletét, mégpedig azt, amely víkendház-adó néven vált ismertté. Eszerint a hozzáadott jövedelemre azok is fizetnének adót, akiknek a nevén egynél több ingatlan van, abban az esetben, ha a második ingatlan 50 ezer eurónál többet ér, és nem végeznek benne önálló gazdasági tevékenységet, magyarán, ha például nem örökölt üzlethelyiség (amelyben az adott tevékenységet folytatják), hanem víkendház.
Tehát, jelenleg az alapállás az, hogy Dinkić ejti az ötletét. „Meg akartuk adóztatni azokat, akiknek több van, de rájöttünk, ezzel azokat is sújtanánk, akiknek nincs”, mondta Dinkić a Szerbiai RTV (RTS) vendégeként csupán néhány nappal azután, miután közzétette javaslatát.
Egyelőre viszont biztosnak tűnik, hogy a parlament, pontosabban a parlamenti koalíciós többség elé kerülnek megszavaztatásra a következő javaslatok:
– a jövedelem után az eddigi 12% helyett csak 10%-ot kell fizetni, de a nyugdíj-biztosítási járulék az eddigi 22-ről 24 %-ra nő majd,
– a bérek adó alá nem eső részének a jövőben az eddigi 8776 dinárról 11 000 dinárra kellene emelkednie.
Egyes vállalkozói szervezetek képviselői már közölték, hogy ez számukra gyakorlatilag semmi könnyítést nem jelent, mert amennyivel kevesebbet kell fizetniük a foglalkoztatottak jövedelmére, annál többet kell majd beadniuk az állami nyugdíjalapba.
„A bérek adómentesség alá eső része némiképp nőtt, ezt érezni is fogjuk, de továbbra is úgy véljük, az adó alá nem eső résznek a minimálbérrel azonosnak kellene lennie”, jelentette ki Dragoljub Rajić, a munkaadók uniójának igazgatója.
„Halaszthatatlanul végre kell hajtani az adóreformot, s ebben két koncepció érvényesülhet. Vagy a lineáris megadóztatás, vagy pedig a gazdasági ágazatok profitabilitását szem előtt tartó adózási forma. Most csökkentették a jövedelmek után elszámolt adót, de nagyobbak az illetékek, így ez voltaképpen csak újraelosztás. A vállalkozók személyi jövedelme sem jelent túl nagy könnyítést, ez voltaképpen csak technikai módosítás. Továbbra is a jövedelme után fog adót és járulékokat fizetni, de magának nem fizethet ki a minimálbérnél alacsonyabb összeget”, véli Rajić.
Dragan Đilas, az ellenzéki DS elnöke, aki a hírek szerint nem sokáig lesz már Belgrád polgármestere, mert a szocialisták egy év után engednek a szerb haladók nyomásának, azt mondja, hogy az új adójavaslatok évi szinten csupán 47 eurós megtakarítást jelentenek majd egy szerbiai átlagvállalkozónak. Feltette a szónoki kérdést, hogy ez vajon elegendő érv-e egy ilyen javaslat mellett, hiszen az adójövedelem átcsoportosítása bizony nagy kárt okoz majd a helyi önkormányzatoknak (városok és községek), amelyek kénytelenek lesznek emiatt például növelni az óvodai ellátás díját és csökkenteni a szociális juttatásokat.
Természetesen arról van szó, hogy a fizetésekre kirótt adóból az utóbbi időben (éppen az Egyesült Régiók elnökének, Dinkićnek az ötlete volt ez, de akkor egy másik koalíció tagja volt) jelentős rész maradt a községi és városi kasszákban. A nyugdíjalapba befolyó pénzekre viszont a községeknek semmi kihatása nincs. Gyakorlatilag átcsoportosulnak tehát az adóbevételek – több jut a központi szintnek, kevesebb az önkormányzatinak.
A polgárok jövedelmére kirótt adókat és járulékokat érintő törvénymódosítási javaslat előirányozza az átalányadó alá eső összeg felső határának emelését is. Az eddigi 3 millió helyett 6 millió dinár lesz az az összeg, amely után előre megállapított átalányadót fizethet a vállalkozó.

B.M.

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *