trg_fontane
Tizennegyedik alkalommal tartották meg november 10-én és 11-én a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben a Ricsaj Népművészeti Találkozót, melynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a gyermek együtteseknek, énekcsoportoknak és szólistáknak a fellépésre, ismerkedésre, szórakozásra.
„A fesztivál nem versenyjellegű, így a fellépők feszültség nélkül mutathatják be néptánc és népzenei tudásukat társaiknak, közönségüknek. A rendezvény két napján színes programot kínáltunk, a gyermekeknek lehetőségük volt népi gyermekjátékok, néptáncok, népdalok tanulására, beleshettek a népi kézműves mesterségek titkaiba, a szülők pedig a kirakodóvásárban tekinthették meg vajdasági kézműves mestereink portékáit, valamint kiállításainkat. Az idei Ricsaj Népművészeti Találkozó a budapesti Nemzeti Kulturális Alap és az óbecsei önkormányzat, valamint magánvállalkozások támogatásával jött létre. A rendezvény szakmai társszervezői a Forrás – Magyar Népművészeti és Kulturális Oktató Központ, valamint az Öko-Becse civil szervezet voltak”, mondta Cseszák Balázs, a rendezvény megálmodója.
Pénteken délelőtt a Labud Pejović Iskoláskor Előtti Intézmény alsóvárosi épületében kezdődött a Ricsaj, ahol interaktív gyermekkoncerten vettek részt a legkisebbek, de táncoltak is. Pénteken délután régi néphagyományokról tartottak előadást, majd hangszerbemutató következett. Ferenc Manyi az egykori tejtermékek előállításáról, a fejésről, túró, tejföl és vajkészítésről, a köpülésről beszélt, valamint az íróról és a savóról is hallottak érdekességeket az érdeklődők. A hangszerbemutatón a törökbecsei Micsik Béla a trombitát, furulyát, különböző dorombokat, a citerát és a tekerőlantot mutatta be. Pénteken este a Szökős együttes – 1994-ben alakult Szenttamáson – lemezbemutató koncertjét nézték meg az érdeklődők. A fiatal kamaszokból összeállt csapat tagjai olyan falusi közegben nevelkedtek és szocializálódtak, amelyben a paraszti kultúra – még ha modernebb formában is – de elevenen élt a huszadik század utolsó évtizedében is. „Ez a környezet, amely a népi muzsika természetes közege is egyben, nagyban hozzájárult a népzene valódi lelkületének és arculatának megértéséhez, befogadásához, amely azután visszahatott a zenei előadásmódra. A közös gyermekkori élményeket és kalandozásokat is a népzene szeretete és az együtt zenélés öröme ösztönözte. A fiatal kamaszok gyermeki kalandozásaikon keresztül a térség meghatározó zenészeivé nőtték ki magukat. A bemutatott lemezen kedvenc számaikból örökítettek meg néhányat: nemcsak a 20 év előtt tisztelegve, de a 20 éves együttmuzsikálásnak a jelentését és jelentőségét, ezt az összhangzatot fölcsendítve”, mondta Csonka Ferenc, a Szökős együttes vezetője. A koncerten fellépett Csonka Ferenc, a Népművészet Ifjú Mestere, Varga Orsolya, Csonka Balázs, Kelemen Zsolt, Králik Gusztáv és Dvorácskó Szebasztián.
Szombaton délután kirakodóvásár nyitotta a rendezvényt, majd a gyermek-táncegyüttesek bemutatkozása következett. A jelenlévőket Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntötte, aki az együttlét öröméről szólt. „A közösségi művelődést felvállaló és ellátó szervezetek, intézmények megléte, fennmaradása, folytonossága – kiváltképp a mai korban – egy külön kiemelendő bizonyosság körül szerveződik: az együttlét öröme, a tisztesség, az egymás iránti szeretet, tisztelet, megbecsülés és megbecsültség lényegi kimutatása és megmutatkozása, az Istenben, egymásban és magyarságunkban való tiszta hit, mindezek közös megélése. Ilyen ünnep, ilyen fontos napja a vajdasági magyarságunk kalendáriumának a Ricsaj. Készülünk rá. Egyesek, s reméljük, sokan vannak ők, türelmetlenül várják már, hisz itt, a kiszámolók, a mondókák, a kergetők, a kézműves foglalkozások, táncházak, koncertek, bemutató színpad és az apró örömök forgatagában és kedves árnyékában bácskai, bánáti és szerémségi gyerkőcök között barátságok szövődnek: kialakul és megszületik a vágy a visszatérő találkozásra. A Ricsaj az itthon-maradásunk és szülőföldön boldogulásunk apró és fontos fogaskereke… Gondoljunk csak bele: ez a fesztivál oktat, nevel, bemutat, utat mutat, közösen álmodik, tudást nyújt, képez, s a közösen megélhető örömre is tanít”, mondta a VMMSZ elnöke.
A gyermek-együttesek bemutatóján, amelyet a Fokos zenekar kísért, a becsei táncosok mellett bemutatkozott a Cselefendi táncegyüttes Kishegyesről, a Kisvackor Kelebiáról, Péterrévéről a Pintyőke néptánccsoport, Szenttamásról a Suttyó táncegyüttes, illetve Kecskemétről a Kisbetyárok csoport. Előadásukban jászsági, somogyi, bogyiszlói, bodrogközi, sárközi, felcsíki és szilágysági táncokat látott a szépszámú közönség. A műsort követően az érdeklődők kézműves foglalkozáson, ének- és táncoktatáson vettek részt. Az esti műsorban a zentai Magyar Kamaraszínház vajdasági Kamara táncegyüttese és a becsei Fokos zenekar lépett fel. A Létünk című produkció Vajdaság újratelepítésének történetével foglalkozik, amely a XVIII. század második felében történt meg.
B.M.
