trg_fontane
A kókuszolaj széles körű egészségvédő, gyógyító hatásairól szóló írások legtöbbje, tudományos bizonyítékok hiányában, nem megalapozott állításokat tartalmaz, állítja a hazipatika.com portál, majd a „leggyakoribb kijelentésekről rántja le a leplet az International Food Information Council Foundation (IFIC) gyűjteménye alapján“.
Eszerint: a kókuszolaj vagy kókuszzsír úgynevezett MCT-zsírsavakat tartalmaz. Az MCT zsiradékok triglicerid formájában képesek a felszívódásra: közvetlenül és változás nélkül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein a májkapuér-rendszerbe. Kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztásuk azonban toxikus lenne a májra nézve.
A kókuszolaj telített zsírsavtartalma magas. Kutatások azt mutatták, hogy a telítetlen zsírsav-tartalmú étrendekkel összehasonlítva a kókuszolajat fogyasztók körében nőtt az összes és az LDL-koleszterin szintje, de közben a HDL-koleszteriné is. Kedvezőbb hatás volt megfigyelhető az összes, LDL-, HDL-koleszterint tekintve, amennyiben a kókuszolajat részben vagy teljes egészében telítetlen zsírsav-forrásokkal helyettesítették.
Néhány tanulmány azt találta, hogy a csekély zsírtartalmú étrend a daganat kialakulásában játszik védő szerepet, a már kialakult tumormasszára azonban nincs hatással.
Csak kevés olyan humánvizsgálat született, amely a kókuszolaj és a testzsírcsökkenés közötti kapcsolatot elemezte. Egy kis létszámú pilot vizsgálat azt mutatta, hogy a szűz kókuszolajat fogyasztó férfiak esetében jelentős csökkenés következett be a derékkörfogatban hat hét után. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Diétás Termékekkel, Táplálkozással és Allergiákkal Foglalkozó Tudományos Testülete figyelembe vette, hogy az emberekkel folytatott, intervenciós vizsgálatok eredményei nem következetesek az MCT-zsírok és a testtömeg-csökkenés vonatkozásában, valamint a bizonyítékok, amelyek az MCT-zsírok testtömeg-csökkenésben betöltött mechanizmusát hivatottak magyarázni, gyengék és nem meggyőzők, ok-okozati kapcsolat nem volt kimutatható.
|
A bőr és a kókusz A kókuszvajat test-, arc- és hajápolásra is használják. A kókuszolaj az egyik leghatásosabb testápoló, és a szappanok, testápolók egyik leggyakoribb alapanyaga. Sok antioxidánst tartalmaz, így regenerálja a bőr sejtjeit és puhává teszi a bőrfelszínt,a telített zsírok pedig belülről hidratálják a száraz bőrt. Ha valakinek kicserepesedett az ajka, érdemes némi kókuszvajjal bekennie, de az érdes, száraz sarokra és könyökre is alkalmazhatjuk. Az érettebb bőrűeknek is érdemes kókuszolajjal ápolniuk az arcukat: a kókuszvajnak ugyanis magas az antioxidáns-tartalma, így védi a bőrt, ráadásul hatékonyan vissza is pótolja az elveszített lipideket. |
A kókuszolajban található MCT-zsírsavak előnye, hogy a máj által termelt – a zsírok emésztését segítő – epe, valamint a hasnyálmirigy által termelt és a zsírok lebontásában részt vevő lipáz enzim hiánya esetén is átjutnak a bélnyálkahártya sejtjein. Ennek köszönhetően zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarok esetén jól alkalmazható. Az MCT-zsírsavak révén a kókuszolaj zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarral együtt járó betegségek (májbetegségek, idült hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek: colitis ulcerosa, Crohn-betegség) diétás kezelésében alkalmazható, illetve roborálás céljából javasolható a felhasználása, valamint akkor, ha az emésztőrendszer érintettsége révén könnyen emészthető zsiradékforrás adása válik szükségessé az alultápláltság megelőzésére többek között hipertireózis, cöliákia, hiperacid krónikus gasztritisz, peptikus fekély, rövidbél szindróma, poliszisztémás autoimmun kórképek (például reumás ízületi gyulladás), Dumping-szindróma, csökkent epesavmennyiséggel járó állapot esetén.
A kókuszolaj kizárólagos zsiradékforrásként történő alkalmazása nem javasolt.
A híresztelésekkel ellentétben a kókuszolaj nem csodaszer. A különböző betegségek, mint a HIV/AIDS, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-rendellenesség, a daganatos betegségek vagy éppen az Alzheimer-kór megelőzésében, kockázatának csökkentésében, vagy éppen kezelésében betöltött szerepe a kutatások tükrében nem lelt visszaigazolásra. Csupán kevés bizonyíték szól amellett is, hogy az élelmiszerekben fogyasztva jelentős hatása lenne a gyulladásos folyamatokra vagy a bakteriális fertőzésekre.
Ugyanakkor elmondható, hogy a kókuszolaj az egészséges, kiegyensúlyozott, változatos étrend részét képezheti, például a vaj és az állati eredetű sütőzsiradékok kiváltására. Bizonyos esetekben, a zsírfelszívódási, -emésztési zavarban szenvedők számára megfelelő alternatívát és könnyen emészthető zsiradékforrást jelenthet az alultápláltság elkerülésében és a megfelelő tápláltsági állapot megőrzésében.
Összeállította: B.M.
(hazipatika.com)
