Milyen lesz az új mezőgazdasági büdzsé?

  21 oktobar 2011
Ocenite ovaj članak
(0 glasova)

Folyamatban az őszi vetés, a szerbiai költségvetés módosításával (volt hozzá parlamenti többség!) az agrártárca 1,1 milliárd dinárral (nem egész 11 millió euró) kap többet, ami a minisztérium szerint nem sokat jelent.

Idén tehát összesen 33,6 milliárd dinár lehetne az országos agrárköltségvetés. A minisztériumból közölték, hogy az 1,1 milliárd dináros többlet nem jelent lényeges változást. Hozzátették, hogy „igyekeznek” eleget tenni a szubvenciókkal kapcsolatos kötelezettségeiknek.
A 30 hektáron aluli birtokok esetében a 14 000 din/ hektáros támogatások 8,6 milliárd dináros összeget jelentenek. Ebből 8,3 milliárdot fizetett ki a szerbiai mezőgazdasági minisztérium – nyilatkozta Igor Momčilović államtitkár október 11-én. Arról nem szólt a hír, hogy mi van a 30 és 100 hektár közötti „résszel”… De, reméljük, hogy az állam teljesíti, amit megígért, pontosabban, amire rákényszerítették a május végi-június elejei útzárlatok.

Lesz-e 2,41% helyett a büdzsé egytizede?

Közben Szabadkán tartottak egy nemzetközi konferenciát Élelem Európának címmel. Ott elhangzott, hogy a mezőgazdaságban a jövő – annak ellenére is, hogy az agrárbüdzsé szerény, hogy csökkennek a szubvenciók, hogy drágák a hitelek és kevés a befektetés. Márpedig évente 1 milliárd euró befektetésre lenne az agráriumnak szüksége a fejlődéshez. Elhangzott, mondták. Tény viszont, hogy az elmúlt három év során átlagosan az állami költségvetésnek csupán a 2,41 %-a volt a mezőgazdasági büdzsé. A minisztérium „egyéb bevételeiből” befolyik még kb. 10 milliárd dinár, így lesz meg az évi harmincegynéhány milliárd dinárja. Érdekes, hogy a mezőgazdasági minisztérium szerint az sem lenne elegendő, ha a mezőgazdasági költségvetés az állami egytizede lenne – vagyis a mostaninak a négyszerese sem lenne elegendő. Ez elég jó illusztrációja az állapotoknak. Az egytized pedig egyelőre nem is tűnik valószínűnek…
Ami pedig a támogatásokat illeti, 2003 és 2010 között az állami támogatások 100 millió eurós növekedése 419 millió eurós értéktöbbletet eredményezett a mezőgazdaságban – mondta Ivan Nikolić, a belgrádi Közgazdasági Intézet munkatársa.
A jelen levő bankárok többek között arra panaszkodtak (!), hogy Szerbiában túl sok a kis birtok (mondják talán inkább a miniszternek, aki előbb 10 hektár, majd 30 hektár fölött nem akart támogatást adni). Közben ma száz hektárból él meg úgy az ember, ahogy nagyapja, aki nagy családot tartott el, megélt 10 hektárból – nyilatkozta Blaža Stajić óbecsei gazda a Dnevniknek nemrég. Emlegette a gazda azt is, hogy a paraszt számára katasztrófa volt a kormány átalakítása, mert a vajdasági Dragin helyett olyan ember lett a miniszter, aki nem ért semmit a mezőgazdasághoz, hogy a jelenlegi minisztériumban nincsenek is vajdaságiak stb. Szavai szerint a répatermés árának egynegyede megy el az üzemanyagra. Mag, vegyszerek stb...
Az arányok (input: output) egyre rosszabbak, arról nem beszélve, hogy mekkora káruk van a gazdáknak a termékcserékből, és hogy a „másik fél“ ebből mekkora hasznot húz. A legkönnyebb hébe-hóba elsütni, hogy a mezőgazdaságban a jövő, meg hogy ez egy exportképes gazdasági ág (kiknek van hasznuk az exportból?), meg hogy itt van lehetőség a foglalkoztatás növelésére. Eközben arról szólnak hírek, hogy készülnek az újgazdagok a vagyon-visszaszármaztatásra.

Készülnek az oligarchák az újabb földvásárlásokra

300 000 hektárt követelnek vissza az emberek. Ha ennek akár a fele vagy a harmada tér vissza az eredeti tulajdonoshoz (vagy inkább az örökösökhöz), akkor is óriási földterületekről lesz szó. Vajon hányan tartják majd meg és hányan adják el „ősi jussukat“? És ki veszi majd azt meg? Akinek lesz rá pénze. Sőt, állítólag előnyben lesznek a vásárláskor azok, akik jelenleg művelik a még állami tulajdonban levő földeket. Nagyrészt ismét az újgazdagokról, a „szerb oligarchákról“ van szó, akiket nálunk tycoonoknak szokás nevezni. Jelenleg a négy legnagyobb földesúr
100 000 hektárt művel. Ez nem mind a tulajdonuk (még), főleg még állami tulajdonban levő földeket tartanak árendában. A kombinátokat (200 000 hektárral) már eladta az állam az újsütetű kapitalistáknak – hadd említsem meg ismét az óbecsei PIK esetét, amelynek politikai háttere is volt/ van.
És mindezeknek a földeknek valószínűleg emelkedni fog az ára, ahogyan közeledni fogunk az EU felé. Ja, az EU. Azt mondják a szakemberek, hogy „nagy kihívás, de egyben nagy esély“ lesz majd a mezőgazdaság számára a csatlakozás. Na, de az még odébb van. A büdzsé 10%-át emlegeti a Danube Foods Group igazgatója is, mert, mint mondja, ha az állami költségvetésnek legalább az egytizedét nem a mezőgazdaságra költik, akkor a gazdák nem tudnak fölkészülni a majdani EU-tagságra, arról nem is beszélve, hogy ha egyszer bejut az ország az Unióba, akkor nem lesznek versenyképesek az agyondotált uniós gazdákkal szemben.
Előbb azonban várjuk ki, hogy a kormány milyen költségvetést fogad el 2012-re vonatkozóan, hogy az idei kísérletet – a támogatási rendszer utólagos drasztikus módosítását – belefoglalják-e a jövő évi büdzsébe. Persze, a költségvetést előbb el kell fogadnia a parlamentnek (ha meglesz a 126 szavazat) és persze ezt a költségvetést már egy másik kormány hajtja majd végre, hiszen hamarosan választunk. Nem föltétlenül más pártokból áll majd a kormány, de attól még lehet majd más a miniszter, mert ezzel a mostanival nem sokan elégedettek.

M.A.

Naslovi

Popularni Članci