trg_fontane
A becsei kozmopoliták 12. generációja a minap érkezett haza Svájcból, a trogeni Gyermekfaluból, ahol a középiskolások kéthetes interkulturális cserediákprogramjában vettek részt.
Ez az aktivitás a Multiplikáció – toleránsan élni elnevezésű projekt része, amelyet a becsei Gyermekbarát egyesület községünkben 2006 óta valósít meg a svájci Pestalozzi Gyermekalapítvány, a községi Helyi Gyermek Akcióterv, a becsei középiskolák, szülők, tanulók és a gazdaság támogatásával. A projekt célja mindenekelőtt a kapcsolatok fejlesztése.
„Január 29-én indultunk Svájcba két hétre. Szerbiából negyven tanuló vett részt, a becseiek mellett Rumáról, Kúláról, Szabadkáról, Inđijáról, Zomborból és Bačka Palankáról érkeztek fiatalok. Trogenben, a Pestalozzi gyermekfaluban voltunk elszállásolva, két, szinte teljesen fából készült házba lettünk szétosztva kísérő tanárainkkal. Érdekes volt, hogy a házakban nekünk kellett rendet tartani, mosogatni és szállítani az ételt”, mesélte Bozsóki Nina, a becsei gimnázium elsős tanulója, aki hat társával, Kecman Senka tanárnő kíséretével vett részt a svájci úton.
„A gyermekfalu mintegy ezer méter magasan helyezkedik el az Alpokban, így gyönyörű a kilátás. Nem volt időnk unatkozni, ugyanis hétköznaponként a gyermekfalu iskolájában voltak foglalkozások délelőtt és délután is. Az első héten csak a többi szerbiaival voltak foglalkozásaink, ahol a csapatmunkáról, identitásról és diszkriminációról tanultunk. Minden témát először megbeszéltünk, mindenki szabadon elmondhatta a véleményét, majd különböző játékokat játszottunk ezzel kapcsolatban. A második héten csoportokba osztottak minket a lengyel diákokkal. Velük is különböző foglalkozásokon vettünk részt és jobban megismertük egymást. Összebarátkoztunk, megismertük a kultúrájukat és eltöröltük az előítéleteket egymással szemben”, tette hozzá Nina, aki ismertette, hogy esténként szabadok voltak, ilyenkor volt alkalmuk szánkázni, tornaterembe vagy Youth Club-ba menni.
„Mindenkinek a Youth Club volt a kedvence, hiszen ott mindenkinek megvolt a lehetősége a pihenésre. Volt külön szoba festésre, zenélésre, olvasásra, társasjátékozásra és szinte minden volt, amire szükségünk lehetett a szórakozáshoz. Hétvégenként kirándultunk, voltunk Luzernben, Saint Gallenben, Zürichben és a Säntis csúcson. Megnéztük a városok nevezetességeit, illetve a Rajna vízesést is. Ezen kívül voltunk a Technoramaban is, ami egy műszaki múzeum és tudományos központ. Nagyon érdekes volt, sok mindent kipróbáltunk”, fejezte be Bozsóki Nina.
Ahogy az már lenni szokott, a fiatalok az utolsó napokra összemelegedtek a többi külföldi diákkal és senki sem akart hazautazni.
Ricz Róbert
