trg_fontane
Mák Ferenc irodalomtörténész, az Aracs folyóirat főszerkesztője volt nemrégiben a Népkönyvtár vendége, aki Köröttem illatos mezőség címmel Becse XIX. századi irodalmát mutatta be. Mák Ferenc munkásságáról Tari István becsei költő beszélt.
Mák Ferenc kijelentette, hogy az est címéül Csupor Gyula egyik versének címét választotta, mert azt szerette volna érzékeltetni, hogy a tájköltészet a hazafias költészet egyik formája volt. „Az 1848/49-es forradalom után történt a leszámolás, amelyet mélységes keserűség követett, a terror, a kiábrándulás. Ezt követi a lassú, építkező, társadalomépítő, közösségépítő munka és a tudományoknak a tényszerű megalapozása. A délvidéki magyar közösségekben is megszerveződött a társadalom. Voltak ennek a kornak művészei, újságírói, költői, dalszerzői és tudományos munkásai”, mondta Mák Ferenc, aki öt ismert becsei személyről tartott előadást. Beszélt Öreg Me-zey János kántorról, aki családjával együtt számos énekeskönyvet adott ki, Szulik József plébánosról, a XIX. század utolsó néhány évtizedének kulcsfontosságú alakjáról, aki a katolikus egyházközösség istápolója és iskolaalapító volt, de az országos hírű papköltők között is számon tartották. Csupor Gyula jogász megírta a magyar irodalomtörténet első kiegyezésről szóló regényét – a Megbukott a mama 1868-ban jelent meg Zomborban. Szászi István orvos Pócsmegyeren született, később jött városunkba. Legendás alak volt, vidám kedélyű, minden nagy mulatozáson jelen volt. Versei a helyi lapokban jelentek meg, felfedezte a tájélmény jelentőségét, imádta a Tiszát, s megírta a Tisza balladát. Kovács Huszka Ferenc, az alsóvárosi templom építője, világraszóló hírnevet szerzett a botanika területén. Becsén született 1869-ben, majd Kalocsán tanult, a jezsuiták neveltje volt. Ő írta meg Bács-Bodrog megye flóratörténetét. Olyan tökéletesen ismerte a botanikát, hogy az 1900-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásokat.
Az irodalmi estet Sterbik László (hegedű), valamint a péterrévei Tiszamente Közművelődési és Népművészeti Egyesület tagjai tették színesebbé.
Kinka Erzsébet, a Népkönyvtár igazgatónője elmondta: „Mák Ferenc rámutatott elődeinkre és azokra az értékekre, akik és amelyek meghatározták Becse XIX. századi arculatát. Megidéztük elődeink örökségét, akik büszkék voltak környezetükre, szűkebb pátriánkra, szóban és írásban egyengették, formálták Becse kulturális gazdagságát. Gróf Mikó Imre, aki arra figyelmeztet bennünket, hogy értékeljük elődeink munkáját, így vall: ’A múltban vannak elhintve késő jövendőnk magvai’”.
Ricz Róbert
