A pokol nem a Másik (XVII.) - A névjegyzék elkészítésekor szavatolni kell a személyi adatok védelmét

  26 februar 2010
Ocenite ovaj članak
(0 glasova)

„Csak az illetékes állami szerveknek van felhatalmazásuk foglalkozni az adatok feldolgozásával. Törvénytelen, hogy bárki más – a segítség nyújtásának indokával – feldolgozza a személyi adatokat, összegyűjtse és kialakítsa a dokumentációt a választói vagy más névjegyzékről“, közölte Rodoljub Šabić, a közérdekű információk és az adatvédelem köztársasági biztosa

A kisebbségi választói névjegyzékek kialakítása előfeltétele a kisebbségi nemzeti tanácsok közvetlen úton történő megválasztásának. A választásokat valószínűleg májusban vagy júniusban fogják megtartani.
Az új nemzeti tanácsok – mert nemzeti tanácsok már 2002-től léteznek – számos hatáskörrel fognak rendelkezni az oktatás, a kultúra, a média és a nyelvhasználat terén.
Az már biztos, hogy a magyar nemzeti kisebbség nemzeti tanácsát közvetlen szavazáson választják meg, azonban nyilvánvaló, hogy március 9-ig nem sikerül mindegyik kisebbségi közösségnek összegyűjteni a közvetlen szavazás megtartásához szükséges számú aláírást.
Az új Magyar Nemzeti Tanács megválasztásához vezető úton számos probléma merült fel. Ismét aktuálisak a magyar nemzeti közösséget képviselő pártok közötti véleménykülönbségek, a kisebbségi választói névjegyzékre való feliratkozás módja is kérdéses, s ezt tetőzi a Demokrata Párt (DP) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közötti viszály, amely azt eredményezte, hogy Szabadkán és Zentán a VMSZ már nem része a hatalmi koalíciónak.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ugyanis közölte, hogy a VMSZ által szervezett aláírásgyűjtés során a magyar
kisebbségi névjegyzékre mintegy 130 000-en iratkoztak fel, ez pedig, mondta, pártja mozgósító erejét is jelzi. Szerinte éppen ettől az erőtől ijedtek meg azok, akik a VMSZ ellen szövetkeznek. Érthetőbben: a VMSZ tisztségviselői többször is kijelentették, hogy a DP célja az, hogy legyengítse a VMSZ-t és ellenőrzése alá vonja a Magyar Nemzeti Tanácsot.  
Bojan Pajtić vajdasági kormányfő és a Demokrata Párt alelnöke cáfolta ezt az állítást, de kijelentette, hogy a DP sok tagja és tisztségviselője tartozik különböző nemzeti közösségekhez, és a párt senkinek sem tiltotta meg, hogy részt vegyen a nemzeti tanácsi választásokon, s nem is fogja megvonni tőlük a jogot arra, hogy elfoglalják helyüket saját nemzeti közösségükön belül.
A nemzeti tanácsi választásokon különben csak a kisebbségi pártok és csoportok állíthatnak jelölteket.
A VMSZ által szervezett aláírásgyűjtés módja is megkérdőjelezhető, ugyanis a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény azt irányozza elő, hogy a polgároknak maguknak kell igényelniük a névjegyzékre való feliratkozást.  
Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban reagált február 17-én már másodízben Rodoljub Šabić, a közérdekű információk és az adatvédelem köztársasági biztosa, aki figyelmeztetett arra, hogy a nemzeti közösségek választói névjegyzékének elkészítésekor szavatolni kell a személyi adatok teljes védelmét: „A nemzeti tanácsi választások megszervezése és lebonyolítása az Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériumának, valamint a helyi önkormányzatoknak az illetékessége. Csak az illetékes állami szerveknek van felhatalmazásuk foglalkozni az adatok feldolgozásával. Törvénytelen, hogy bárki más – a segítség nyújtásának indokával – feldolgozza a személyi adatokat, összegyűjtse és kialakítsa a dokumentációt a választói vagy más névjegyzékről“.
