musicloverparadise.com

Becejski mozaik

Aktuelno

Menni vagy maradni: Nincs jó döntés Featured

Menni? Maradni? Ez itt élet? És amott? Bárhol? Megbánom, ha elmegyek? Valószínűleg igen. Megbánom, ha nem megyek el? Igen.

Bizonyos becslések szerint kb. 20 millió ember hagyta el a kelet- és közép-európai térséget az elmúlt 20 évben. Szerbiából, Vajdaságból, Óbecséről az utóbbi években mennek sokan, a külföldi munkavállalás már nem furcsaság, hanem hullámszerű jelenség. Mennek, általában azok, akik kettős állampolgársággal (unióssal) rendelkeznek – magyar és szerb nemzetiségűek egyaránt – mindenekelőtt dolgozni, sok esetben bármit, de tanulni, volontőrködni is. Vannak, akik néhány hónap, néhány év után haza/visszajönnek, de a többség nem.

Óbecséről egyre kevesebben vándorolnak ki munkát keresni Magyarországra, a cél főleg Németország, Ausztria, Hollandia. A németországi Bielefeld város (Észak-Rajna-Vesztfália tartományban) egy részét már Óbecsének nevezik, nem nehéz kitalálni, hogy miért.

Négy évvel ezelőtti adatok szerint 119 000 szerbiai polgár kérelmezett magyar állampolgárságot. A szabadkai magyar konzulátus képviselője akkor azt mondta, hogy a kérelmezők 10-15 százaléka nem magyar nemzetiségű. Négy évvel ezelőtt, s ma is, a kettős állampolgárság kérelmezésének fő oka a kivándorlás, mégpedig gazdasági okokból – 2018-ban azt is mondhatnánk, hogy túlélési okokból.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (MTA TK KI) és az Információs Társadalomért Alapítvány INFOTA Kutatóintézetének együttműködésében reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás készült GeneZYs 2015 címmel, az eredményeket pedig 2016 elején tették közzé.

A felmérés fókuszában azok a 15-29 éves magyar anyanyelvű fiatalok álltak, akik Vajdaságban, Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján élnek. A 2700 fő megkeresésével zajlott kérdőíves kutatás korra, nemre, településtípusra és régiókon belül területi megoszlás szerint reprezentatívnak tekinthető. A felmérésből kiderült, hogy a Magyarország határain túli területeken élő magyar fiatalok nagy számban igénylik a magyar állampolgárságot, majd élnek is az állampolgárság kínálta lehetőségekkel. A GeneZYs kutatás többek között kitért a fiatalok migrációhoz való viszonyára.

Cikkünkben csupán a vajdasági fiatalokra vonatkozó adatokkal foglalkozunk. Az elvándorlással kapcsolatban érdekes eredmények születtek. A megkérdezett vajdasági magyar fiatalok 15%-a ment volna külföldre 2015-ben, s tudta is, hogy hová akart volna menni, de még 15% szintén elment volna Szerbiából, csak még nem döntötte el, hogy hová, egy újabb egyharmad (30%) gondolkodott rajta, és mindössze a fiatalok egyharmada volt biztos abban, 2015-ben, hogy Szerbiában marad. A kutatók a kettős (magyar) állampolgárság témájával is foglalkoztak, mármint azzal, hogy miért igénylik/igényelnék a megkérdezettek, a válaszok pedig négy nagyobb csoportba oszthatóak: a Magyarországra való költözés lehetősége miatt, Magyarország a cél, de nem munkavállalás szempontjából, hanem mert „biztonságos hely”, a Nyugatra való kivándorlás lehetősége és, végül, érzelmi okok miatt.

A vajdaságiak mindenekelőtt migrációs célok miatt igénylik az állampolgárságot, mégpedig azért, hogy Nyugatra vándoroljanak.
A vajdasági fiatalok 27%-a mondta azt, hogy már van valakije külföldön, akire számíthat. A megkérdezett vajdasági fiatalok 51%-nak célpontja Nyugat-Európa volt 2015-ben.

