Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

„Diszkriminatív az MNT ösztöndíjpályázata”!

„Diszkriminatív az MNT ösztöndíjpályázata”!trg_fontane

Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) beadványára adott (július 27-i keltezésű) válaszában diszkriminatívnak nevezte a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által elfogadott határozatot, amely a felsőoktatási ösztöndíj-pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek pontozásának szabályozásáról rendelkezik.

Emiatt ajánlotta az MNT-nek, hogy iktassa ki az említett határozatából a diszkriminatív kitételeket, hogy a továbbiakban tartózkodjon a személyes tulajdonságokon alapuló megkülönböztetéstől és hogy 30 napon belül értesítse a biztost arról, hogy milyen intézkedéseket tesz az ajánlással összhangban.
Az esélyegyenlőségi biztos véleménye szerint hátrányosan megkülönbözteti az MNT határozata azokat,
– akik nem szerbiai állami felsőoktatási intézményre iratkoztak,
– akiknek a szüleik felsőbb fokú végzettségűek,
– akik nem szerepelnek a magyar választói névjegyzéken,
– akik nem tettek a magyar választói névjegyzékre való feliratkozási szándéknyilatkozatot,
– akik középiskolai tanulmányaikat a lakhelyükön fejezték be magyar nyelvben (azokkal szemben, akik nem a lakhelyükön szerezték meg magyar nyelven a középfokú végzettséget).
A vajdasag.ma hírportálon megjelentek értelmében a Csonka Áronnak, a VMDK elnökének beadványára adott válaszában az esélyegyenlőségi biztos illetéktelennek nyilvánította magát a beadvány azon részének ügyében, amely az MNT határozatának törvényességét kérdőjelezi meg a tekintetben, hogy a jogosultsági rangsorról önállóan dönt az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke, aki egyben a MNT elnöke is, valamint a tekintetben, hogy a határozat biztosítja-e a fellebbezésre való jogot.
Kosana Beker, az esélyegyenlőségi biztos segédje a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy ellenben a bírósággal, az esélyegyenlőségi biztos nem kényszeríthet senkit az ajánlás végrehajtására. „Ha viszont a felszólított 30 napon belül nem jár el ajánlásunknak megfelelően, akkor kötelesek vagyunk felszólítást küldeni neki, s ha ennek alapján sem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor értesítjük a közvéleményt, de végső esetben az illetékes bíróságot is felkereshetjük panaszunkkal, mivel a biztos hivatala bírósági eljárás elindítását is kérheti. Nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor. Európában meg sem fordul az érintettek fejében, hogy ne tartsák tiszteletben a független szervek ajánlásait” – tette hozzá Beker.

MNT: Mindenféleképpen lesz ösztöndíj

Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának a hivatali koordinátora és jogi tanácsosa azt nyilatkozta a Vajdaság Ma hírportálnak, hogy a dokumentumot most vizsgálja a Magyar Nemzeti Tanács. Az esélyegyenlőségi biztos javaslatait harminc napon belül kell megválaszolnia.
Arra a kérdésre, hogy a történtek befolyásolhatják-e a lezárult ösztöndíj-pályázat sorsát, Várkonyi ezt válaszolta:
„Mindenféleképpen lesz ösztöndíj. Már csak abból kifolyólag is, hogy ötszáz ösztöndíjra írtuk ki a pályázatot az első évfolyamra beiratkozott hallgatók részére és eddig mintegy 390 hallgató jelentkezett. Tehát senkit nem fog hátrányosan érinteni a pontozás”.
Az MNT ösztöndíjprogramját a magyar állam pénzeli. Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke 2010 szeptemberében a felsőoktatási ösztöndíjprogramról a Magyar Szónak ezt mondta: „Biztosítékot kaptunk a magyar kormányfőtől, hogy ezt a magyar kormány finanszírozni fogja”.

Véletlen műve, vagy szándékosság?

