trg_fontane
Há van itt minden, má megin ezt mondom. Maj kétmilió euróva adósított e bennünket a kösségi hatalom, mámint a haladó radikálisok, a vót véemeszesek meg azok akik a novibecseji Vrébalovnak a listáján vóttak, oszt asztán vele se mán.
Ebbű egymiliót fognak kőteni a Pogácsára. Oszt az vót a legjobb hogy a haladó polgármester aszonta a demokratáknak, hogy hatalmon vótatok tizenhat évig oszt mé nem csináttátok meg ti. Há hogy épp tizenhat-e ha összeszámójjuk, aszt nem tudom, de érdekes egy válasz. Lehet hogy azé nem akartak a Pogácsáva foglalkozni me vót fontossabb dóguk is? De mekkérdezhette vóna a pógármester a partnerét, a Knézit is, me annak a vót pártya is jó sokat hatalmon vót.
Táncsak nem arrú van szó hogy most szpomenikot emenek maguknak a mostani hatalmon levők, me tán sejtik hogy előbb, vagy mégis utóbb, de e lesznek felejtve? Drága lesz nekünk ez, főleg drága lesz azoknak akik a kösségbe laknak de nem Becsén, oszt nálluk a faluba meg azé lenne mire kőteni a közös pénzt, de há mán annyira előre vagyunk mi mán haladva (főleg az utóbbi két évbe, meg pláne), hogy nekünk mán csak a Pogácsa hiányzik. Há, me hogy a banyába az oroszok gyünnek maj építeni, úgyhogy minden szupper itten mán.
Na de van egy vicc odaátrú a „haladásrú“, aminek persze semmi köze ahhó ami mostan van:
A 47-es választások előtt Mindszenty és Rákosi egyidejűleg tartott nagygyűlést Kecskeméten. Az érkező utasoknak az állomáson hangszóró hirdette:
– Aki misét akar hallgatni, tartson jobbra, aki mesét, haladjon balra.
Na de újjabban nem szupper a Vucsitynak, me arra panaszkodik, hogy külföldrű ütet báncsák. Me hogy aszt merik hazudni hogy itten cenzúra van. Á, dehogy. Hogy is lenne. Csak eppen pont egy belgrádi újság van ami mer ellene írni, ahun meg megjelenik, hogy például a rendőrminiszter lemásótta a diplomáját, az nem sokáig jelenik meg. Az meg főleg nem jelenik meg amikó valaki aszongya hogy monggyon le a Vucsity me hogy ő is meg az emberei is jó elcseszték aszt az egísz árvízszituációt. Oszt oda jutottunk má megin hogy a külföld szolgái báncsák a mi nagy vezérünket aki a népé feláldozza magát. Ijen má vót, ugye? Naggyábú akkó, amikó a Vucsity sajtóminiszter vót, oszt tiltogatott ám be. Akkó se vót cenzura, most se nincsen… Há, nem?
Na de ez az egész cenzura nem nagyon báncsa a magyarságot, em mi mán megszoktuk, hogy a Pártot nem szabad bántani a médiákba. Úgyhogy nekünk ez má fő se tűnik.
Na de ekészűtt a munkások elleni törvény. A hóttmunkát jó lefaragák, úgyhogy le is mén maj a fizetés mindenkiné aki valaha is váltosztatott firmát. Oszt a legneveccségessebbek a szindikálácok akik aszongyák hogy emezek nem eszt igérték a választásokkó. Nehogy mán ehitték? Mint a háromdináros kenyírt?
Van errű vicc: A rendszerváltás után találkozik két melós:
– Maga eddig alacsony volt, most meg magas!
– Hát igen!
– Maga eddig sovány volt, most meg kövér!
– Hát igen!
– Maga eddig fekete volt, most meg barna!
– Hát igen!
– Hogy megváltozott, Kovács elvtárs!
– De én nem vagyok elvtárs!
– Hát már az sem?
Aszongya az onokám, a nagyonokám, persze, me a kicsi még nem nagyon mond semmit, főleg nem politizál, szóva aszongya az onokám, amikó hírekbe lát ijen hatalmasokat, hogy eggyet mond, mást csinál, oszt harmadikat gondol.
Na nem mintha az eddigi zákon jó lett vóna, me ha az lenne, akkó nem kapna a szomszédba az eggyik fiatalember havi tizenötezret, oszt aszt is feketén. Na de maj eszt is megmagyarázza a népnek a kormány a médiákon körösztül, oszt maj megin ehiszi a nép hogy neki jobb.
Na de má bevezettek ijen zseniális ekonómiai törvényeket a görögökné, spanyolokná meg mittomén, de sehun se lett az egyszerű embernek jó. A tájkúnoknak meg akik fizetik a politikusokat (há, emlékezzünk csak arra a rengeteg plakátra, oszt az csak az amit látunk), azoknak meg jobb lett tán. Há, a tájkún mindig a hatalomma van. Az aktuálissa vagy azza ami mán utána gyün.
Oszt mostan azokat akik a privátokná szenvednek azza örvendesztetik meg hogy az államná dógozóknak is olyan szar lessz mint nekik. A hülye nép meg nem gondol arra, hogy neki nem lesz kevésbé rossz attú hogy amannak is rossz lesz.
Ja, oszt kezdődik a focivébé, az uram má beűtt a tévé elé, oszt maj nézi a kameruniakat meg a franc tuggya kiket. Magyarok, szerbek ki se jutottak, tán jobb is. Nyugalom kő mán nekem, me mán előre félek az ősztű. Na meg a téltű. De jó van, mostan még úgy vagyunk, mint a tücsök meg a hangya a mesébe: van meggyünk, etettem befőttnek, a cseresznye is jó termett, a vejkó meg maj kér boloványét hogy elengeggyék Noviszádrú aratni, oszt maj gyün neki is egy kis píz. Addig kér boloványét, amíg engedik, me mittuggya mi lesz az új zákonba.
Oszt mive a médiákbú nem sokat tudunk meg, maratt a reklákázálá. Most vagy igaz, vagy nem, hogy mosmán nemcsak a párnákat lopják e a toll miatt, hanem hogy veszélyes lakodalomba menni, me kilesik, ki nincsen otthon, oszt vót – nincs. Na de mondom ezt csak úgy hallottam a piacon, vagy igaz, vagy nem.
Az viszont igaz, hogy a bicikliket lopják ám cefetű. Me hogy a szomszédasszony mesétte hogy az övét is elopták, hiába vót lezárva azza a számos, tekerős zárra. Piacnap vót, oszt ennyi: vót bicikli, nincsen bicikli, de zár se. Há mit mongyak, van itten minden.
Puszil Mariskátok, lekvárfőzés közbe me hogy eszt mán az onokám pötyögte be, én csak diktátam
