Na emútt ez is. Mámind a nagy ünneplések. Bódogot meg szretynát stb. stb. Oszt nézem a neten, úgy láccik, hogy ez a január végig téli január lessz. Mongyuk, nem árt mán végre, hogy tél is legyen, csak attú tartok hogy a nyár meg mán megin negyven fokos lessz. Me asztat nehezen viseljük, főleg amikó éccaka is csak huszonötig megy le.
Na de emúttak az ünnepek oszt beindúttak a kampányok. Odaát ahogy lecsengett a migráncsozás vesztettek két százalékot a népszerűségbű, oszt most újabb ellenség van, azza hogy a régiek sincsennek efelejtve: a Soros meg a civilszervezetek. Az utóbbiakbú persze azok amelyek nem az övéik. Azokat e kő takarítani, aszongyák. Hun is meg mikó is hallottam én má ijet? Ja, nállunk, a szlóbós évekbe.
Ja, persze, hogy ez mostan amit itten ír nem fog tecceni a rokonnak (se) aki belelépett a pártba má régen oszt azóta se lábalt ki belőle. Dehát emlékszek én arra hogy neki a kilencvenes évekbe is a Szlóbóva nem az vót a baja hogy diktátor, hanem az hogy szerb. Sokan vótak vele mind mostan kiderűl. Mehogy az önkény az nem baj nekik hacsak nem szerbek akik csinájják. Igaz, mosmán az utóbbi ellen se nagyon tiltakoznak me hogy más a direktíva ahonnan kő.
Ja meg odaát megy a duma hogy az embereket meggyőzzék mijen jó nekik. Há van aki ehiszi, meg van aki olvas is valamit ami nem bilten, habár abbú ténleg má alig maratt (ott is), oszt kiviláglik.
Itten is állandó a kampány, persze itten is csak az kampányol akijé a péz, a hatalom meg a médiák. Mostan eppen beindított egy vonatot oda le, telepingáva föliratokka, hogy az ott lenn az Szerbia. Nem igaz hogy nem tutta hogy az a vonat oda nem jut e. De bedobott egy újabb csontot amit lehet rágatni a néppe. Oszt rágja is a nép a csontot. Mig meg nem unja eccő. Hogy az mostan lessz e a tavassza maj meglássuk. Mindenesetre alighanem maga Ő akar maj elnök lenni, me attú fél hogy az övéi közül senki se győzné le bisztossan a Szasát vagy a Vukkot. Ja meg má megindútt az uszítás a Szasa ellen, megy mán a médiákba is na meg az uccán is ekezték azok akiknek ez a dóguk, buzizás satöbbi. Persze az is megtörténhet maj hogy Neki a saját politikai apukája lessz az ellenjelöltye, amennyire „ellen“, na ugye. Dehát ez tőlünk is függ.
Két pasi ül egy asztalnál az étteremben, és egy kétszemélyes haltálat rendelnek. 10 percen belül hozza is a pincér a tálat, rajta egy kisebb és egy nagyobb hallal. Az egyikük előzékenyen kínálja a másiknak:
– Vegyél előbb te!
A másik kiveszi a tálról a nagyobb halat.
Az udvarias megköszörüli a torkát, aztán így szól:
– Barátom, ha én szedtem volna elsőként, én biztos, hogy a kisebbet választottam volna.
Mire a másik:
– Akkor ne panaszkodj! Így is azt kaptad.
Ja oszt a Tómó ement a Bánya Lukába oszt emonta hogy neki rejtett vágya hogy Bosznia szerbbé égetett fele (persze, ő nem így fogalmazott) független legyen (meghá persze egybeolvaggyon utánna a két szerb állam, gondolom). Há nem véletlenű avatta vojvodává a Romanija hegyen a Sesely annak idejin. Ja úgy mellékessen, aszonta nemrég István, a bisztos pont, hogy ez a Tómó az nagyon jó elnök nekünk magyaroknak. Mongyuk nem is csodákozok azon hogy áprilisba történelmi minimumot ért e a bisztos pont. Hijába a pézek odaátrú, lessz ez még így se. Pedig itten is egy kévébe kötik a tutta médiákat. Tutta? Az lessz maj a „magyar médiaház“ Szuboticán. Na ami onnan kigyün, az tuti tutta lessz.
Egy, a pártját bőkezűen támogató szavazó felkeresi miniszterré választott képviselőjét, és nyugodt, jól fizető állást kér tőle.
– Lehetetlen! – válaszolja neki a miniszter – így is sok a létszám feletti, de várj csak, támadt egy ötletem! Alakítunk egy bizottságot a létszámfelettiek kivizsgálása céljából és kinevezlek a bizottság elnökének.
Úgyhogy mi itten a tavaszt várjuk, mehogy nem szeressük se asztat amikó hidegen szorongat, se asztat amikó a forróság fojtogat. Csakhát nem bisztos hogy a tavasz magátú gyün maj. Hínni kéne. Me mostan mindenfele nagyon hideg van. Kivéve azoknak akik közel állnak a tűzhő.
Hát akkó, legyen szép a kikelet, maj eccő
Puszil Maris