trg_fontane
Összetéveszti a nemzeti kisebbség és a kisebbségi nemzeti előjelű pártok fogalmakat Milivoj Vrebalov, a Fordulat óbecsei és törökbecsei listavezetője. Úgy fogalmazott ugyanis, hogy azokkal kész koalícióra lépni, akik Európa-párti és a demokratikus úton haladnak és „egészen biztosan azt szeretnénk, ha itt lennének a nemzeti kisebbségek is”.
Koalíció egy vagy több kisebbséggel? Minden egyes kisebbségivel? Badarság. Vrebalov talán inkább a kisebbségi nemzeti előjelű pártokra gondolt. Mintha azt sugallta volna, hogy azok képviselik a kisebbségeket, ahogyan újabban divatos mondani: nemzeti közösségeket. Ilyen azonban errefelé nincs. Az óbecsei eredmények is azt bizonyítják, hogy egyetlen nemzeti közösséget – sem a szerbet, sem a magyart – nem képvisel egyetlen párt vagy politikai opció.
A szavazó vajdasági magyaroknak kb. a fele nem nemzeti előjelű pártokra voksol, és még inkább igaz ez a május 6-i választások után. Ez egyesek szerint borzasztó, mások viszont örvendetesnek találják, de ténynek tény. Az óbecsei községben leadott szavazatok összesen 22,76%-át kapták ezúttal a magukat magyar nemzetinek nevező pártok (a VMSZ maga 15,94%-ot) a községi listás (részarányos) választásokon.
De ha nem is így lenne, akkor is badarság lenne azt mondani, hogy egy párt vagy választási lista egy egész népcsoporttal lép koalícióra.
Óbecsén a 2008-as választásokhoz viszonyítva jelentősen kevesebb szavazatot kapott nemcsak a VMSZ, hanem összesítve mind az öt magyar előjelű párt. A VMSZ ugyan szerzett 8 községi képviselőt, de jelöltje (az eddigi tartományi képviselő) nem jutott be a vajdasági képviselőházi választások második fordulójába. A VMDP-nek a természetes küszöbnek köszönhetően lett egy képviselője az óbecsei helyi „parlamentben”.
Vrebalov arra büszke, hogy a Fordulatot polgári opcióként ismerték fel a szavazók, olyan opcióként, amelyet sem nemzeti, sem pártszenvedélyek nem terhelnek. A polgári opció képviselőjeként talán jobban is odafigyelhetne politikai szóhasználatára. Annál is inkább, mert magyarok is szavaztak a Vrebalov névvel fémjelzett listára Óbecse község területén.
A demokraták (pontosabban a Ljajić-féle Szerbiai Szociáldemokrata Párttal közös listájuk), akik Óbecsén győztek ugyan, de (Adával ellentétben) nem tudnak önállóan községi kormányt alakítani, valamivel egyértelműbbek voltak. Ők azt mondták, hogy csak olyanokkal szövetkeznek majd, akik nem támadták a kampány során a DP-t. Ez gyakorlatilag automatikusan kizárná a VMSZ-t az óbecsei DP partnereinek köréből.
A képviselő-testületben 5 lista szerepel: DP-SZSZDP (11), Fordulat (8), Szerb Haladó Párt (8), VMSZ (8), VMDP (1).
A lakosság nemzetiségi összetétele megköveteli, hogy a községi képviselő-testületben és a Községi Tanácsban (kormányban) is legyenek magyarok. Erre jó előre gondolt ezúttal is a Demokrata Párt, amely most is nemzetileg vegyes jelöltlistát állított. A DP befutó 11 jelöltje közül 4 a magyar, azzal, hogy amennyiben Slobodan Zlokolica bejutna a második fordulóban a tartományi képviselőházba, aki a Szerb Haladó Párt jelöltjével, Vuk Radojevićtyel szembesül, akkor helyére újabb magyar kerülhet (Muzslai Katalin bácsföldvári gazda, aki a listán a 12. helyen van).
Ha az óbecsei községi koalíció összetételéről a legfelsőbb szinten döntenek, megtörténhet, hogy az óbecsei demokratáknak le kell nyelniük a békát és be kell majd fogadniuk partnerként a véemeszeseket, akiknek Knézi Péter, az eddigi községi elnök volt a listavezetőjük.
Ha mégsem így alakul, akkor elképzelhető, hogy a VMDP elfogadhatóbb partner lesz a DP számára a VMSZ-nél. Kérdés tehát, hogy mi mindenről beszélgetett és mi az, amiben esetleg konkrétan megállapodott a DP és a VMSZ elnöke a szabadkai választási utórengések közepette. Pontosabban: milyen szintekre és mely községekre vonatkozik az esetleges megállapodás.
M.A.
