A Szent István-napi rendezvényen - Több ezren ünnepeltek Alsóvároson

A Páduai Szent Antal templomkert udvarában a Botra férfikórus és a Dúdoló énekcsoport vendégfogadó koncertjével kezdődött augusztus 15-én a Szent István-napi rendezvény a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör szervezésében. A kenyérszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisét Világos Miklós káplán celebrálta, majd népviseletbe öltözött fiatalok vitték a kenyeret és a koronát a Köztársaság utcában felállított színpadra, ahol kezdetét vette az ünnepi műsor.

„Az államalapításhoz kapcsolódó ünnepségeink, mint a mai is, többek között arra is kínálnak alkalmat, hogy elgondolkodjunk, hogy magunkkal foglalkozzunk. Erre a hétköznapok sodrásában nincs lehetőség. De ilyenkor, amikor felvesszük a szép ruhánkat, a lelkünket is igyekszünk feldíszíteni. Szent István király gazdag örökséget hagyott nekünk hátra, amelyből az egyik legfontosabb az, hogy felismerte, ha nem fogunk össze, ha nincs nemzeti összetartozás, széthullunk. Erős államot csak összetartó, nemzeti öntudattal rendelkező polgárokból lehet kovácsolni”, mondta Péter Diana műsorvezető.

Csányi László, Mórahalom alpolgármestere az országalapító király tiszteletéről, az utókorra hagyott hitéről és a közös jövőről szólt: „Első királyunk, akinek alakja több mint ezer év távlatában sem halványul el… Olyan nap ez a mai, amelyet nem kell folyamatosan aktualizálnunk. Országalapító királyunk tisztelete és ránk hagyott hite, a mi közös magyar hitünk ad erőt az élethez és közös jövőhöz. Ha őt tekintjük példaképünknek és elfogadjuk örök érvényűnek Imre herceghez intézett intelmeit, keményen dolgozunk mindannyian, egymásba kapaszkodva, akkor helyt tudunk állni családunk és nemzetünk előtt egyaránt. A kenyérben a dolgozó embert látom, a múlt, a jelen, a jövő szimbólumát. Mementója az óbecsei emberek munkájának és becsületének. Sok ember számára talán már természetes, hogy ez a kenyér ide kerülhetett, hiszen valamennyiünk munkája itt van most ebben a kerek cipóban, mi fogtuk annak az ekének a szarvát, mely búzát, lisztet adott, ki-ki a maga munkahelyén”.

A megszentelt kenyeret Knézi Péter, a községi képviselő-testület elnöke szegte meg. Mint mondta, felszólalása előtt azon gondolkodott, hogy vajon a kötelező „kincstári“ optimizmussal szóljon a közönséghez, vagy pedig a szomorúbb, aktuális valóságról beszéljen-e. Utóbbit választotta: „Helyzetképünk a jelenről az, hogy egyre csak fogyunk, sok magyar fiatal vándorol ki munkalehetőséget keresve és találva. Ugyanolyan kivándorlási hullámmal nézünk szembe mint a kilencvenes évek elején, csak akkor sokan az életüket mentve menekültek, ma pedig gazdasági okok miatt, és ezzel szembe kell néznünk. Nincs olyan család, amelyet ez nem érint. Sokan, kihasználva a magyar állampolgárság adta lehetőséget, Magyarországra vándorolnak ki, de sokan nyugatra is, sőt a tengeren túlra. Gondolom, nincs semmilyen erkölcsi jogunk bírálni őket, mint ahogyan a kilencvenes években sem volt, ugyanis a kilencvenes évek tanulságát nem vonhatjuk le, mert nem lehetett egyértelműen megmondani, mi volt jobb. Ez egyéni döntés dolga volt akkor is, meg ma is. Mit tehetünk? Aki eldönti hogy megy, el kell fogadni a döntését, egy imával és egy csókkal kikísérni a valamikori viszontlátás reményében. Egyben viszont biztos vagyok: a magyar fiatalok, bárhova is kerülnek, Szent István királyságát és Boldogasszonyunk oltalmát szívükben és lelkükben magukkal viszik, s ott is magyarok lesznek, ahova mennek”.

A beszédeket a Petőfi kultúrkör Szelence táncegyüttesének és Kiscimbora táncegyüttesének közös műsora követte, amely a Magyarok tündöklő csillaga címet viselte. A honfoglalást, a trónért való harcot, a pogányság és kereszténység küzdelmét, István király megkoronázását, az önfeledt mulatozást, Szűz Mária oltalmának kérését és a magyar nemzet dicsőítését jelenítették meg műsorukban, melyben közreműködött Magyar Réka, Péter Lea, valamint az újvidéki Csűrdöngölő táncegyüttes. A műsort, amely a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával jött létre, Kisimre Árpád és Kisimre Szerda Anna szerkesztette.

Az ünnepi műsor folytatásában a Budapesti Operettszínház két művésze, Oszvald Marika és Peller Károly léptek fel, akik az operett világába kalauzolták a jelenlevőket, majd a Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő, színésznő, dalszerző, a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő, mára már legendás énekes egyéniségének számító Kovács Kati adott fergeteges koncertet. A tűzijáték után a Karaván együttes lépett színpadra és kezdetét vette a hajnalig tartó utcabál.

Szombaton immár hatodszor került sor a Szent István-napi főzőversenyre, amelyre idén negyvenkét csapat nevezett be. A zsűri – Csányi László, Mórahalom alpolgármestere, Lajber György, a Magyar Szó nyugdíjas újságírója, Lodoba Árpád, a szabadkai Pannon RTV munkatársa és Bosnyák Mária, amatőr királyi főszakács – Knézi Péter pörköltjét hirdette ki a legjobbnak. A második helyen a péterrévei Karinthy Frigyes Színjátszó Kör szakácsai végeztek, míg a harmadik Péter Antal-Toncsi lett.

Amíg tartott a főzőverseny, a gyerekeket érdekes foglalkozások és játékok várták. „Az első másfél órában kézműves foglalkozásokon lehetett részt venni, de volt testfestés is. A második részben a legkülönbözőbb ügyességi játékokon vehettek részt az érdeklődők, koronákat gyűjtöttek, és ezeket beválthatták csokira, emellett buborékfújás volt, hatalmas buborékokat is csinálhattak. A gyerekek húsz játékot próbáltak így ki, amiben közreműködött a Than-emlékház is tudományos, interaktív játékaival”, mondta Ricz Kasziba Beáta, a foglalkozások és játékok szervezője.

A szombat esti műsor kezdetén a Petőfi kultúrkör társas- és modern tánccsoportjának műsorát tekinthették meg az érdeklődők, majd a Dívák éjszakája című produkció következett: Ladinek Judit, Koós Réka és Fésűs Nelly. Az esti műsor végén a 2011-es X faktor tehetségkutató műsor győztese, Kocsis Tibor lépett fel, majd hajnalig a Last Train blues-rock együttes szórakoztatta a fiatalokat.