trg_fontaneA Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy, a kézirat tanúsága szerint, Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
„Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Globális kultúra nem létezhet európai kultúra nélkül, európai kultúra nincs nemzeti kultúrák, így magyar kultúra nélkül, és magyar kultúra nincs a kisebb helyi közösségek kulturális élete nélkül. Helyi kulturális élményekre van szükség, helyi szellemi életre, amely olyan minőségi kínálatot hoz létre, amely fölveszi a versenyt a mennyiségi kínálattal. Ehhez közösségek kellenek, mert életképes kultúra csak közösségben terem. Meg kell köszönnünk és meg kell becsülnünk a magyar kultúráért, a magyar nyelvért dolgozó emberek és közösségek elhivatottságát, mindennapi helytállásukat és erőfeszítéseiket. A kultúra ápolásával és újrateremtésével a legtöbbet ők teszik azért, hogy mi, magyarok képesek legyünk a jövőben is magyar módon megszelídíteni a természet vad erőit, leküzdeni az új kihívásokat és értékeket teremteni, amelyek boldogabbá teszik az életünket, mindennapjainkat”, mondta Nagy Klára január 19-én, a Petőfi kultúrkör ünnepi műsorán, amelyet a Magyar Kultúra Napja és a kultúrkör újraalakulásának 23. évfordulója alkalmából szerveztek a becsei önkormányzat támogatásával.
A műsor a Himnusszal kezdődött, majd Juhász Attila, a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság segédtitkára mondott ünnepi beszédet: „Ha visszagondolok, hogy hogyan is ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját húsz évvel ezelőtt, akkor egy óriási előrelépést kell konstatálnom. Az akkori Balkán-háborúk árnyékában kezdtük el nemzeti újjászerveződésünket, intézményeink át- és újraalakítását. A reménytelenségben és létbizonytalanságban elkezdtük újraalapozni a vajdasági magyarság jövőképét is. Ennyire tellett! És ezt most nem cinikusan, hanem büszkén jelentem ki”. Az ünnepi műsorban a Becsei Gimnázium tanulói „Sodrásban” címmel zenés-irodalmi összeállítást mutattak be Cseri Angéla magyartanárnő rendezésében.
1991 januárjában az becsei polgárok ösztönzésére alakult meg a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, amelynek elsődleges célkitűzése a város magyar anyanyelvű polgárai számára a kulturális élet megszervezése, a hagyományápolás, értékeink megőrzése, a tehetségek felkutatása, képzése és nevelése, valamint a fiatalok tömörítése.
Ferenc Edvin, a kultúrkör alelnöke visszatekintett a kezdetekre: „Amikor majd nyolcvan évvel ezelőtt elkezdődött egy történet, amely az óbecsei magyar kultúréletről szólt, senki sem gondolta volna, hogy ma, a Magyar Kultúra Napján, valaki ennek örülni fog, és ezeket a régmúltba nyúló kezdeteket emlegetni fogja. Ma, a kultúrkör újraalakulásának a 23. születésnapján, látjuk csak tisztán, hogy az elmúlt évek alatt mennyi göröngyös utat be kellet járnia a tagságnak és velük együtt az óbecsei magyarságnak azért, hogy itt maradjunk meg magyarnak a szülőföldünkön, nemzeti kultúránkat ápolva, hogy magunk köré vonzzuk a környező településekről is az embereket. Azok, akik huszonhárom évvel ezelőtt valamely csoportban tevékenykedtek fiatal gyerekként, vagy meglett emberként, tudják az átalakulás hosszadalmas folyamatát, és közülük most nem egy csoportvezető vagy vezetőségi tagként van itt sorainkban. Fejlődtünk, gyarapodtunk tagságilag és anyagilag, bővítettük otthonunkat és értékeket őriztünk meg az utókor számára. Hiszen mi is azt kaptuk örökségül elődeinktől és ezt hagyományozzunk majd utódainkra… Megőrizni, továbbvinni és fejleszteni hagyományainkat, nyelvünket és a kiváló kis fiatal magyar tehetségeket továbbsegíteni a nehézségeken! – ez volt, ez most is, és ez lesz mindenkori kötelezettsége és egyben privilégiuma is a kultúrkör tagságának”.
A kultúrkör szülinapi műsorában a társas- és modern tánccsoport Bognár Renáta, Péter Lea, Kohajda Noémi, Ricz Róbert és Sárkány Krisztina koreográfiáival lépett fel, majd a Szelence táncegyüttes a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán kiválóan minősült címet nyert Férfias fordulatok című műsorát mutatta be Kisimre Szerda Anna és Kisimre Árpád vezetésével. Az előadás előtt a kultúrkör előcsarnokában a Szivárvány festőcsoport és a Szendrey Júlia kézimunkacsoport munkáiból készült kiállítás volt megtekinthető.
B.M.