A minap a VMDK közleményben fordult a nyilvánossághoz, amelyben többek között ez áll: „2011. augusztus 13-14-én az MNT elnökének aláírásával ellátva megjelent a magyar írott és elektronikus médiumokban az a hír, miszerint augusztus 15-től pályázni lehet az MNT demonstrátori ösztöndíjaira. A meghirdetett pályázatban olvasható, hogy az MNT az ösztöndíjat kérelmezőktől csak ’szükség esetén’ kéri a magyar választási névjegyzéken való szereplést igazoló bizonylatot, azaz annak hitelesített másolatát, míg a határidőben beadott pályázatok a Magyar Nemzeti Tanács demonstrátori ösztöndíjairól szóló határozata (elfogadva 2011. május 16-án, H/18/2011 iratszám alatt) alapján kerülnek elbírálásra és rangsorolásra. Átnézve a demonstrátori ösztöndíjakra vonatkozó határozat szövegét (http://mntosztondij.org.rs/files/Demonstratori%20osztondij%20Hatarozat.pdf), megállapítható, hogy a nyilvános pályázatban feltüntetettek nem egyeznek a határozatban előírtakkal“. Ugyanis a határozatban azt írja, hogy a kérelmezőnek a pályázati formanyomtatványok mellett csatolnia kell a magyar névjegyzéken való szereplést igazoló bizonylatot, illetve annak hitelesített másolatát.
„Tehát, az MNT demonstrátori ösztöndíjakra vonatkozó határozata nem tartalmazza a ’szükség esetén’ kifejezést, hanem kötelezővé teszi a magyar névjegyzéken való szereplés igazolását. Ha tudjuk azt, hogy a Határozat V. fejezetében, az elbírálási pontrendszer 2. szakasza értelmében a demonstrátor-hallgató szereplése a magyar választói névjegyzéken 25 pontot ér, akkor egyértelmű milyen következményekkel járhat egy ilyen igazolás elmaradása“, olvasható a VMDK közleményében.

VMDK: Az ösztöndíj minél szélesebb körhöz juthasson el!

Csonka Áron, a VMDK elnöke a Vajdaság Ma hírportálnak adott interjújában így nyilatkozott: „A VMDK nem azért fordult az esélyegyenlőségi biztoshoz, mert nem szeretnénk, hogy a gyerekek tanulmányi ösztöndíjat kapjanak, vagy pusztán az MNT sikeres tevékenységét irigységből szeretnénk bántani, ahogyan azt az MNT elnöke állította egyik sajtótájékoztatóján. Mi az ellenkezőjét szeretnénk elérni. Azt szeretnénk, ha minden egyetemista egyenlő eséllyel indulhatna az ösztöndíj elnyeréséért, hogy az ösztöndíj minél szélesebb körhöz juthasson el. Remélem, hogy ezek után az MNT megszünteti, kiiktatja azt a megkülönböztetést, amellyel különbséget tett magyar és magyar között. Ugyanakkor felszólítanánk az MNT-t, hogy a diplomák honosítására vonatkozó szabályzatból töröljék ki azokat a kitételeket, amelyek alapján csak azok jogosultak a költségtérítésre, akik igazolni tudják, hogy szerepelnek a külön kisebbségi választási névjegyzéken. Remélem, hogy az MNT vezetői most megértőbbek lesznek és nem lesz szükség újabb beadványra”.
A kérdésre, amely azt firtatta, hogy „a VMDK mért ellenzi a VMDP-vel, az MPSZ-el és több civil szervezettel közösen a VMSZ és az MNT által kezdeményezett magyar választói névjegyzékre való feliratkozást”, Csonka így válaszolt: „Mi nem ellenezzük a feliratkozást. Mi a feliratkozás módját ellenezzük. Mi úgy gondoljuk, hogy a feliratkozásnak a szerb állam ellenőrzése alatt kellene megtörténnie. Ezt nem a pártoknak, vagy az MNT-nek, esetleg más szervezeteknek kellene végezniük. A feliratkozás alkalmával számos visszaélésre került sor. Rodoljub Šabić adatvédelmi biztos ezt meg is állapította. Tehát visszaéltek az emberek személyes adataival és olyan adatbázisra tettek szert, amit egyes pártok pártpropaganda célra, saját szavazótáborukhoz való toborzásra használtak fel. Ezért tartjuk ezt rossz megoldásnak, és úgy gondoljuk, hogy az államnak kellene ezt elvégeznie. Most itt van egy nagyszerű alkalom, hogy az októberben esedékes népszámlálás alkalmával, mindazok a polgárok, akik ebben érdekeltek, felkerülhessenek a kisebbségi választási névjegyzékre”.

