Ötvenedik alkalommal gördült fel a függöny április 21-én a Középiskolá-sok Művészeti Vetélkedőjén a Városi Színházban, amely a Kárpát-medence egyedülálló és gazdag kincsesbányája.
A KMV-n idén mintegy hatszáz diák vett részt, a szervezők pedig arra törekedtek, hogy a jubileumot méltóképpen megünnepeljék, ugyanis a versenyprogramot és a gálaműsort is egykori KMV-sek produkciói tették emlékezetessé.
Pénteken az ünnepi megnyitót követően az előadóművészeti vetélkedő résztvevői és az énekelt versek előadói álltak színpadra.
Az előadóművészeti vetélkedőn Lőrinc Tímea és Crnkovity Gabriella színésznők és Hajvert Ákos, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke rangsorolták a versenyzőket, míg a megzenésített versek kategóriájában Fehér Nóra előadóművész, Bakos Árpád zenész, zeneszerző és Csorba Lóránt zenész, zeneszerző kaptak helyet a zsűriben.
Ugyancsak pénteken került sor a színház Kör Galériájában a KMV képzőművészeti tárlatának megnyitójára, majd este a színház előcsarnokában interaktív tárlatvezetéssel egybekötött kiállítás, valamint zenés, beszélgetős fogadás várta a közönséget, amelyen az egykori és mostani szervezők is megjelentek. Több mint kétszáz fénykép, számtalan régi újságcikk és negyvennyolc KMV plakát „bizonyította“ a fél évszázad munkáját.
Szombaton (április 22-én) tartották meg az irodalmi vetélkedőt, ekkor dr. Hózsa Éva egyetemi tanár, Kollár-Klemencz László író, dalszerző és Danyi Zoltán író, költő zsűriztek.
KMV – az igazság odaát van „A vers néma. Adj neki hangot. A vers a könyvben halott. Keltsd életre. Mi a szavalás? A vers föltámasztása papírsírjából…” ( Kosztolányi Dezső a versről) Amikor az embernek nem csak nézőként kell néznie egy produkciót, hanem abban a tudatban ül be a versenyre, hogy az előadások után számonkérhetik rajta a döntését, nem könnyű szerepben maradni. Az idei jubiláris KMV-n a legjobbak voltak ott, hiszen valamennyien körzeti elődöntők rostáján keresztül kerültek el Óbecsére a magyar középiskolások kulturális fővárosába. A beszédművészeti döntő mérlege 19 vers, 5 próza, 3 monológ és 5 népmese. A versmondók számával még akár meg is lehetnék elégedve, de a prózai művek… egy biztos, verset mondani nem könnyebb, mint prózát. Úgy tűnhet, hogy bírálni a legkönnyebb. Ott ülsz az asztal másik oldalán, a tolladdal néha beleírsz valamit a füzetedbe… A beszédművészet a pillanat művészete, ezért nem lehet kilóra vagy centire mérni. Van, akinek jó napja van és van, akinek jobb. Ha másik három ember hallgatná a szövegeket, másként döntenének. Igazságtalan dolog ez, rangsorolni kell. A szövegmondó, ha igazán magába néz, érzi, hogy mennyire volt jó a szöveg, amit előadott és ez nem mindig egyezik a zsűri véleményével. Őszintén örültem annak, hogy a középiskolások egy része bátran válogat a kortárs szövegekben. Értelemszerűen közelebb állnak hozzájuk, mint a klasszikusok. Ugyanakkor sok-sok klasszikus szöveget kell ismernünk ahhoz, hogy az előadóművészetben a teljességre törekedhessünk. Hiszem, hogy aki valóban közölni szeretne a szövegeken keresztül és nem csak azért mondja el azokat, mert a szülei, magyartanárnője, beszédtanára, stb. azt mondta, hogy ez neki jól áll, annál megszületik a szöveg papírsírból való feltámasztása. A KMV-n fellépő fiatalok nagy része nem foglalkozik folyamatosan a pódiumművészet ezen ágaival, viszont érdeklődik, s ez nagyon fontos. Meg kell találni azokat a fórumokat, találkozókat, versenyeket, ahol hasonló érdeklődésű fiatalok vannak. Ezért tartom fontosnak a Szép Szó tábort megemlíteni, ahol idén Kovács Frigyes Jászai-díjas színművészünk, az újvidéki Művészeti Egyetem beszédtanára foglalkozik majd a középiskolá-sokkal. Ahhoz, hogy a szövegmondás technikai alapjait megtanuljuk, szükségszerű ilyen típusú rendezvényekre járnunk. Néhányat említenék: szövegmondás közben ne fogjuk le magunkat, ha csak nem indokolt, törekedjünk a szöveg pontosságára, már csak a ritmusképlete miatt is, ne sorokban, gondolatokban gondolkodjunk, ügyeljünk a magyar nyelv dallamosságára és arra, hogy nyelvünk úgynevezett kötött hangsúlyú nyelv, a szóhangsúly mindig az első szótagon van, a hangerő mindig hallható tartományon belül maradjon, ne halkuljunk le a sorvégeknél, gondolatvégeknél, természetes szövegmondásra törekedjünk. Az elmúlt 49 vetélkedő azt igazolta, hogy az itt megmutatkozó, díjazott középiskolások nagy részéből a vajdasági kultúrát meghatározó művészek lesznek. Kívánom, hogy ez a fél évszázad csak a kezdet legyen és tömegesen akarjanak KMV-sek lenni, legyen presztízs és diadal Óbecsén lenni minden áprilisban. (Hajvert Ákos, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a beszédművészeti zsűri tagja) |
A vetélkedőt követően kerekasztal beszélgetést tartottak: a résztvevők annak az okát keresték, hogy miért csökken a résztvevő diákok száma a vetélkedőn, miként lehetne a körzeti versenyeket vonzóbbá tenni, de a KMV-monográfia kiadása is szóba került.
