Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

Nehéz lesz 2011 is

Nehéz lesz 2011 istrg_fontane

Idén (is) jelentős inflációra számít a Piackutató Intézet (Institut za tržišna istraživanja), méghozzá az államilag ellenőrzött árak (termékek és szolgáltatások) és/ vagy a kormány által meghatározott járulékok (akcízák) növelése miatt.

A dinár további értékvesztése, azaz az infláció, viszont tovább drágítja majd a behozatali árut és nyersanyagokat.

Mi drágul meg?

A déligyümölcsre kivetett ÁFA már nagyobb, így az év első napjaiban 10 százalékkal drágább lehet a banán, narancs, citrom…, mint december végén. Drágul majd a cigaretta (az akcízát dobozonként 17,2 dinárról 26 dinárra növelték), a kávé, az alkohol, a mosópor, a tisztálkodási szerek, a háztartási tisztítószerek, számítógépek és az üzemanyag (!) is. A szállodai ellátásra is nagyobb lesz az ÁFA, de ezzel van egy „kis gond”. Tadić elnök ugyanis visszadobta az ÁFÁ-ról szóló törvény módosításait a parlamentnek, mert a törvényhozók – szavazásnak nevezett serény kézemelgetés közben – nem vették észre, hogy a költségvetési törvényben a szállodai ellátásra 8 százalékos adót vetettek ki, míg az ÁFÁ-ról szóló törvénymódosításokban ugyanerre 18 százalékot. Ha jól értem, akkor az ÁFÁ-ról szóló törvényt kell majd módosítania a parlamentnek, vagyis 8 százalék lesz ez esetben az ÁFA.
Ennyit választott képviselőink hozzáértéséről. Ők azt a gombot nyomják meg, amit mondanak nekik. Hogy az nincs összhangban azzal, amit előzőleg már megszavaztak? A lojalitás, a hűség a fontos, nem a szakértelem!
Egyébként, a pénzügyminiszter az év végi parlamenti szavazások után azt nyilatkozta, hogy nem kapott politikai támogatást az adórendszer reformjához. Továbbá, hogy az elfogadott állami költségvetés nem fejlesztési, hanem stabilizációs. „Azt akarjuk, hogy jobban éljünk, de úgy, hogy semmit se változtassunk. Ez viszont lehetetlen” – mondta Diana Dragutinović.

És mi lesz az üzemanyaggal?

Már hetek óta a csapból is az energiaügyi minisztérium közlései folynak, miszerint többé nem az állam határozza meg az árakat és vége a NIS monopóliumának, vagyis – a szabad versenynek hála – olcsóbb lesz az autóba öntendő lé. Erre kiderül, hogy ez nem is olyan biztos, sőt!
Emelték ugyanis a jövedéki adókat: a motorbenzinekre kivetett akcíza most már 45 dinár/liter, az euró ólommentes 98 és az euró prémium BMB 95 esetében pedig 49,5 din/l. Az egyszerű dízelnél 35 din/l, az eurodízelnél 37 din/l, az autógáz esetében pedig 17,95 din/l. Az árkiigazítás január 15. körül lesz időszerű. Meg persze a világpiaci árakkal való összehangolás is indok lesz. Így január végéig 8-12 százalékkal lesz drágább az üzemanyag, mint december végén. Ezt a magánforgalmazók egyesületének (AD Nafta) képviselői állítják. Szerintük a behozatal liberalizációjának árcsökkentő hatásait néhány hónap múlva kezdjük majd érezni.
Tehát a NIS-nek (az orosz ellenőrzés alatt levő Szerbiai Kőolajipar) 10 év után megszűnt a monopóliuma a kőolajszármazékok behozatala és feldolgozása terén. De kedvezményezett helyzetben maradt a piacon, hiszen importálni kizárólag jó minőségű üzemanyagot lehet (ami, persze, jó), de a NIS továbbra is előállíthat rosszabb minőségű üzemanyagot. Ami, feltehetően, olcsóbb lesz, és a régi autók tulajdonosai emiatt amellett dönthetnének. Ilyen üzemanyaga lesz majd a NIS-nek, a magánkutasoknak pedig akkor lesz, ha üzletet kötnek a NIS-szel… Liberalizáció szerbiai módra…
Az újévi ünnepek alatt egyébként a NIS már olcsóbbá tette a BMB 95-ösét (1 dinárral) és az euró BMB 95-ösét (2 dinárral). Hogy a több mint 400 forgalmazó cég közül melyiknek mi sikerül, azt majd megtudjuk („néhány hónapon belül”, ugyebár) a több mint 1300 benzinkút valamelyikén.