Šabić közleményét megelőzően a VMDK funkcionáriusai (Páll Sándor, a VMDK elnöke és Csonka Áron, az adai parlament elnöke) éppen az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban fordultak az illetékesekhez. Páll Sándor a Vajdaság Ma hírportál újságírójának elmondta, hogy Šabić reagálása azt jelenti, hogy „fogékony azokra a problémákra, amelyekre a hozzá intézett február 5-ei levelemben rámutattam. Arról van szó, hogy az adatbiztos hivatott ellenőrizni a polgárokról való adatgyűjtést. Levelem megírására azt követően került sor, hogy Csonka Áron, az adai képviselő-testület elnöke először levélben fordult a kisebbségi minisztériumhoz és figyelmeztette a minisztert, hogy itt gondok vannak. Megkeresésére a miniszter kitérő és semmitmondó választ adott. Csonka Áron rámutatott a magyar választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos adatgyűjtési problémára. Konkrétan arra, hogy az emberek felhatalmazott polgárok előtt nyilatkoznak nemzetiségi hovatartozásukról és így kerülnek fel a listára. Leveléhez mellékelt egy kérdőívet is, amely azt bizonyítja, hogy az alapvető bejelentkezési papír mellett volt még egy kérdőív, amelyen nagyon érzékeny adatokat kértek az emberektől. Ilyeneket, hogy telefonszám, iskolai végzettség, szokások stb. Miután a VMDK-ban az ügyről többször tárgyaltunk, úgy gondoltuk, hogy a kisebbségi miniszternél történt sikertelen próbálkozás után az adatvédelmi biztoshoz fordulunk, mivel ő hivatott ellenőrizni, vizsgálatot, és ha kell, akkor büntetőeljárást indítani azok ellen, akik indokolatlanul, visszaélve a polgárok jóhiszeműségével adatokat gyűjtenek“, mondta Páll. A VMDK elnöke kijelentette, hogy szükség van a nemzeti tanácsra, azonban azoknak a polgároknak az adatai, akik a választópolgárok névjegyzékére kerülnek, titkos adatok és az adatvédelmi törvény hatálya alá esnek. A VMDK azt akarja, mondta Páll, hogy a névjegyzékek felállítása állami feladat legyen.
A haddelhadd vagy a magyar pártok és szervezetek összefogása majd csak ezután várható.
Egyes vélemények szerint a VMSZ nem lesz hajlandó lemondani a Magyar Nemzeti Tanács további irányításáról, mások szerint pedig összefognak a vajdasági magyar pártok és csupán egyetlen, közös választási listát állítanak. Ezt támasztja alá Pásztor István február 19-ei sajtóértekezlete. A VMSZ elnöke ugyanis elmondta, hogy a párt nem önállóan indul a választásokon: „A célunk az, hogy egy olyan közösségi reprezentációt felmutató listát állítsunk fel, amelyikben a VMSZ-nek, a többi magyar pártnak, a civil szférának, az értelmiségnek és a történelmi egyházaknak is meglenne a maga helye. Nem kívánunk önálló VMSZ-es listát indítani“.
Pásztor kijelentette, hogy „minden sérelmet félretéve, tárgyalni kívánunk a magyar pártokkal és befutó helyet biztosítanánk nekik“.
Az összefogási kísérlettel kapcsolatban Páll Sándor a Vajdaság Ma hírportálnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a VMDK célja a nemzeti tanácsokról szóló törvény megváltoztatása. „Ha mi most összeállunk, attól még a rossz törvény nem lesz jobb. Ennek a kezdeményezésnek semmi köze a demokráciához. A Magyar Nemzeti Tanácsot és szerveit többes jelöléssel és titkos szavazással kellene megválasztani, törvényes keretek között. Pásztor úrral kapcsolatban emlékeztetnék rá, hogy nemrég azt mondta, hogy többé nincs együttműködés a magyar pártok között, meg hogy mi árulók vagyunk. Ebben a pillanatban együttműködést kínál fel. Most akkor az a kérdés, hogy mikor mondott igazat. Minket a névjegyzék érdekel és annak a törvényes felállítása, nem pedig az, hogy a zöld asztal mellett kiegyezzünk. Végül is minek volt akkor szükség a névjegyzékre, ha most zöldasztal mellett akarnak megállapodni? Úgy gondolom, hogy most nagy gondokkal küszködik Pásztor úr, ezért el akarják játszani az integráló szerepet, hogy majd most ők hozzák össze a Magyar Nemzeti Tanácsot úgy, hogy mindenki benne legyen versengés nélkül. Én úgy gondolom, hogy ez egy újabb trükk a túlélés kísérletében. Ezért némi szkepszissel fogadom a hírt, de állunk elébe. Nézzük meg, hogy ebből mi lesz. Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyon rossz a tapasztalatunk a VMSZ-szel, mert a többi magyar párt eliminálására törekedtek, nem tartották be a koalíciós megállapodást“.