A kutatók azt is megkérdezték a fiataloktól, hogy mennyire érdekli őket a politika. „Mint a kutatók elmondták, ez az érdeklődés minden vizsgált térségben csökken, de még mindig a vajdasági magyar fiatalok a legérdeklődőbbek. És itt van egy kifejezetten Vajdaságra jellemző sajátosság, amire Szerbhorváth György hívta fel a hallgatóság figyelmét. Amikor ugyanis ’életstratégiákról’ van szó, akkor a mi fiataljainkra jellemző elsősorban az, hogy a boldogulás lehetőségét elsősorban abban látják (az elvándorláson túl), hogy belépnek egy politikai pártba (természetesen lehetőleg a hatalmon levőbe)! Mint a kutató elmondta, Nyugaton ez a típusú ifjúsági életstratégia teljesen ismeretlen, a többi Kárpát-medencei régióra sem jellemző, nálunk azonban kifejezett. A tanulságot nyilván mindenki levonja magában… Még egy gondolat erejéig maradjunk a politikánál. Az egész régióban jobbra tolódás tapasztalható a fiatalok körében, mondták a kutatók, viszont, amikor egy nyitott, befogadó, liberális társadalmi modellről van szó, akkor ’Vajdaság messze felülreprezentált’, azaz ilyen értelemben a vajdasági magyar fiatalok a legnyitottabbak“, írta Kókai Péter 2017 januárjában „Lelépni vagy betépni?“ című tudósításában a Szabad Magyar Szó portálon.

Fontos téma, hogy érzelmileg mit adhat és vehet el tőlünk az elvándorlás, a külföldi munkavállalás? Erről írt még 2016-ban a wmn.hu portálon egy Andrea nevű vendégszerző.
Vallomásában, amely a „Menni vagy maradni? Maradni vagy menni? – Egy külföldön dolgozó magyar nő vallomása“ címet viseli, azt mondja, amit sokan éreznek, ha nem is Magyarországról, hanem Vajdaságból mentek és mennek külföldre dolgozni.

Érdemes idézni, mert segít(het), hogy tudja az, aki megy, meg aki visszajön, s megint megy, hogy vacak, vacak és vacak ez is, az is. Nincs tökéletes döntés.
„Nem lehet a küszöbön élni. Az nem élet. Dönteni kell, de nincs jó döntés. És haragszom. Kurvára dühös vagyok, hogy választanom kell, hogy ott élek-e, ahova tartozom, vagy ott, ahol működőképes az ország. Hogy választanom kell az eszem és a szívem között, amiért nem kaphatom meg a kettőt egy helyen, mert otthon elvették tőlem a jövőt. Fontos és fontos közül a fontosabbat választom. Hazamegyek. Meg fogom bánni? Meg. Biztos. Sokszor. Mert tudom, hogy mi a fontosabb. És ha úgy alakul, majd elindulok újra. Mert azt is tudom már, hogy bárhol megállom a helyem“…

A szerbiai fiatalok ernyőszervezete, a KOMS által végzett, a fiatalok igényeit kutató felmérésből kiderül, írta a Blic, hogy a megkérdezettek 65 százaléka a kivándorlást választja. A kutatás eredményei szerint a fiatalok 12 százalékának van a köztársasági átlagnál magasabb fizetése, 26 százalékuknak alacsonyabb, s 61 százalékuk nem dolgozik. A KOMS felmérésben 1200 ki 15-30 éves fiatal vett részt. Az ifjúsággal és sporttal megbízott minisztérium adatai szerint a fiatalok 63 százaléka tervezi úgy, hogy kivándorol, 45 százalékuk Nyugatra menne. A 15-30 éves megkérdezett fiataloknak 37 százaléka válaszolta azt, hogy Szerbiában kíván maradni.

F.D.K. (Fotók: pixabay.com)

A cikk megjelenését a Szerb Köztársaság Művelődésügyi és Tájékoztatási Minisztériuma támogatja.
A cikkben kifejtett álláspontok nem feltétlenül tükrözik a támogatást odaítélő szervezet nézeteit.

Last modified on
Rate this item
(0 votes)
back to top