Mit hoz még az új év kezdete?

Olcsóbban kellene mobiloznunk, hiszen eltörölték a 10 százalékos „válságadót”. Áprilistól át lehet majd vinni a mobilszámot bármelyik szolgáltatóhoz.
Januárban az eddig lefagyasztott nyugdíjak és közszférában dolgozók (értsd a költségvetésből pénzeltek) fizetései 2 százalékkal növekednek. Áprilisban majd 3 százalékos emelés lesz.
Ha a szerbiai kormány engedélyt ad rá, akkor a fűtési szezon végén majd 14 százalékos áramdrágulásra számíthatunk, ami 1 százalékkal növeli majd az inflációt.
A mezőgazdasági költségvetés névlegesen ugyanakkora, mint a 2010-es évi, de az infláció miatt gyakorlatilag 10 százalékkal kisebb. Csupán 2,5 százaléka a szerbiai büdzsének, amelyet 40 százalékban tölt fel… Dejan Šoškić, a központi bank (NBS) kormányzója a napokban figyelmeztetett arra, hogy nem lehet bankügyletekből és kereskedelemből egészséges gazdaságot teremteni – ehhez erős ipar és mezőgazdaság kellene. Szóvá tette azt is, hogy 2010-ben csökkent a foglalkoztatottak száma, hozzátéve, hogy az a privatizáció jó, amely munkahelyeket teremt. Nálunk viszont…
Időközben lehet, hogy eladják a Telekomot (csurran-csöppen majd ingyenrészvényes pénz is a széles néptömegeknek). Kérdés, hogy a Telekomért esedékes pénzt fejlesztésre vagy fogyasztásra költi-e az állam. Az utóbbi valószínűségét növeli, hogy választások előtti évben vagyunk. Ha ez így lenne, akkor egy kicsit jobban élünk majd – rövidtávon. Emlékszünk még a sörgyárak eladására, amikor dőlt a pénz Apatinba és Csébre, megugrottak az ingatlanárak, növekedett a fogyasztás… A Telekom eladásáig tovább fog gyengülni a dinár, utána viszont erősödhet az euróval szemben. 2010-ben 96 dinár és 107,5 dinár között alakult az euró hivatalos középárfolyama. A jegybank ezt is úgy tudta tartani, hogy év közben eladott 2,5 milliárd eurót és csupán 226 milliót vett a bankközi devizapiacon!

Adócsökkentés és monopóliumok

Január elsejétől 6-22 százalékkal csökkentették az EU-ból érkező ipari termékekre kivetett vámot (járművek, tévék, mosógépek, kerámialapok, mezőgazdasági termékek, élelmiszer…), sőt a termékek 75 százaléka esetében vámmentes az import. A mobiltelefonokra és számítógépekre például eltörölték a vámot. Ám ez esetben is lehet, hogy túl nagy reményeket fűzünk a liberalizációhoz, mert gazdasági szakértők arra emlékeztetnek, hogy a kiskereskedelmi ár nemcsak a vám függvénye, hanem az árfolyamé is. Vagyis, hiába alacsonyabb vagy nulla a vám, ha a dinár tovább gyengül. A központi bank egyébként 3-6 százalékos inflációt tervez, de egy dolog tervezni… A dinárban kifejezett ár növekedése tehát semlegesítheti a vámliberalizációt. A másik – és szerintem sokkal aggasztóbb – ok az, hogy a szerbiai piac egyáltalán nem szabad. A kereskedelmi monopóliumok léte, más szóval a verseny hiánya, volt a fő oka annak, hogy eddig is sokkal drágábban fizettük meg a különféle közfogyasztási cikkeket. Hiába csökkent ugyanis vámot, esetleg adót az állam, ha a kereskedelmi óriásvállalatoknak nincs konkurrenciájuk – ők megtartják az árakat, hisz ily módon a korábbinál nagyobb marad a hasznuk.
A kereskedelmi monopóliumok ellen kellene valamit tenni, de nem hiszem, hogy választások előtt ebből lehet valami, hiszen azok hazai újgazdagok kezében vannak (állítólag lesz valami változás, hiszen eladó a Delta Maxi és külföldi lánc a potenciális vevő), ők pedig állítólag serényen pénzelik a pártokat. Vagyis, komolyan kellene foglalkozni a pártfinanszírozással is, de ki az, aki önszántából maga alatt vágja a fát? Egyedüli remény e tekintetben, hogy a pártpénzelési törvény meghozatala EU-s követelmény. De azt a törvényt is az ebben az országban mindenható pártok hozzák majd meg.

Márton Attila

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *