musicloverparadise.com

Becejski mozaik

Aktuelno

Pro et contra - Szavazzon-e az, aki nem él Magyarországon?

A szerbiai kettős állampolgá-rok (szerb-magyar állampolgárok) az utóbbi hetekben levelet kaptak – no, nem mindenki másmilyet, hanem mindenki ugyanolyat – magától a magyar kormány elnökétől, Orbán Viktortól, hogy szavazzanak a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson, amelyet április 8-án tartanak.

Azt, hogy szavazati joggal rendelkeznek, annak ellenére, hogy nem Magyarországon élnek, tudják a kettős állampolgárok, s azt se kell a szájukba rágni, hogy kire szavazzanak, ha majd szavaznak, hiszen, feltételezzük, polgárokról és nem ökrökről van szó, a polgárnak meg (elvileg) van magához való esze. Ennek ellenére a legnagyobb vajdasági magyar párt egyes szószólói mondogatják, hogy illene valamit visszaadni Orbánéknak, amiért küldik a Prosperitati Alapítványba a pénzeket. S aki kap, egyesek pedig sokat kapnak, ugye…
A hatalmi párt Magyarországon igencsak szeretné magáénak tudni az ún. határon túli magyarok szavazatait, pedig nem is olyan régen egyesek egészen mást hirdettek.
A magyarországi 444.hu és index.hu portálok a minap tették közzé Áder János szavait, azt, hogy „elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz. Nem támogatjuk a választójog kiterjesztését azért sem, mert sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága. Nem támogathatjuk azért sem, mert ez jelentősen növelné a költségeket“, mondta Áder János. Parlamenti beszédében a fideszes politikus arról is beszélt: azért sem támogatják a választójog kiterjesztését a határon túl élő magyaroknak, „mert sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága”. Azt mondta, hogy „aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra”.
Nos, az index. hu cikkében erről ez olvasható: „Hogy Áder János nem fideszes politikus, hanem államfő, a pártok fölött álló és a nemzet egységét képviselő? És hogy miért fideszesezem akkor le? De főleg: hogy mondhat ilyen, a Fidesz és a kormány álláspontjával, továbbá a hatályos törvényekkel totál szembemenő dolgot, még ha egy pártok fölött álló politikus is? Nos, a dolog egyszerű: Áder János ezt nem most mondta, hanem NER előtt 17-ben, vagyis 25 évvel ezelőtt. Az akkor ellenzéki Fidesz politikusa az 1993. szeptember 28-i ülésnapon, a választójogi törvény módosításáról szóló vitában érvelt olyan vehemenciával – és hajszálpontosan olyan érvekkel – a külföldön élő magyarok szavazati joga ellen, mintha most Gyurcsány Ferencet hallanánk. Mert mit is mond most a Gyurcsány-párt? A Demokratikus Koalíció szerint ’ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon (...) miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek’. Ugye? Mintha Gyurcsányék Áder beszédét vették volna kölcsön negyedszázaddal később“.
Egy másik indexes cikkben, amelynek az a címe, hogy Áprilisban még nagyobbat tolhatnak a Fidesz biciklijén, Fábián Tamás azt írja, hogy: „A Fideszben is elismerik, határon túli szavazatok nélkül nem lett volna meg a kétharmad 2014-ben. Idén áprilisban kétszer annyi határon túli szavazhat majd, mint négy éve. Ez azt is jelenti, hogy ezúttal nem egy, hanem két mandátumot is hozhatnak Orbánéknak a külhoni voksok. Pedig az egyszerűsített honosítási eljárással és a választási névjegyzékbe való tömeges bekerüléssel kapcsolatban is komoly aggályok merültek fel“, majd kitér Áder imént idézett 1993-as parlamenti beszédére, amelyben az ellen érvelt, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak.