Feliratkozás

Becse községben február 22-ig 8500-an kérelmezték a kisebbségi választói névjegyzékre való feliratkozást, azonban az illetékes községi iroda képviselője nem tudta megmondani, hogy egy-egy nemzeti kisebbségből hány kérelem érkezett, mert még nem rendszerezték a kérelmeket.
Törökbecsén február 22-ig 1646 polgár kérelmezte a magyar választói névjegyzékre való feliratkozást, a német, a ruszin és a roma nemzeti közösségekből csupán egy-egy kérelem érkezett, míg a macedón nemzeti közösség tagjai 26 kérelmet adtak át.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Pásztor kezdeményezésére közleményben válaszolt, amelyben hangsúlyozza, hogy a a VMDP nem ellenzi a kezdeményezést, azonban, mielőtt sor kerülne az összefogásra, a vajdasági magyar politikai pártoknak közös álláspontot kell kialakítaniuk a következő kérdésekben: „Figyelemmel a köztársasági adatvédelmi biztos állásfoglalására, létrehozható-e a jelenlegi körülmények között legitim és legális Magyar Nemzeti Tanács; a vajdasági magyar politikai pártoknak egyességre kell jutni arra vonatkozólag, hogy a VMSZ által javasolt össznépi tanácskozások sorozata nem jár-e azzal a veszéllyel, hogy legitimáljuk a szerb politikai elit azon törekvését, hogy nemzetközi támogatást kapjon olyan kisebbségvédelmi megoldásokhoz, amelyek a kisebbségi közösségek számára nem hoznak tényleges autonómiát; jó ötlet-e a többpárti választások megkerülésének Pásztor István által javasolt módja“.
Február 20-án a Magyar Érdekvédelmi Fórum (MÉF) szervezetei is tárgyaltak az új Magyar Nemzeti Tanács megválasztásához való viszonyulásról. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy egyre többen ismerik el, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény nem biztosítja a kisebbségek számára a nemzeti autonómiát, csak korlátozott kulturális önkormányzatot irányoz elő számukra, azt is állami ellenőrzés alatt. Ettől függetlenül, az adott kedvezőtlen körülmények között is fontos a magyar közösség számára egy új összetételű Magyar Nemzeti Tanács megválasztása.
A Magyar Érdekvédelmi Fórum véleménye szerint a Magyar Nemzeti Tanács eddigi munkájával kapcsolatos (rossz) tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a listaállítók a választási listák felállításával kapcsolatban közös megegyezésre jussanak az alapelvekről. A Magyar Érdekvédelmi Fórum szervezetei csak abban az esetben vállalják a részvételt az új Magyar Nemzeti Tanács megválasztásában, amennyiben ez a megállapodás létrejön. Ellenkező esetben a legalapvetőbb feltétele sem lesz meg annak, hogy legitim új Magyar Nemzeti Tanács alakuljon. Az egyik legfontosabb alapelv (összesen 12 van) az lenne, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsba olyan személyeket kell jelölni, akik élvezik a vajdasági magyarok bizalmát és eddigi munkájuk során eredményesen kiálltak a közösségi érdekek érvényesítéséért, akiket nem az anyagi haszonszerzés, hanem a magyar közösség jogainak érvényesítése vezérel.
A Magyar Érdekvédelmi Fórum követeli, hogy az új Magyar Nemzeti Tanács vállalja fel a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek a civil szervezetek és három magyar párt (VMDP, VMDK és a MPSZ) által megfogalmazott módosításának beterjesztését is.
A Magyar Érdekvédelmi Fórum képviselői közölték azt is, hogy elfogadhatatlannak tartják azt, hogy a VMSZ „a magyar választói névjegyzék összeállításának ügyét kisajátítva magánakciójával megakadályozta, hogy a névjegyzék teljessé válhasson. Felszólítjuk a VMSZ-t, hogy haladéktalanul és maradéktalanul adja át az összes nála lévő feliratkozási kérelmet a helyi önkormányzati szerveknek. Ha nem teszi meg, akkor komoly vétséget követ el és lehetőséget ad a visszaélésekre“.

F.D.K.


Naslovi

Popularni Članci

      

Specijali