„Készek vagyunk sürgősen megbirkózni a problémákkal”, többek között ezt nyilatkozta Vuk Radojević polgármester a PIK-ügyben megtartott sajtóértekezletén, amelyen jelen volt párttársa is, Anđelko Mišković, aki a Községi Tanács („kormány”) mezőgazdasággal megbízott tagja.
A szerb haladó pártiak semmitmondó nyilatkozata, mármint az, hogy készek megbirkózni, annak a következménye, hogy párttársuk, aki a szerbiai mezőgazdasági minisztérium élén van, tehát Goran Knežević, állítólag maga sem tudja, hogy mit tegyen, mert nem is tudhatja, hiszen kérdéses a PIK sorsa.
Szeptember 28-ára várható, hogy a PIK hitelezői nyilatkozzanak arról, hogy elfogadják-e az átszervezési tervet, melynek értelmében végül az állam válna többségi tulajdonossá. Az átszervezési, vagyis gyakorlatilag visszaállamosítási terv mögött a tartományi kormány áll, pontosabban Vasin miniszter, aki demokrata párti.
Csődből csődbe? A mintegy 1400 főt foglalkoztató PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát elleni célirányos csődeljárás tavaly áprilisban kezdődött, ekkor az állam vette át a cég feletti irányt, amelynek jelenleg 59 millió eurós adóssága van. A munkacsoport célkitűzései között a csőd elkerülése és a kombinát talpra állítása, a munkahelyek megtartása, mintegy 300-400 fő szociális programmal történő elbocsátása, a földterületek megtartása és a hosszú távú földbérlési lehetőség megteremtése szerepelt. Az elmúlt időszakban a kombinátnak sikerült ugyan pozitív üzleti eredményeket elérni, nem termel adósságot, és rendszeresen fizeti a dolgozók minimálbérét, de a közel 4800 hektár állami föld bérléséért – a korábbi évekhez hasonlóan – idén sem fizetett, így összesen megközelítőleg 1,5 millió euróval tartozik az önkormányzatnak. A törvényi előírások értelmében azonban amennyiben a bérlő határidőre nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, elveszti bérleti előjogát. F.R. |
A hitelezők november óta húzzák-halasztják döntésüket. A visszaállamosítás alternatívája a csőd. A csődeljárás még tavaly áprilisban megkezdődött. A PIK-nek közben ismételten meggyűlt a baja a bérelt állami földekkel, pontosabban a bérleti díjjal. Augusztus 14-éig kellett volna majd 600 000 eurót befizetnie a kombinátnak az állami pénztárba majd 5000 hektárnyi föld bérletéért.
Radojević ezért fordult a miniszterhez, arra kérve párttársát, hogy kezelje prioritásként a PIK ügyét.
Végül is, az új becsei hatalom három pártja közül kettő azt mondta, hogy koalíciójukra azért van szükség, mert a köztársasági kormánnyal összhangban kell lenni.
Óbecse polgármestere egyébként azt is mondta, hogy megértéssel viszonyul a PIK gondjaihoz, de nem lehet az egyéni termelőket hátrányos helyzetbe hozni, hiszen ők rendszeresen törlesztik kötelezettségeiket.
Bizony, az egyéni termelők eddig sem sok megértéssel és szimpátiával viszonyultak a PIK iránt, amely annak idején egyértelmű politikai hátszéllel lett privatizálva, majd nem fizetett az államnak a bérletért, majd az állam részesedést kapott kinnlevősége fejében, majd egy másik politikai garnitúra a visszaállamosítás mellett döntött. Az egyszerű gazda viszont fizet. Persze, az egyszerű gazda nem ad kenyeret ezernél is több embernek, ezért az ő gondja nem politikai probléma – ameddig többedmagával le nem zárja az utat.
M.A.