Fábián Tamás folytatja: „A határon túliak szavazati joga tavaly október végén került ismét a köztudatba, ekkor indított aláírásgyűjtést a témában a Demokratikus Koalíció. Gyurcsányék állítása szerint nem akarnak senkit sem megfosztani az állampolgárságától, de ellenzik, hogy ’az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek’. ’Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?’ – teszi fel a kérdést aláírásgyűjtő oldalán a Demokratikus Koalíció. A párt sajtóosztálya kérdésünkre közölte, hogy eddig 207 ezren írták alá kezdeményezésüket, ennek 70 százaléka online jött össze. Bár a DK kezdeményezéséből nem lesz népszavazás, és az sem céljuk, hogy áprilisban ne szavazhassanak a határon túli magyarok, saját politikai tőkéjük szempontjából megérhette pörgetni a témát, bizonytalan és baloldali szavazókat is megszólíthattak ezzel“.
Mellesleg a Publicus tavaly augusztusi felmérése szerint a magyar választók 18 százaléka gondolja úgy, hogy jár a határon túliaknak szavazati jog, azzal együtt is, hogy nem fizetnek Magyarországon adót, a fideszesek nagyjából fele támogatja, hogy szavazhassanak a határon túliak, az MSZP- és a Jobbik-szavazók pedig ezt nagy arányban (87 és 57 százalék) nem tartják helyesnek.
A cikkíró megemlíti, hogy úgy néz ki, hogy jelentősen több határon túl élő magyar fog részt venni az áprilisi választáson, mint 2014-ben. A február 15-i állapot szerint már több mint 415 ezren nyújtottak be kérelmet a névjegyzékbe való felvételre, közülük 345 ezer embert már fel is vettek. A 2014-es országgyűlési választás idején 193 ezer, a 2016-os népszavazás idején pedig 274 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben. Mint írja, a regisztrációra március 24-ig van lehetőség, „figyelve a növekedés ütemét, szinte biztos, hogy kétszer annyi határon túl élő magyarnak lesz lehetősége szavazni az áprilisi választáson, mint 2014-ben. A növekedésnek legalább két oka van: a kormány által 2010-ben bevezetett kettős állampolgárságnak és az egyszerűsített honosítási kérelemnek köszönhetően már megvan az egymillió új magyar állampolgár, a legnagyobb romániai magyar párt, az RMDSZ egy aláírásgyűjtés keretében rögtön a névjegyzékbe segített röpíteni a külhoni magyarokat“.
„Önmagában az, hogy kétszer annyi határon túli magyar lehet majd a választási névjegyzékben, mint 2014-ben, még nem jelenti azt, hogy kétszer annyian is fognak szavazni, de a lehetőségük mindenesetre meglesz rá. Ha pedig arányaiban ugyanannyian szavaznának majd a névjegyzékből, mint négy éve, akkor ezúttal nem egy, hanem két mandátum sorsáról dönthetnének. Mivel legutóbb a levélben érkezett 128 ezer szavazat 95 százaléka a Fideszre érkezett, valószínűleg a határon túli voksok is Orbánékat fogják segíteni. Két mandátum döntően befolyásolhatja a választások eredményét, könnyen lehet, hogy ezen múlhat az újabb Fidesz-kétharmad. A Republikon Intézet kalkulációja szerint, ha az egyéni választókerületekben jól sikerül az ellenzéki koordináció, akkor ’csak’ 130 mandátuma lehet a Fidesznek. De ebbe a forgatókönyvbe nincsenek beleszámítva, hogy a határon túlról sok szavazata jöhet még a Fidesznek. A kétharmadhoz 133 mandátum kell, plusz egy-két (extrém esetben három) mandátum is rengeteget számíthat“, írja Fábián Tamás az index.hu portálon, majd elmondja, hogy szerinte a jelenlegi magyar kormányfő mit vár a határon túli magyaroktól (Orbán legutóbbi tusványosi beszéde): „Ha az anyaországban veszélybe kerül a magyarságunk, ha Európa veszélybe kerül Magyarországon, akkor mi lesz a határon túli magyarokkal? A legfontosabb előfeltétele a mai magyar államhatárokon kívül élő magyar közösségek virágzásának és megmaradásának az erős anyaország. Azok a pártok, amelyek legyengítik az anyaországot, nem tudnak jó politikát, jövőt és lehetőséget ajánlani a mai határainkon kívül élő magyar közösségeknek sem. Nem az Önök barátai, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezért szeretnék mindenkit arra kérni, hogy regisztráció, választási részvétel. Ne csak szurkoljanak, hanem menjenek fel a pályára, legyenek kedvesek, mert most Önöknek is van beleszólásuk a magyarországi választási küzdelem eldöntésébe“.

Összeállította: B.M.

Rate this item
(0 votes)
back to top