Fizetjük az adókat és az ilyen-olyan illetékeket – Cserébe pedig nem kapunk semmit

Az állam által meghatározott adókon kívül a helyi önkormányzatok is „adóztatnak“, hiszen különféle községi szintű illetékeket fizettetnek meg (a cégjelzés kitűzéséért fizetni kell, a háziállatok tartása után is illetéket fizetünk stb. stb.). Ezeket a pénzeket elvileg a „közös célok megvalósítására“ kellene elkölteni

Az adó egy adott közösség tagjai által kötelezően fizetendő hozzájárulás a közös célok megvalósításához. A történelem folyamán az adó megfizetésének több módja volt: terményadó (tized), munkával megváltott adó (robot) és pénzben fizetett adó (ez van ma).
Az adót másképpen is lehet definiálni: jogszabályi előíráson alapuló fizetési kötelezettség, melyet a közhatalom közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megállapít és megkövetel. Megjelenése: az államiság jelképe, a közszolgáltatások fenntartásáért fizetett ellenszolgáltatás
És még: az állam és az állampolgárok közötti konszenzus alapján fizetett összeg, annyi, amennyit még az állampolgá-rok hajlandóak a közös célokért áldozni (hm…).
Mifelénk sajnos úgy adózunk, ahogyan az állam szereti.
Az állam által meghatározott adókon kívül a helyi önkormányzatok is „adóztatnak“, hiszen különféle községi szintű illetékeket fizettetnek meg (a cégjelzés kitűzéséért fizetni kell, a háziállatok tartása után is illetéket fizetünk stb. stb.).
Ezeket a pénzeket elvileg a „közös célok megvalósítására“ kellene elkölteni.
Becse község „kincstára“ 2009-ben komoly jövedelmet valósított meg az adókból és különféle illetékekből.
Béradó gyanánt 184,4 millió dinárt fizettek be a községnek, az önálló tevékenységből eredő bevétel utáni adó (melynek fizetése a tényleges nettó bevétel alapján történik) 8,2 millió dinár volt, míg az önálló tevékenységből eredő bevétel utáni adó (amelynek fizetése átalány összegben történik) 5,6 millió dinárt tett ki.
Az ingatlanból eredő bevétel utáni adó 10,6 millió dinár volt, az ingóságok bérbeadásából eredő bevétel utáni adó pedig 1,2 millió dinár. A mezőgazdaságból és erdészetből eredő bevétel utáni adó címén félmillió dinárt fizettek be a községi kasszába, a földadó pedig 6,6 millió dinárt tett ki. Az ún. egyéb bevételek utáni adóból 22,7 millió dinár jövedelmet valósított meg a község.
A magánszemélyek vagyonadója 15,8, a jogi személyeké (kivéve a földet és részvényeket) pedig 21,4 millió dinárt tett ki. Az örökösödési és ajándékozási adóból kb. 3 millió dinár jövedelmet valósított meg a község, az ingatlan feletti abszolút jogok átvitele utáni adóból 19,9 millió dinárt, a használt gépjárművek és objektumok feletti jogok átvitele utáni adóból pedig 3,5 millió dinárt.
A közúti gépjárművek tartása utáni kommunális illeték tavaly 3,9 millió, a közúti gépjárművek, traktorok stb. utáni évi térítmény 6 millió dinár volt, a mezőgazdasági föld rendeltetésének megváltoztatása utáni térítmény 223 560 dinárt tett ki, a környezetszennyezési térítmény 2,6 millió dinárt, a tartózkodási illeték pedig 887.240 dinár volt.
A cégjelzés kifüggesztésére kirótt kommunális illeték 2,9 millió dinár, az ásványi nyersanyag használata utáni térítmény majdnem 400 000 dinár, a mezőgazdasági föld használata utáni térítmény 12,6 millió dinár, a közterületen levő vagy ügyviteli helyiségek előtti terület használata utáni kommunális illeték 409 562 dinár, az építési földterület használata utáni térítmény 32,7 millió dinár, a közterület építőanyaggal való elfoglalása utáni kommunális illeték pedig 251 984 dinár bevételt biztosított a községnek.