Szombaton este a KSZFV díjnyertes előadását látta a közönség. A szabadkai Népkör MMK Fabula Rasa Színjátszó Grundja Tasnádi István Paravarieté, avagy 1017 egymást kioltó drámai mozzanat című darabját adta elő.
A szombat esti KMV bulinak ezúttal az áruház legfelső emeletén lévő étterem adott otthont, ahol a Lusta Bítek, az Ivan & The Parazol és a Kistehén koncertezett.
„Sikeres volt a kihívás” „Idén második alkalommal vettem részt a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén. Az előző és idei évben is drámai monológ kategóriában versenyeztem, mert véleményem szerint ez áll legközelebb a színművészethez, melyhez a jövőmet is irányítom. Amikor végleg eldöntöttem, hogy 2017-es KMV-n sem tágítok a drámai monológ előadásától, akkor lépett fel a kérdés, hogy vajon mit adhatnék elő? Nemes egyszerűséggel elkezdtem keresgélni az interneten, gondolván, hogy ezúton nemigen lelek sikerre, mégis egy próbát megért… Hm, igen. Gyorsan véget is ért a kutatásom, mivel rögtön a második oldalon rátaláltam az igazira. Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájából a dajka monológja fogott meg, Gyurkó Szilvia átírásában, amely egy éve lett nyilvánossá téve. Időszerű, modern, de legjobban a gondolat vezényelt, hogy nehézségeim adódnak majd vele. Tisztában voltam vele, hogy a dajka személyisége teljesen az én személyiségem ellentéte, és hogy nehéz lesz elsajátítani. De szeretek kockázatot vállalni, és a visszajelzések alapján sikeres volt a kihívás”, mondta Magyar Zsófia, a drámai monológ kategória győztese. |
Gála meglepetésekkel
Vasárnap (április 23-án) délelőtt tartották meg a hagyományos KMV gálaműsort, amely a múlt és a jelen találkozásáról is szólt. Elsőként csongrádi néptáncospár lépett fel, majd Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyarországi államtitkár levele került felolvasásra, aki a magyar kormány nevében köszöntötte az ünnepeltet. Szerinte a Középiskolások Művészeti Vetélkedője mindenkit a közös múlt és örökség fontosságára emlékeztet, és arra buzdít, hogy büszkén vállaljuk magyarságunkat.
Szilágyi Miklós lemondott az elnöki posztról „Már régóta érik ez az elhatározás bennem, most találtam ideális pillanatnak azt, hogy lemondjak az elnöki és főszervezői posztomról. Az ok egyszerű: a magánéletemben egyre több munkám van, amit nem tudok összeegyeztetni a KMV szervezésével, a főszervezői teendőkkel. Tizenegy évig voltam a KMV mozgatója és irányítója. A szervezésben továbbra is részt veszek, támogatni fogom a következő elnököt és alelnököt munkájukban, akik, minden bizonnyal, a jelenlegi elnökségből kerülnek ki. Vannak azonban megkezdett dolgok, amelyeket be szeretnénk fejezni. Ilyen a web-oldalunk frissítése, ami folyamatban van, a web-tárhely létrehozása, ahol archív anyagokat, képeket, újságcikkeket és eredményeket szeretnénk tárolni, s itt van még a KMV-monográfia, amelynek kiadását legkésőbb a jövő év elejére tervezzük”, mondta Szilágyi Miklós, a KMV leköszönő elnöke. |
„Meglepetésvendégekként“ egykori KMV-sek is bemutatkoztak a közönségnek. Színpadra lépett Csiga Józsiként és „civilben” is Virág György színész, Jódal Kálmán író, Halász Albert költő, Pesitz Mónika és Csernik Árpád színművészek, Raffai Telečki Ágnes színésznő pedig video-üzenetben köszöntötte a jubiláló KMV-t.
A gálaműsoron adták át a tanárdíjat is, ezúttal Bata Rózsa kanizsai magyartanárnőnek.
Becsei sikerek
A beszédművészeti vetélkedőn drámai monológgal Magyar Zsófia, a Becsei Gimnázium negyedikese lett az első, aki Csongrád város különdíját is megnyerte.
A megzenésített versek kategóriájában legjobbak szintén a Becsei Gimnázium diákjai voltak: a Varga Klaudia-Farkas Valentin-Kovács Jónás trió.
A becsei diákok közül az irodalmi vetélkedőn humoreszkjével Szerda Mária Réka gimnazista második lett.
Április 7-én Temerinben tartották meg a Középiskolások Népművészeti Vetélkedőjét, melyen a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjai sikeresen szerepeltek. A hangszerszólisták kategóriájában Brasnyó Tibor, aki törökkanizsai tamburamuzsikát játszott, második lett. A néptánccsoportok csoportjában a Kiscimbora táncegyüttes a képzeletbeli dobogó második fokára állt. A szólótáncosok között Kiss Vidor szintén második lett, míg a Pozder Charlotte-Szabó Róbert páros különdíjban részesült, a Batyu táborban vehet részt.
A műfordítói pályázaton Sterbik Laura (Becsei Gimnázium) második helyezett lett (német nyelvről magyarra fordított). Szerb nyelvről magyarra fordított a Becsei Gimnázium tanulója Kara Réka, aki a harmadik helyet szerezte meg.
Ricz Róbert