Nyári írás – Paradicsomsaláta

A dél-szerbiai Leskovacon kevesebb, mint 2 dinár/kg a paradicsom nagybani ára. A megdöbbentő hírt a B92 TV közölte, amely nem maradt meg a száraz közlésnél, újságírója a helyszínre is ellátogatott, beszélt termelőkkel (nem viszonteladókkal!), akik megerősítették az információt. Mint mondták, ilyen áraknál kilónként legalább 20 dinár a veszteségük, ha eladják, ezért inkább le sem szüretelik, úgy kisebb a kár – legalább nem kell fizetni a munkaerőt, a szüretelőket.
A boltokban 30-40 dinár/kg a paradicsom ára. Vagyis tizenötször több, mint Leskovacon, a termelőnél. Vagyis akár 1500%-os profitot is bezsebelhet a kereskedői lánc (jó, nem annyi, mert vannak szállítási és egyéb költségek stb.).

A paradicsom, nem mellékesen, nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést és gyomirtást igényel, meg hát óvatos szüretelést…
Óbecsén egy hete a piacon 25 dinár volt a paradicsom kilója. Tehát, amennyiben a leskovaci számadást vesszük alapul, akkor éppen csak kifizetődött még eladni. Hogy ezen a hétvégén (augusztus első hétvégéje) mennyibe kerül majd, az kiderül. Kínálat-kereslet törvénye, ugyebár. Érdekes, hogy tavaly augusztus végén a belgrádi (figyelem, nem a becsei!) piacokon 50 dinár/kg volt az ára, a kisebbeket 20 dinárért is meg lehetett venni, de augusztus utolsó hetében még volt, ahol 100 din/kg-t is elkértek a belgrádi kofák.
Mégis kifizetődő tehát „paradicsom-turistaként” (értsd: mindent viszünk itthonról, ami befér az autóba) Montenegróba vagy Horvátországba utazni, hiszen például a kotori piacon 50-80 eurocentet is elkérnek a paradicsom kilójáért. Igaz, ezzel vége is van a „mindent viszünk”-elv kifizetődőségének Montenegró viszonylatában, hiszen a többi élelmiszer bolti ára nagyjából akkora, mint nálunk. Horvátországban már más a helyzet: az isztriai önkiszolgálókban pl. 10 kuna egy kenyér ára, ami kb. 140 dinár, stb.

A paradicsom egyébként vezeti a listát, mármint az importlistát országos vonatkozásban – legalábbis az év első négy hónapjában. A gyümölcs- és zöldségfélék közül januártól április végéig legtöbb paradicsomot és káposztát hoztak be az országba (Macedóniából). Ebben az időszakban egyébként Szerbiának majd 6 millió eurós deficitje volt a zöldségkereskedelemben. A (túl) korai paradicsom minőségéről és áráról egyébként megvan a véleményem, de sokan sietnek vásárolni belőle. Igaz, most sem mindenhol és minden paradicsom finom, hol van már a régi idők „paradicsom almája”?! Valaha ugyanis így nevezték őseink.
A Wikipédia szerint a növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott gyümölcs eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, angol tomato… A gyümölcsökkel ellentétben, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mint nyersen (arról pedig, hogy mire jó, a keretben olvashatnak).

M.A.