Erre járva - Újabb lépés az Unió felé

  25 jun 2010
Ocenite ovaj članak
(0 glasova)

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek június 14-i döntése szerint a 27 tagállam parlamentjeiben megkezdődhet az EU-tagságra való felkészülést segítő stabilitási és társulási egyezmény (SAA) ratifikációja.

A becikkelyezési folyamat végén Szerbia az EU „társult tagjává” válik, ami azonban nem egyenértékű a teljes jogú tagsággal, magyarán attól még nem lesz Szerbia az EU része.

Az előzmények

Szerbia 2008. április 29-én írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást az Európai Unióval, amely általában a tagsághoz vezető első lépés. 2008. július 7-én európapárti kormány alakult meg Belgrádban. Hollandia sokáig akadályozta és késleltette a becikkelyezési (ratifikációs) folyamat elkezdését a két, még szökésben levő, hágai vádlott kiadatásától téve függővé azt.
Végül Maxim Verhagen holland külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „számtalan módja lehet egy folyamat blokkolásának, de ez egy felettébb érzékeny ügy, és nem biztos, hogy célszerű egy olyan kormányt sokáig frusztrálni, amelyik kész a reformokra“.
Időközben Szerbia 2009. január 30-ától kezdve egyoldalúan alkalmazta az EU-val megkötött ideiglenes kereskedelmi megállapodást, amely valójában az SAA kereskedelmi részét képezi és amely az SAA ratifikációjáig és életbe lépéséig lesz hatályban.
Ezáltal Szerbia 2009-ben feltehetően 80-100 millió eurót veszített, mert nem vámolta meg az EU-ból érkező árut. Az EU 2010. január 1-től alkalmazza az ideiglenes kereskedelmi megállapodást, vagyis egyes szerbiai áruk vám nélkül, mások jelentős vámkedvezményekkel jutnak át az EU határain. Sajnos, a tejtermékek EU-ba való exportjára Szerbiának nincs engedélye.
Arról se feledkezzünk meg, hogy 2009. december 19-től a szerb állampolgárok vízum nélkül utazhatnak az EU-ba.

Miért késünk?

Az SAA becikkelyezésének folyamata várhatóan legalább egy, de akár két évig is eltarthat, de a hivatalos tagjelölti státus elnyerése ettől független; Horvátország például 2004 júniusában lett hivatalos tagjelölt, négy hónappal azelőtt, hogy az utolsó EU-tagállam is ratifikálta az SAA-t.
Jovan Teokarević elemző szerint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló megállapodás becikkelyezésére vonatkozó döntés „biztató hír“, amely lehetővé teszi, hogy Szerbia akár 12 hónapon belül az EU társult tagja legyen. Teokarević kijelentette, hogy Szerbia számára rövid időn belül megnyílhat az út az EU tagjelöltségéhez. Figyelmeztetett azonban arra, hogy minderre nem kerülhet sor, amíg nem valósult meg a teljes együttműködés Hágával. Emiatt késik Szerbia a szomszédjaihoz képest a stabilizáció és a társulás folyamatával.

Mit tartalmaz a Megállapodás?