AZ MNT elbírálási rendszere

Az MNT felsőoktatási ösztöndíjprogramjának elbírálási pontrendszere (Az MNT határozata alapján ösztöndíjra az a hallgató jogosult, aki első ízben nyert felvételt Szerbia Köztársaság valamely állami alapítású felsőoktatási intézményének kezdő évfolyamára, államilag támogatott képzésre, és magyar nyelven végezte általános vagy középiskolai tanulmányait.):
1. hiányszak egyetemi szintű képzés esetén: 10 pont (az óvóképző szak, a tanítóképző szak, a színművészeti szak, az építészeti szak, a közgazdasági szak és a magyar nyelv és irodalom szak kivételével minden egyéb szak hiányszaknak minősül),
2. magyar nyelvű felsőfokú képzés: 3 pont
3. a hallgatónak a középiskolai tanulmányok során szerzett év végi tanulmányi eredményei átlagának szorzata 3-as szorzóval
4. szülők iskolai végzettsége: 2 pont, részletezve:
– legalább az egyik, a hallgatóval egy háztartásban élő szülő általános iskolai vagy kisebb végzettségű: 2 pont,
– legalább az egyik, a hallgatóval egy háztartásban élő szülő középfokú végzettségű: 1,5 pont,
– legalább az egyik, a hallgatóval egy háztartásban élő szülő felsőfokú végzettségű: 1 pont (amennyiben a szülők végzettsége eltérő, a pontozás a magasabb végzettségi szint alapján történik),
5. a magyar választói névjegyzéken való szereplés, kiskorúak esetében feliratkozási szándéknyilatkozat: 25 pont,
6. a pályázat kiírásának évében való érettségi: 14 pont,
7. a pályázat kiírásának évében elvégzett hároméves középiskola: 10 pont,
8. a pályázat kiírásának évében való egyetemi felvétel, államilag támogatott hallgatói helyre: 25 pont,
9. a pályázat kiírásának évében való főiskolai felvétel, államilag támogatott hallgatói helyre: 10 pont,
10. magyar nyelven szerzett középfokú végzettség, a tanuló lakóhelyétől eltérő önkormányzat területén: 10 pont,
11. magyar nyelven szerzett középfokú végzettség, a tanuló lakóhelyével azonos önkormányzat területén: 5 pont.
Az ösztöndíj havi nettó összege 120-150 € dinár ellenértéke.
Az ösztöndíjakra vonatkozó pályázati felhívás folyó év július 15-től augusztus 10-ig állt nyitva az első körben felvételt nyert hallgatók részére, illetve szeptember 15-ig a második körben felvételt nyert hallgatók részére.

Más, ehhez hasonló pályázatok

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapján olvasható információ szerint: „A Szekeres László Alapítvány (SZLA) pályázatot hirdet a vajdasági magyarok külön választói névjegyzékén szereplő személyek részére a 2006. január 1-je óta külföldi felsőoktatási intézményben szerzett főiskolai és egyetemi oklevelek, valamint a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott posztgraduális tanulmányok eredményeként szerzett tudományos fokozatok már elvégzett, illetve folyamatban lévő szerbiai honosítása során Szerbia területén felmerült tényleges és már kifizetett költségeinek (fordítási, hitelesítési, eljárási díjak, illetékek stb.) utólagos résztámogatására. A 2011. május 9. és 2011. június 3. között nyitva állt pályázaton többek között mellékelni kellett a: „helyi önkormányzat közigazgatási hivatalának végzését vagy igazolását egyszerű fénymásolatban arról, hogy a pályázót felvették a vajdasági magyarok külön választói névjegyzékére”. (forrás:http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=palyazat&id=110)
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) honlapján Magyar-magyar megkülönböztetés cím alatt június 17-i keltezéssel megjelenteket idézve: „A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – a SZLA közbeiktatásával – úgyszintén pályázatot hirdetett a Szerbiában élő magyar közösségek önazonossága megőrzésének, fejlődésének és megerősödésének, kulturális-közművelődési, anyanyelvi oktatási, helyi jellegű média, tudományos, művészeti és hitéleti tevékenységgel foglalkozó szervezetek által 2011. január 1-jétől május 31-éig lebonyolított kisösszegű projektumok, programok és eszközbeszerzés, Szülőföld Alapból származó támogatására. A pályázati dokumentáció benyújtási határideje 2011. június 10. volt. A pályázati űrlap negyedik oldalán van egy rovat, amelyben büntetőjogi és erkölcsi felelősségre hivatkozva választ kérnek a pályázó szervezet felelős vezetőjétől (elnök, igazgató, stb.) arra a kérdésre, hogy az illető feliratkozott-e a vajdasági magyar választói névjegyzékre (http://www.szla.org.rs/szla/index.html, Pályázati felhívás 1, Pályázati űrlap, a IV. szakasz utáni szöveg)”. A pályázat lezárult és az előbbi internetes címen már nem található meg annak szövege.
A Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott SZLA Kuratóriumának tagjai: Józsa László – elnök, Pásztor István, dr. Korhecz Tamás – elnökhelyettes, Kovács Elvira, Egeresi Sándor, dr. Németh László, Mérges Sándor, Dudás Károly, Hajnal Jenő, Miskolczi József, dr. Dujmovics Ferenc, dr. Gábrity Molnár Irén, dr. Várady Tibor, László Bálint és Hodovány Attila.
A magyarországi Bethlen Gábor Alap, „elkülönített állami pénzalap”, a Szülőföld Alap jogutódja. A 2010. évi CLXXXII. törvény szerint: „Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása”. Az Alappal egy háromtagú bizottság rendelkezik, amelynek tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár.

B.M.

 

 

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *