A pokol nem a Másik (XIV.) - Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz

  29 januar 2010
Ocenite ovaj članak
(0 glasova)

Knézi Péter, Óbecse község elnöke, valamint helyettese, Budislav Medurić, továbbá Dušan Jovanović, a községi képviselő-testület elnöke és Goran Strajnić, a községi elnöknek az ifjúsággal és sporttal megbízott tanácsadója arról beszéltek, hogy Óbecse község területén hogyan szereznek érvényt a szerb és a magyar nyelv hivatalos használatáról szóló jogszabályoknak.

Knézi kijelentette:

- Kiindulva községünk Alapszabályának rendelkezéseiből, amely szerint Óbecse község területén a szerb és a magyar nyelv van hivatalos, egyenrangú használatban, egyértelmű, hogy szükség van, sőt, kötelező a két nyelv egyenrangú használata az önkormányzatban és a közintézményekben, valamint az itt tevékenykedő állami intézményekben. Sajnos ezt sokan nem tudják, és azt hiszik, hogy magyarul beszélni vagy tudni engedmény vagy szívesség a magyar polgártársaink felé, pedig nem így van.  Hogy miért lenne jó tudni egymás nyelvét? Szerintem ez egy ilyen környezetben természetes dolog, hiszen ha minden második embernek a község területén szerb, illetve magyar az anyanyelve, akkor ez szinte elkerülhetetlen kellene, hogy legyen. Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz - mondja a régi közmondás. Sajnos a gyakorlat mást mutat. Általánosságban, a magyar ajkú lakosság nagyon nagy százalékban érti és beszéli a szerb nyelvet. Ennek oka az, hogy Szerbiában élünk, és a hivatalos államnyelv a szerb, tehát aki boldogulni akar, annak tudnia kell az államnyelvet. Ugyanakkor, sajnos, ez fordítva már nem érvényes, és relatíve kis százalék azoknak a szerb polgártársainknak a száma, akik értik és beszélik a magyar nyelvet, mert ahhoz, hogy boldoguljanak az életben, nem szükséges ismerniük a magyar nyelvet. Ezért történhet meg az, hogy ha egy társaságban, mondjuk hatan magyarok, és egy szerb partnerük van, akkor méltányosságból mindenki szerbül beszél, hogy senki se érezze magát kellemetlenül, illetve kirekesztve. Sajnos fordított példáról még álmodni sem lehet.

A helyi önkormányzatban és a község területén tiszteletben tartják-e a község Alapszabályzatának hatodik szakaszát, amely szerint Becse község területén a szerb nyelv mellett a magyar nyelv is hivatalos használatban van?

- Nagyobbára igen, sőt mondhatom, hogy ezzel kapcsolatban nincsenek különösebb gondok. Az önkormányzati közhivatalok, intézmények munkájuk során mindkét nyelvet használják a polgárokkal való kapcsolattartás terén. A nemrég megnyílt szolgáltató iroda munkatársai is beszélik mindkét nyelvet, egyedül a jelbeszédet még nem sajátították el, mellyel siket és nagyothalló polgártársainkkal is fel tudnák venni a kapcsolatot, de ezen a közeljövőben segíteni fogunk. Sajnos az állami intézményekben más a helyzet. Itt az önkormányzatnak nincs befolyása, és ez meg is látszik. Ugyanez a helyzet a kereskedelemben, a bankokban, az élet más, nem hivatalos területein. Itt a cégtulajdonostól, illetve az igazgatótól függ, hogy hangsúlyt helyez-e erre a kérdésre. Szerintem, ha jó üzletemberekről van szó (és erre van példa, nem is kevés), akkor az ügyfelekkel kommunikáló dolgozók ismerik mindkét nyelvet. Azt mondhatom, hogy a bankrendszerben, a postán és némileg a rendőrségen a legrosszabb a helyzet. A kereskedelem és szolgáltatóipar már felismerte annak előnyeit, ha emberei ismerik a környezetnyelvet is. Meggyőződésem, hogy ez akár a forgalom nagyságával is mérhető lenne.

A helyi önkormányzat alkalmazottai - akik ügyfelekkel dolgoznak - ismerik-e legalább alapszinten a község területén élő kisebbség nyelvét?

- Mint már mondtam, ez nem okoz gondot az önkormányzat azon dolgozói körében, akik az ügyfelekkel dolgoznak. Van némi probléma a főleg terepen dolgozó munkatársaink körében, de azt remélem, hogy ezen is segíteni fogunk.

A Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság 2010. január 5-én közzétett pályázata szerint 10,7 millió dinárt látnak elő azon projektumok társfinanszírozására, amelyeknek célja a Vajdaság Autonóm Tartomány területén élő nemzeti kisebbségek nyelve és írása hivatalos használatára vonatkozó jogának előmozdítása (a pályázatra február 28-ig lehet jelentkezni). Óbecse község jelentkezik erre a pályázatra?

- Községünk eddig minden ilyen pályázatra jelentkezett, és kisebb-nagyobb sikerrel nyert is pénzeszközöket. Idén is pályázni fogunk, de még nem egyeztettem a közigazgatás vezetőjével, melyek lesznek azok a témák, melyeket feltüntetünk a pályázatban. Ezek az eszközök azért jók, mert céleszközök, és mindig számíthatunk rájuk, tehát akár előre is eltervezhetjük, hogy egy-egy pályázaton milyen témával pályázunk. Üdvözlöm ezt a pályázati lehetőséget, mert sokszor segít a mi költségvetési szűkös eszközeinken.

Óbecse község képviselő-testülete 2009. szeptember 16-án határozatot hozott a Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács megalakításáról. Megalakult-e már a Tanács?

- A döntés megszületett, a tanács tagjainak listáját pedig, az előírásokkal összhangban, elküldtük a nemzeti tanácsoknak véleményezésre. Amint megérkezik a válasz, a tanács megalakul és elkezdi munkáját.

Információim szerint megtörtént, hogy a polgároknak nem volt lehetőségük a helyi önkormányzat épületében kérelmezni a kisebbségi választói névjegyzékre való feliratkozást, elutasították őket. Hogyan történhetett ez meg, hiszen a nemzeti tanácsokról szóló törvény előírja, hogy éppen a helyi önkormányza-tokban lehet kérelmezni a kisebbségi választói névjegyzékre való feliratkozást?

- Én nem tudok ilyesmiről, sőt, tudomásom szerint a közigazgatás vezetőjéhez sem érkezett ilyen kifogás. Kicsit furcsának is találom, hiszen ennek nincs semmilyen akadálya. Ugyanakkor az űrlapot le lehet tölteni az illetékes minisztérium honlapjáról is, és a kitöltése nagyon egyszerű: értelemszerűen kell kitölteni, ügyelve arra, hogy az adatokat pontosan úgy kell beírni, ahogy azok a személyi igazolványban vannak. Különben is ezt a módszert ajánlom, mert a hivatalnokok, akik ezzel foglalkoznak, pillanatnyilag be vannak temetve azzal a mintegy 9 ezer űrlappal, amely már náluk vár bejegyzésre. Mindenesetre, ha valakinek ilyennemű problémája akad, nyugodtan fordulhat hozzám.

Becse község elnökének titkárnője miért nem tud magyarul is?

- Erre a kérdésre sajnos nem tudom a választ. Feltételezem, hogy azért, mert nem tanult magyarul.                     
A kétnyelvűségre szükség van helyi szinten, mondta Budislav Medurić is.
- A kétnyelvűségre szükség van. Szerintem azonban ez nem lehet foglalkoztatási követelmény, mert ezáltal újabb diszkrimináció történne. Azt javasolom és tartom szükségesnek, hogy azoknak az embereknek, akik a helyi önkormányzatban olyan helyeken dolgoznak vagy fognak dolgozni, ahol szükséges lesz a kétnyelvűség, biztosítsák az ilyen alapú továbbtanulás lehetőségét. Jó lenne, ha a polgárok is tudnák mindkét nyelvet, mert akkor jobban megértenék egymást, és jobban megismernék a más anyanyelvű polgárok kultúráját.

Ön szerint a helyi önkormányzatnak részt kellene-e vennie a  Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság által kiírt pályázaton, amelyen költségvetési eszközöket osztanak szét azok között a szervek és szervezetek között, amelyek Vajdaság Autonóm Tartomány területén tevékenykednek, és amelyek munkájában hivatalos használatban vannak a nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai?  

- Szerintem részt kell venni, hogy megalapozhassuk a pályázat céljaként megfogalmazottak végrehajtását.

Körkérdés a kisebbségi jogokról

Tisztelt olvasók, a Becsei Mozaik honlapján (www.becejski-mozaik.co.rs) arra a kérdésre válaszolhatnak, hogy tiszteletben tartják-e a nemzeti kisebbségek jogait Óbe-csén, Törökbecsén és Vajdaságban?

Goran Strajnić úgy véli, hogy a kétnyelvűség alkalmazása ajánlatos és szükséges Óbecse községben  - méghozzá az önkormányzati adminisztrációban és a közintézményekben, valamint a közvállalatokban is.

- Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a kétnyelvűség nem bír döntő jelentőséggel a tekintetben, hogy ezek az intézmények hogyan működnek. Szerbia alkotmánya, Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma és Óbecse község Statútuma meghatározza a hivatalos használatban levő nyelveket és írásmódokat és e tekintetben minden egyértelmű. A kétnyelvűség tiszteletben tartása szükséges, ha a kétnyelvűséget nem diszkriminációs eszközként használják a község polgáraival szemben, mint amikor például a kétnyelvűség a munkahelyre való felvétel egyedüli feltétele, amely ugyan nem hivatalos feltétel, de sok esetben döntő feltételnek bizonyult. Hangsúlyozom, hogy nem engedhető meg semmiféle diszkrimináció, így a nyelvhasználati sem. A helyi önkormányzat kiáll a kétnyelvűség mellett és ezt több ízben is bizonyította. Szerintem a nyelvtudás és nyelvhasználat támogatásaként ingyenes nyelvtanfolyamokat kell szervezni, mindkét nyelv esetében. Szükséges, hogy a magyar anyanyelvű polgárok tudjanak szerbül és fordítva, azért, hogy jobban megértsék egymást.

Ön szerint Óbecse községben és a helyi önkormányzatban tiszteletben tartják-e a községi Statútum 6. szakaszát, amely kimondja, hogy a község területén a szerb nyelven kívül hivatalos használatban van a magyar is?

- Természetesen. Vannak példák, amelyek ezt bizonyítják. Például önök is több ízben írtak a községi szolgáltató iroda működéséről és közölték a polgárok véleményét, miszerint elégedettek annak munkájával, és ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy sem a szerb, sem a magyar anyanyelvű polgárok nem panaszkodtak arra, hogy nincs tiszteletben tartva a kétnyelvűség. Továbbá, minden hivatalos protokollban mindkét nyelvet használják, amennyiben erre szükség mutatkozik, a községi képviselő-testület ülésein pedig van hivatalos tolmács, aki a képviselők rendelkezésére áll, és ily módon e testületben is jelen van a kétnyelvűség.

Mindazon önkormányzati dolgozók, akik kapcsolatban állnak a polgárokkal, tudnak a szerben kívül magyarul is?

- Szerintem van elég foglalkoztatott a községi adminisztrációban, aki mindkét nyelven beszél, ők teljesen elfogadhatóan beszélik mindkét nyelvet, úgy, hogy a polgárok jó szolgáltatást kapjanak.

Cikksorozat a kisebbségi kérdésekről

A pokol nem a Másik című, kilenc hónapig tartó projektum célja a Becsén és Törökbecsén élő magyar nemzeti kisebbség lényegi integrációjának elősegítése. A kétnyelvű (szerb és magyar) projektum keretében a Becsei Mozaik újságírói elemzések és tényfeltáró riportok segítségével igyekeznek majd bemutatni a kisebbségi problémákat és kérdéseket. A nyilvánosság tájékoztatásának elő kellene segítenie, hogy felülkerekedjünk az előítéleteinken, megszűnjön a gyűlöletbeszéd, és hogy előmozdítsuk a nemzetek közötti együttműködést, mert ezek fontos elemei a közösség demokratizálódási folyamatának. A cikkek a Becsei Mozaikban jelennek meg, valamint elérhetők az újság honlapján (www.becejski-mozaik.co.rs) is.

Dušan Jovanović, a községi képviselő-testület elnöke úgy véli, hogy a helyi önkormányzatban, a községi intézményekben és a község által alapított közvállalatokban szükséges a kétnyelvűség alkalmazása.  
- Jó lenne, ha a szerb anyanyelvű polgárok és fordítva, tudnák a másik nyelvet, hogy ledőljenek a nyelvi akadályok és a jobb mindennapi kommunikáció érdekében, ami az egymásközti toleranciát is növelné.

Mindazon önkormányzati dolgozók, akik kapcsolatban állnak a polgárokkal tudnak a szerben kívül magyarul is?

- Mivel nem a községi adminisztrációban dolgozok, nincs konkrét információm arról, hogy a polgárokkal kapcsolatban levő foglalkoztatottak mindegyike tud-e a szerb nyelven kívül magyarul is, de úgy vélem, hogy amennyiben valaki nem tud olyan szinten magyarul, hogy megértesse magát az ügyfelekkel, akkor az ilyen végrehajtók számára a községnek tanfolyamokat kellene szerveznie.  

F.D.K.
(Fordította: Márton Attila)





Naslovi

Popularni Članci

      

Specijali