A stabilizációs és társulási megállapodások jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodások, amelynek aláírását követően az Európai Parlament hozzájárulása, valamint a megállapodást megkötő ország parlamentjének (megvan) és az összes EU-tagállam parlamentjeinek ratifikálása is szükséges (ez indulhat most be). A megállapodások megkövetelik a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását; előirányozzák egy szabadkereskedelmi térség létrehozását az EU-val, valamint jogokat és kötelezettségeket rögzítenek olyan területeken, mint a verseny és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, szellemi tulajdonjogok és letelepedés, amelyek lehetővé teszik, hogy megkezdődjön a térség gazdaságainak EU gazdaságával való integrációja.
Helyszűke miatt lehetetlen teljes egészében leközölni az SAA tartalmát.
A megállapodás „szabadkereskedelmi övezet” létrehozásáról rendelkezik a hatályba lépéstől számított 6 éven belül, ideértve az áruk szabad áramlását, különös tekintettel a vámok, a mennyiségi korlátozások és az adózási megkülönböztetés eltörlésére.
A kereskedelmi jellegű rendelkezéseken kívül az SAA rendezi a szerbiai természetes és jogi személyek jogi helyzetét az EU-ban és viszont. Az üzleti letelepedés joga például azt jelenti, hogy Szerbia állampolgárai önfoglalkoztatás formájában gazdasági tevékenységbe kezdhetnek az EU területén és gazdasági társaságokat is létrehozhatnak, amennyiben ellenőrzik azok működését. Ezeket a gazdasági társaságokat ugyanazok a jogok illetik majd meg, mint az EU-s gazdasági társaságokat.
Ezekben a gazdasági társaságokban, illetve leányvállalataikban szerbiai állampolgárokat is lehet majd foglalkoztatni. Ők tartózkodási és munkaengedélyt kapnak az EU területén, de csak addig, ameddig foglalkoztatva vannak. Mindez csak a „kulcsfontosságú személyzetre” vonatkozik, ami a vezető posztokat és a különleges szolgáltatási, kutatási, technikai vagy cégvezetési tudást öleli fel.
Az EU gazdasági társaságainak leányvállalatai viszont ingatlantulajdonosokká válhatnak Szerbiában.
Az EU területén jogszerűen tartózkodó szerbiai állampolgárokat ugyanazok a jogok illetik meg a foglalkoztatás, a munkafeltételek és bérek tekintetében, mint az EU-polgárokat. Vonatkozik ez a családtagokra, házastársakra, gyermekekre is, amennyiben jogszerűen tartózkodnak az Unióban. Ez a rendelkezés százezreket fog érinteni az SAA becikkelyezése után – gondoljunk csak arra, hogy hány szerbiai állampolgár dolgozik jelenleg legálisan az EU területén.
A szociális biztosítás ügyében utóbb születik majd megállapodás a két fél között, azzal, hogy a két fél területén ledolgozott munkaéveket összeadják majd a nyugdíj- és egészségbiztosításra való jogosultság ügyében, a nyugdíjakat és a munkaviszony alapján járó kártérítéseket pedig szabadon át lehet majd vinni, az EU-tagállam törvényével összhangban.
Az SAA egyébként jogharmonizációt is előír: vagyis, Szerbiának a megállapodás aláírásától számított 6 éven belül össze kell hangolnia jogrendszerét az Unióéval.
Külön foglalkozik az SAA a konkurrenciával, a közvállalatokkal, a szerzői jogokkal, a közbeszerzésekkel, a szabványokkal, a fogyasztóvédelemmel, a munkajoggal, az igazságszolgáltatással, a szabadságjogokkal, a biztonsággal és a környezetvédelemmel.

Hol tartunk?

Az EU-tagok kormányai most átadják ratifikálásra az SAA-megállapodást nemzeti parlamentjeiknek, ahol több hónapot igénybe vesz majd a folyamat.
Elmaradt viszont a tanácsi felkérés az Európai Bizottság (az EU „kormánya”) felé, hogy az kezdje meg a hivatalos szerbiai EU-tagsági kérelem elbírálását. Erre legkorábban az év második felében kerül majd sor.
Az már a következő lépés, hogy az Európai Bizottság javasolja-e majd a tárgyalások megkezdését, vagy sem – és hogy erre hogyan reagálnak majd az Unió tagországai.
Nyílt titok, hogy Szerbiát Olaszország, Spanyolország és Görögország, valamint Ausztria is nagyon támogatja, de Németország és az Egyesült Királyság viszont – a görög, a román és a bolgár esetekből kiindulva – nem siet az Unió további bővítésével. Szerbiának nem sokat jelent, sőt akár teher is lehet a görög vagy a spanyol támogatás, hiszen ezek olyan tagállamok, amelyek jelenleg óriási fejfájást okoznak az EU vezető országainak. Horvátország EU-tagsága biztos, a többieknek várniuk kell.
Szerbia egyelőre abban reménykedik, hogy a jövő év közepére megkaphatja a tagjelölti státust.

Márton Attila

Naslovi

Popularni Članci