Visszatekintő – A KMV múltja, jelene és jövője

A KMV honlapján olvasható Lajber György A KMV múltja, jelene és jövője című írása az akkor negyvenedik születésnapját ünneplő vetélkedőről. Érdemes ismét elolvasni.

Negyven éves a Középiskolások Művészeti Vetélkedője. Megszervezésének ötlete 1966/67-re vezethető vissza, amelyet Kartag Nándor, az óbecsei Gimnázium akkor induló magyar nyelvű osztályának tanulója vetett fel. Az akkor alakult gimnáziumi önképzőkör ugyanis igen jó kapcsolatba került a zentai gimnázium már működő önképzőkörével. Az ötletet az akkori tanárok is (elsősorban Bagi Ferenc magyar nyelv és irodalom tanár) felkarolták, és 1967-től beindult a vetélkedés. Az akkori Ifjúsági Szövetség becsületére váljon, hogy a maga módján a kezdeményezés mellé állt. Vállalta a szervezést, sőt az ifjúsági otthont a vetélkedő szervezésére bocsátotta. Az első évben csak a gimnazisták vehettek részt versmondásban és irodalmi versenyágban. 1968-tól bővült a műfajok és a résztvevők tábora is, már valamennyi magyar nyelven is oktató középiskola diákjai részt vettek a vetélkedőn. A következő évek a folytonos bővülést hozták. Előbb a képzőművészeti ág, majd a hangszerszólisták is csatlakozhattak. A versmondásból vers- és prózamondás lett, majd az 1970-es évektől a más nemzetiségű diákok is bekapcsolódtak. Magyarul mondtak prózát, verset. Beindult a színjátszók vetélkedője is. Előbb újvidéki, később szabadkai, majd végül zentai helyszínnel. Topolyán néprajzi tárgyú rendezvényt tartottak. A zenei vetélkedőt 1976 folyamán beszüntették, 1979-ben viszont beindult a műfordítók vetélkedője – pályázata. 1990-től népzenei vetélkedő indult, amelynek házigazdája a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület. A színjátszók vetélkedőjének lebonyolítását a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ vállalta. Ez az ág a 2000-es években filmművészeti vetélkedővel is bővült.
A zentai Városi Múzeum és a Kiss Lajos Néprajzi Társaság bonyolítja a néprajzi vetélkedőt. A műfordítói vetélkedőt a HÍD Irodalmi Folyóirat égisze alatt rendezik. Először Adán szervezték meg a megzenésített versek vetélkedőjét, majd hosszabb szünet után ez a versenyág Óbecsére került.
A vetélkedő az eltelt negyven év alatt számos változáson és bizony megpróbáltatáson is átment, de a kitartó szervezőknek, középiskolai tanároknak, és a középiskolásoknak köszönhetően fennmaradt. A vajdasági magyar középiskolások legfontosabb, az sem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az itteni magyarság legfontosabb rendezvénye. A magyar, többnyire értelmiségi pályára készülő középiskolások első jelentős, iskolán kívüli megmérettetése. Dr. Bori Imre egyetemi tanár, aki többször vállalt szerepet az irodalmi verseny zsűrijében is, 1969.V.11.-én a Magyar Szóban közölt publikációjában egyebek között leszögezte: „A becsei kezdeményezés pezsgést vitt a középiskolásaink ellankadt szellemi életébe, s nem pusztán tanárokat angazsált, hanem a diákságot is, amely valójában letéteményese az egész szellemi konstitúciónak, s végeredményben rajta áll, vagy bukik kultúránk és létünk is a nap alatt.”
A vetélkedőre a legnagyobb veszély 1972 és 1975 között leselkedett, amikor az akkori politikai kör a Szocialista Szövetség és a Szocialista Ifjúsági Szövetség tartományi vezetése azon volt, hogy az általuk egynemzetiségűnek minősített vetélkedő helyett szervezzék meg a Vajdaság nemzetei és nemzetiségei középiskolásainak együttes vetélkedőjét. Szerencsére ez elmaradt. Óbecse ugyan nem zárkózott el egy minden nemzetiség körében megszervezendő külön-külön vetélkedő, majd egy mindent összegező gálaműsor megszervezésétől, de ezt senki nem karolta fel. Így aztán a Középiskolások Művészeti Vetélkedője, a népszerű KMV megmaradt olyannak, amilyennek elindítói elképzelték, illetve az utánuk jövő nemzedékek formálták, fejlesztették. 1980 és 1989 között Horvátországból és Szlovéniából is voltak résztvevői. Ilyen formában egyedülálló a Kárpát-medencében és nem csak az anyaországban, hanem mindenütt ahol magyarok élnek, fel is figyeltek rá. Időközönként magyarországi, erdélyi vendégdiákok is ellátogatnak Óbecsére a gálaműsorra. A KMV-t rendszeresen felkeresik Óbecse testvérváro-sainak, Szekszárd, Csíkszereda, Galánta, újabban Csongrád városok küldöttségei.
Az 1990-es évek végén a szekszárdi II. Béla Gimnázium beindította a Kárpát Medencei Középiskolások Művészeti Találkozóját, amelyen felvidéki, erdélyi, magyarországi és vajdasági középiskolások (a KMV több műfajának győztesei) vettek részt. Ez azonban négy rendezvény után megszűnt. A KMV nem csak a szó szoros értelmében vett vetélkedést, megmérettetést jelenti, a körzeti versenyektől az ágazati vetélkedőkön át egészen az óbecsei döntőig kiváló alkalmat és lehetőséget nyújt arra, hogy középiskolásaink együtt lehessenek, ismerkedjenek, társalogjanak és a szó nemes értelmében szórakozzanak. Ezt a célt szolgálják a kísérőrendezvények (a táncház, koncert, városnézés, stb.).
A vetélkedő szervezésében az évek, évtizedek során nagyon sokan vettek részt, szerte a tartományban, Óbecsén és az ágazati vetélkedők színhelyein. Erről a munkáról, erőfeszítésről nyilvánvalóan egy hosszabb publikációban, monográfiában kell majd bővebben írni, mint ahogyan foglalkozni kell mindazzal, amit ez a vetélkedő nyújtott. Értékelni kell, hogy a mai szellemi életünk és a határon túli szellemi és tudományos életünk hány jeles személyisége tekintheti a maga vetélkedőjének. A KMV jelentette számukra az első komolyabb megpróbáltatást, hozta az első jelentősebb sikerélményt, adott irányt további pályájuk felé.
A negyven éves vetélkedő ma a következő formában, műfajokban várja a középiskolás fiataljainkat: a körzeti versenyeket Óbecsén, Zentán, Újvidéken, Szabadkán, Topolyán, Kanizsán, Zomborban, Nagybecskereken szervezik meg. A döntő Óbecsén van. Pénteken és szombaton vetélkedések vannak az adott műfajokban, szombaton este KMV rockkoncert van, vasárnap pedig a gála, ahol bemutatkoznak a legjobbak.
A KSZV-t (Szín- és fimművészeti vetélkedő) Zentán szervezik meg. A KNV-t (a népzenei és néptánc vetélkedőt) Temerinben.
A KMV a fentebb említett műfajok mellett a következő műfajokat öleli fel: novella, vers, publicisztika, értekező próza, humoreszk, megzenésített versek, anyanyelvi vers- és prózamondás, a magyart nem anyanyelvként tanulók vers- és prózamondása, drámai monológ előadása, néprajz, képzőművészeti vetélkedő (rajz, grafika, fotó, plakát..) műfordítás, és forgatókönyvírás.

B.M.