trg_fontaneA helyi parlament az év elején fogadta el a romák foglalkoztatásának helyi akciótervét.
A 2010-2012-es időszakra vonatkozó akcióterv célja a roma nemzetiségű foglalkoztatottak számának növelése Becse község területén.
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint (2008-2009. év) Becse községben 479 roma él (185-en a városban, a többi településen pedig 294-en), ami a község lakosságának 1,16 százalékát teszi ki. Mellesleg, a becslések szerint a község területén legalább kétszer ennyi roma nemzetiségű polgár él. A romákat tömörítő civil szervezetek adatai szerint Becsén mintegy 400 roma él, Bácsföldváron 500 és Péterrévén 300, eszerint pedig Becse község területén 1200 roma él, ami az összlakosság 3 százaléka.
Az akcióterv kidolgozásának idején (2009.) három roma nemzetiségű személy dolgozott a helyi önkormányzatban – a roma ügyek koordinátora és két takarítónő.
A községben az akcióterv meghozatalának pillanatáig nem voltak romák számára kidolgozott programok, de léteztek költségvetési eszközök – meglehetősen kevés pénzről van szó – a lakossági társulások projektumainak finanszírozására (2009-ben 150 000 dinárt fordítottak a roma településen levő játszótér kiépítésére, 40 000 dinárt adományoztak a cigánybál megszervezésére, valamint a község minden évben ajándékokat vásárol a roma gyerekeknek, továbbá fizeti a roma ügyekkel megbízott községi koordinátor fizetését).
A község területén négy roma civil szervezet működik – az Integra, a Boža Nikolić, a Rózsa és az Azurro egyesületek.
Kevesen járnak általános és középiskolába
A becslések szerint Becse községben 120-150 roma nemzetiségű gyermek jár általános és középiskolába. Az általános iskolában nincs roma nyelvű oktatás.
A kutatások szerint a roma gyerekeknek 58 százaléka jár általános iskolába, 5 százaléka hároméves, 6 százaléka pedig négyéves középiskolába, a gyerekek 31 százaléka viszont nem jár iskolába.
A 7-től 14 éves gyermekek 95,5 százaléka jár iskolába, míg a roma gyerekek esetében ez a százalékarány jóval alacsonyabb: 79,3 százalék.
A kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy a roma gyerekek nem járnak általános iskolába, a szülők azt válaszolták, hogy annak fő oka az anyagiak hiánya (19,5 százalék), valamint az, hogy a gyerekek nem ismerik a környezet nyelvét (1,2 százalék).
A középiskolából való kimaradás okaként a 15-től 18 éves roma gyerekek a következőket sorolták fel: befejezték a kívánt iskolát (21,6 százalék), az anyagiak hiánya (18,4 százalék), 5,3 százalékukat kizárták az iskolából, 2,6 százalékuk pedig dolgozik.
A lakosság nagy része kap szociális segélyt
A Szociális Központ adatai szerint 2009-ben Becse községben 416 – 155 roma nemzetiségű háztartás – családnak juttattak családi anyagi ellátást. Ezt a segélyt a roma telepeken kívül levő háztartásoknak mindössze két százaléka veszi igénybe. A gyermekpótlékot a roma telepek háztartásainak 56 százaléka, a szülői pótlékot pedig 9 százaléka igényli, míg a nem roma lakosság esetében ez az arány 13, illetve 3 százalék.
A roma közösség tagjainak 90 százaléka munkanélküli
A becslések szerint a roma nemzeti közösség tagjainak 60 százaléka munkaképes, azonban majdnem 90 százaléka munkanélküli.
A község területén foglalkoztatott roma nemzetiségű személyek száma mindössze 15-20. A kimutatások szerint a roma nemzetiségű polgárok leggyakrabban idénymunkákat végeznek (rosszul fizetett ideiglenes munkák, leginkább mezőgazdasági és kőművesmunka, csatornázás stb.)
Csupán minden huszadik roma telepen élő személy van munkaviszonyban, a roma nemzetiségű polgár ritkán munkaadó, minden századik személy kap nyugdíjat, viszont a roma telepeken kívül élők közül minden ötödik személy munkaviszonyban van, s minden tizedik nyugdíjas.
A község területén kilenc roma nemzetiségű vállalkozó él, négyen csatornaásással foglalkoznak, ketten vasfelvásárlással, ketten toll felvásárlásával és feldolgozásával, egy pedig zálogházat vezet.
Egyetlen roma telepen levő háztartás sem jelentette be, hogy mezőgazdasági földterület tulajdonosa, így azt sem, hogy növénytermesztéssel, illetve állattenyésztéssel foglalkozik.
A roma telepeken élő családok közül minden második fő jövedelemforrásként a szociális segélyt jelölte meg, minden negyedik pedig az idénymunkát.
A fizetést a háztartások 11 százaléka kapja a magánszektorból, 5 százaléka pedig az állami szektorból. Az összlakosság esetében minden ötödik, tizenötödik életévét betöltött becsei lakos fő jövedelemforrása az állami szektorból kapott fizetés, minden negyedik polgár esetében a nyugdíj, harminc százalékuk pedig a magánszektorból kapja a fizetést. Az idénymunka minden tizenharmadik háztartás fő jövedelemforrása.
F.D.K. (Folytatás a következő számban)
