trg_fontane
Csonka Áron, a VMDK elnöke április 13-i becsei sajtóértekezletén a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezetet értékelte, amelyet az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium bocsátott közvitára.
A pártelnök elmondta, hogy a törvénytervezetet a VMDK szakemberei részletesen tanulmányozták. „Csalódottak vagyunk minden szempontból. A törvénytervezetet megelőzött egy előzetes konzultáció, több helyszínen is, ahol az érdekelt feleknek, igaz, korlátolt mértékben, lehetőségük volt kifejteni véleményüket a tervezet tartalmáról. Már akkor, a vitában résztvevő nemzeti tanácsok, politikai pártok és civil szervezetek elmondták, hogy a törvénytervezet szövege rossz, s csökkenti a kisebbségi jogokat”, mondta Csonka, aki szerint sok konstruktív dolog is elhangzott a konzultációkon arról, hogy miként lehetne javítani a törvénytervezeten, azonban, mint mondta, egyetlen felvetést sem vettek figyelembe a törvény készítői, sőt további szigorítások tapasztalhatók.
„Az előző tervezetben tizenöt napos határidő volt arra, hogy a nemzeti tanácsok döntéseiket eljutassák a minisztériumnak, most ezt tíz napra csökkentették. A mostani tervezet kidolgozásában részt vett a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és jogi csapata, s a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi-Nemzeti Kisebbségi Titkárság képviselete. Ez további csalódást okozott nekünk, mert úgy néz ki, hogy ezeken az üléseken a jelenlévők nem tudtak, vagy nem is akartak felvetéseket tenni a törvény szövegére, így tovább csökkentek a kisebbségi jogok és egy teljesen rossz törvénytervezet látott napvilágot”.
A pártelnök a törvénytervezet egyes részleteit is elemezte. Szerinte a tervezet az Alkotmánybíróság követelményeinek sem felel meg, hiszen az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett rendelkezések kidolgozását kérte és azok visszaépítését a törvénytervezetbe. Sajnos, a minisztérium jogászai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy amit az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett, az semmiféleképpen sem kerülhet vissza a tervezetbe. „Ez számos problémát okoz. Többek között, terminológiai változások miatt, a nemzeti tanácsokat kivették az állami apparátusból, a közigazgatási részből, és a nemzeti tanács intézményét civil szervezetként kezelik, amelynek itt-ott állami feladatokat is szántak. A tervezet nem felel meg annak sem, amit a kisebbségi akciótervben meghatározott Szerbia és az EU, hiszen az akciótervben az volt az elvárás, hogy megerősítsék a nemzeti tanácsok önkormányzatiságát, másrészt állítsák vissza azokat a dolgokat, amelyeket az Alkotmánybíróság megvont, sőt továbbfejlesszék azokat, de ez nem történt meg. A törvénytervezetből az is látszik, hogy a nemzeti tanácsoknak semmi joguk nem lesz, csak véleményt tudnak majd alkotni, vagy pedig ajánlásokat tudnak adni. Az oktatás területét kivéve, a többi területet, a kultúrát, a nyelvhasználatot és a tájékoztatást kiemelték a törvényből és utalnak az ágazati törvényekre, ami nem jó. Egy törvényben kellene megfogalmazni mindazt, amellyel a nemzeti tanácsok rendelkeznek”.
Csonka elmondta, hogy továbbra sincs megfogalmazva a módszer, amely előre tervezhető és biztonságos pénzforrásokat biztosít a nemzeti tanácsoknak: „Ez további problémákat vet fel, hiszen a nemzeti tanácsoknak gyakorlatilag nem lesz előre tervezhető és biztos pénzforrásuk, ami azt jelenti, hogy a döntéseik végrehajtásához közpénzeket nem tudnak tervezni. Függenek majd a továbbiakban is a mindenkori szerbiai kormánytól. Tehát állami gyámság alá helyezi a szerbiai hatalom a nemzeti tanácsokat. A tervezetben az is benne van, hogy nemzeti tanács tagja nem lehet kisebbségi párt képviselője. Ez szerintünk abszurdum, hiszen kisebbségi politikai pártok indulhatnak a nemzeti tanácsi választásokon és alkotmányos joga mindenkinek, hogy politikával foglalkozzon. Az is benne van a törvénytervezetben, hogy a nemzeti tanácsok tíz napon belül el kell küldjék a minisztériumnak döntéseiket szerb nyelven és cirill írásmóddal, amelyet megjelentetnek a nemzeti tanácsok honlapján. Ez az erőltetett kétnyelvűség, ami sérti a nyelvhasználati jogokat”.
A VMDK elnöke elmondta, hogy a nemzeti tanácsok az államtól kapott pénzeszközök felét használhatják fel működési költségekre, hogy a törvénytervezet korlátozza a nemzeti tanácsok együttműködési lehetőségét az anyaországgal, anyagi támogatásokat szigorún csak a nemzeti tanácsok hatásköreibe tartozó dolgokra kaphatnak.
A sajtótájékoztatón Csonka Áron elmondta, hogy a VMDK-nak tudomása van arról, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai tárgyalnak a minisztériummal, hogy ezt a törvénytervezetet feljavítsák. Csonka felszólította a VMSZ politikusait, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy miről tárgyalnak a miniszterrel és konkretizálják észrevételeiket, vagy pedig javításaikat a törvénytervezet szövegén, hogy erről egy vita indulhasson a magyar közösségben.
B.M.
