trg_fontane
Március 15-én ünnepi megemlékezést tartottak a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben az 1848/49-es szabadságharc és forradalom emlékére.
„1848. március 15-ére emlékezünk ma. Arra a napra, amelyre különösen igaz Friedrich Schiller megállapítása, mely szerint vannak az ember életében pillanatok, amikor közelebb van a világszellemhez, mint máskor. Nos, ilyen nap 1848. március 15-e. Mi volt 1848 titka? A hétköznapokból kiragyogó forradalom és a széles nemzeti összefogáson alapuló átalakulás”, mondta üdvözlő beszédében Nagy Klára, a kultúrkör alelnöke, majd hozzátette: „A Magyar Nemzeti Tanács támogatásával tavaly március 15-én Vajdaságban az első egész alakos Petőfi szobrot állítottuk fel itt, a Nikola Tesla utcában, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör és a Petőfi iskola között. Petőfi, született nevén Petrovics Alexander előtt tisztelgünk ma, a forradalmár és szabadságharcos, a vándorszínész és poéta, az újságíró és szerkesztő előtt. Ő tollal és karddal védte népe szabadságát és máig vitatott, melyik fegyvere volt hatékonyabb. Az, hogy tavalytól ércbe öntve, közterületen is közöttünk él Petőfi, azt jelzi, hogy ma már büszkesége és tartása is van ennek a vajdasági magyar közösségnek, hogy vállaljuk és hirdetjük történelmünket, eszményképeinket, kultúránkat és értékeinket”.
Dr. Szlanyinka Anna, Magyarország belgrádi nagykövetségének konzulja, Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének levelét olvasta fel: „Ez az a nap, amikor az egész világ hallja a magyar szabadság hangját. Ez a hang azt mondja, hogy a szabadság azoké, akik elég bátrak, hogy kivívják. Mi, magyarok kivívtuk. Sokat küzdött a magyarság az elmúlt évszázadokban, hogy ez ma így lehessen. Az elmúlt években elindítottuk nemzetünket a határokon átívelő egyesítés útján. Így leszünk többen, így leszünk erősebbek. Ezt az erőt éppoly bátran és elszántan, éppoly okosan és leleményesen kell használnunk, ahogy eleink tették. A nemzet újraegyesítésének értelme éppen az, hogy mindenki, aki magyarnak vallja magát, részt vehessen a magyar nemzet és Magyarország építésében. A határon túl élők részt vehetnek Magyarország erősítésében, az erős anyaország pedig többet tud tenni értük ott, ahol élnek. Régen voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk, a magyar szabadságot kiteljesítsük határokon belül és kívül. Régen voltunk ilyen egységesek. Használjuk ki a lehetőséget, amit közösen teremtettünk. Legyünk méltó utódai a ’48-as magyar hősöknek. Ehhez kívánok a magyar szabadság ünnepén minden magyarnak erőt, hitet és bátorságot!“.
Az ünnepi műsorban a Schola Cantorum énekkar lépett fel, majd a Petőfi kultúrkör szakcsoportjainak előadásában a „Magyarnak lenni…” című összeállítás következett, amelyben közreműködött a Szelence együttes, a Dúdoló és Botra kórusok, illetve Berta Rita, Friss Tünde, Lovasi-Latincsity Ottó, Péter Lea, Rókus Zoltán és Sárkány Krisztina szavalók.
A műsor végén a Petőfi-szobornál a Petőfi kultúrkör elnöksége és tagsága nevében Bognár Renáta és Szerda Ákos koszorúztak, Magyarország belgrádi nagykövetségének nevében dr. Szlanyinka Anna konzulasszony tette le a koszorút, a községi képviselő-testület nevében Knézi Péter, Nagy Ildikó és Kaszás Veronika, a Petőfi iskola nevében Szűcs Budai Engelbert igazgató és néhány diák, a Magyar Polgári Szövetség községi szervezete nevében Gajdos Ágnes és Csúcs István, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében Ricz Natália és Acsai Zoltán, míg a Magyar Egység Párt nevében Szmieskó Zoltán és Romoda Ferenc, az Óbecse Községért Polgári Csoport nevében pedig Ferenc Edvin, Tripolszki Attila és Kovács Blanka koszorúztak.
B.M.