Községi és egyéb illetékek

Illetékeket fizet a polgár szinte abban a pillanatban, amikor belép a községháza épületébe. Községi és köztársasági illetéket fizet, ha születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatra van szüksége, az állampolgársági bizonylat kiadása sem ingyenes, a házasságkötésért is fizetni kell, de illetékfizetésre „ítélik“ akkor is, ha személynevét kívánja megváltoztatni, a halotti anyakönyvbe való utólagos bejegyeztetésért, az életbenléti bizonylatért (azoknak a szerbiai állampolgároknak adják ki, akik külföl-dön szereztek nyugdíjjogosultságot), a névaláírás, a kézirat és a másolat (fénymásolat) hitelesítéséért is fizetni kell.
Ha az embernek például állampolgársági bizonylatra lenne éppen szüksége, a cirill betűsért és a kétnyelvűért is 530 dinárt kell fizetnie (430 dinár a köztársasági illeték és 100 dinár a községi).
A születési anyakönyvi kivonat (cirill, kétnyelvű) 390 dinárba kerül (290 dinár jár a köztársaságnak, a többi a községnek), a nemzetközi születési anyakönyvi kivonatért viszont 770 dinárt kell fizetni (550 dinár jár a köztársaságnak).
A halotti anyakönyvi kivonatért (cirill, kétnyelvű) 390 dinárt kell fizetni (ebből 290 dinárt folyósítanak a köztársaságnak), a nemzetközi pedig 770 dinárba kerül.
A házassági kivonat ára (cirill, kétnyelvű) 390 dinár, a nemzetközié pedig 650 dinár (100 dinár marad a községnek).
A Községi szolgáltató központ tájékoztató füzetében egyéb illetékeket is feltüntettek (egyes illetékek összege már megváltozott): egy aláírás hitelesítése, továbbá fél ív (A4-es formátum) hitelesítése eszerint 530 dinárba kerül (430 dinár a köztársasági, 100 a községi illeték).
A személynév megváltoztatásáért szintén 530 dinárt kérnek (430 dinár a köztársasági, 100 a községi illeték).
A létesítmények építését engedélyező okmányok után is illetéket – a legtöbb esetben csak községit – kell fizetni: lakásépítés esetén 1000 (magánszemélyek), illetve 3000 dinár (jogi személyek) a községi illeték.
A taxiengedély kiadása utáni illeték 300 dinár, a taxiengedély másolatának esetében 600 dinárt kell fizetni, a helyi érdekű közúti szállításra vonatkozó menetrend-nyilvántartásba vételről szóló végzés után pedig 4000 dinárt kérnek (mindegyik esetben a község által kirótt illetékről van szó).

Közműellátottság

Idén februárban a községi képviselő-testület megváltoz-tatta a községi illetékekről szóló határozatot (leegyszerűsítve: árdrágulásról van szó). A kommunális illeték az önkormányzatot illeti meg, a pénzt pedig a község közműellátottságának fejlesztésére kell(ene) elkölteni.
A módosított határozat szerint a bankok, a vagyon- és személybiztosító intézetek, az áramszolgáltató, a posta, a kábeltévé, a szerencsejáték- és fogadóirodák a kiemelt övezetben 100 000, az első övezetben 90 000, a másodikban
80 000, a harmadikban 70 000, a negyedikben pedig 50 000 dinárt fizetnek évente a cégjelzés kifüggesztéséért. Ugyanezért a gázszállítással és a gázszolgáltatással, a kőolaj és a kőolajszármazékok feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalatok, a szállodák és az ún. közepes nagyságú jogi személyek a kiemelt övezetben 50 000 dinárt fizetnek, minden további övezetben pedig 10 000 dinárral csökken az illeték. A „nagy“ jogi személyek, ha kiemelt helyen van a cégük székhelye,
70 000 dinárt fizetnek, ha pedig az első övezetben van a székhelyük, 50 000 dinárt kell fizetniük. Az ún. kis jogi személyek és a vendéglátóipari létesítmények 20 000, 10 000, 8000, 6000, illetve 4000 dinárt fizetnek övezetenként.
Az ügyvédi irodák, a gyógyszertárak, az orvosi és fogorvosi rendelők, az állategészségügyi ambulanciák 15 000 dinárt fizetnek a kiemelt övezetben, míg a többi övezetben 10 000, 9000, 8000 és 7000 dinárt kell „adományozniuk“ a községnek. A magánvállalkozók a kiemelt övezetben évente 5000, az első övezetben 4000, a másodikban 3000, a harmadikban 2000, a negyedikben pedig 1000 dinárt fizetnek.
Piaci pultokon és zöldség- és árupiacokon elhelyezett hasonló létesítményekben működő magánkereskedéseknek – az üzlet elhelyezkedésétől függően – az övezetre kiszabott díj 70 százalékát kell kifizetniük. A kézműves, valamint a háziipari tevékenységek a kiszabott ár 10 százalékát fizetik. Az újonnan alapított, termelő alaptevékenységet folytató üzletek és vállalatok az alapítás évében 90 százalékos, minden következő évben pedig 50 százalékos illetékkedvezményben részesülnek.
A községi parlament határozata szerint idén csak a meghatározott összegek 50 százalékát fizettetik meg.

F.D.K.

antr