A múlt pénteken (november 19-én) tiltakozó felvonulást tartottak a nagybecskereki sörgyár (ZIP) egykori dolgozói, akik elégedetlenek Dragan Božić csődeljárási igazgató munkájával.
Arra panaszkodtak, hogy a csődeljárási igazgató által szeptemberben elkészített listán Momčilo Rajić három olyan vállalata szerepel, amelyek több tízmillió dinárt követelnek a nagybecskereki sörgyártól. Dragan Božić csődeljárási igazgató viszont elvetette az egykori dolgozók összesen 42 millió dináros követelését az elmaradt bérek és be nem fizetett járulékok címén.
A nagybecskereki önkormányzat nemrég kifejezte készségét, hogy részt vállal a két és fél évszázados múlttal rendelkező gyár vagyonának a megőrzésében.
A „bizmiszmen“ Momo
Idén júniusban Momčilo Rajić (Momo Spas) egykori tulajdonos megpróbálta elvinni a gyár épületéből a sörtöltő és a címkéző gépeket, de a dolgozók kihívták a rendőrséget, megmutatván a végzést, amellyel az adóhatóság állami vagyonná nyilvánította (2006 decemberében) az épületet és valamennyi üzemrészleget – Rajić ki nem fizetett adósságai miatt.
Nem sokkal később, idén szeptemberben, Momčilo Rajićot (továbbá fiát és még 10 személyt) ismét letartóztatták. Azért „ismét”, mert nem ez az első alkalom – igaz a korábbi esetekben mindig szabadon engedték. Sajnos, nem tudtam információt szerezni arról, hogy ezúttal is így történt-e.
A sajtóban szeptemberben olyan hír is megjelent, hogy a rendőrségből valaki figyelmeztetette Momót, mire ő összegyűjtötte a bandáját, hogy figyelmeztesse őket a veszélyre. Ám, hiába, mert a helyszínen, egy újvidéki kocsmánál – begyűjtötték őket.
A szabadkai „bizmiszmen” vízvezeték-szerelőként kezdte karrierjét. 1996-ban cukorrépából és kukoricából készült alkoholos ital forgalmazása miatt volt négy hónapig őrizetben. Ahogy kijött, adóeltitkolás miatt ismét őrizetbe vették. És miközben (ideiglenesen) rács mögött volt, az Újvidéki Mezőgazdasági Kiállítás bírálóbizottsága 17 ezüstdíjat adott neki… Négy éve pénzmosás miatt folyt ellene eljárás. Idén szeptemberben illegális alkoholtermelés miatt fogták el…
Legutóbbi letartóztatása idején többek között a cservenkai Panon Rt. alkoholgyár és két földművesszö-vetkezet tulajdonosa volt. Az övé a szabadkai Slavica panfarm is, amely vegyszereket meg orvosi alkoholt gyárt, de ez a cég is rossz állapotban van.
Mi volt/van a háttérben?
Korábban viszont nemcsak a nagybecskereki és a jagodinai sörgyár, meg a titeli üzem volt az övé, hanem az óbecsei sörgyár is…
A sörgyárakra Momo Spas a tragikus szerbiai privatizáció során tett szert. Mindhárom gyár részvényeinek 51 százalékát 2003 végén és 2004 elején magánosították, és a vásárlás után néhány hónappal később mindhárom gyárban megszűnt a termelés.
Ezáltal csökkent a sörgyárak és a piacon levő sörfajták száma is. Márpedig az óbecsei és a nagybecskereki sörnek (pl. barna becsei, becskereki Porter) volt tekintélye, piaca… És ha valami kelendő áru ebben az országban, az a sör… A következtetést – bizonyítékok hiányában, ugyan, de mindenki levonhatja magának.
A pancsovai sörgyárnak elejében más volt a sorsa. 2003-ban megvette az Efes, de 2008-ban a Heineken és az Efes közös cégének létrehozásával bezárták az 1722 óta létező gyárat…
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy most 21% a vám a behozatali sörökre. A külföldi cégek itt gyártott söre nem külföldi áru, tehát nem kell rá vámot fizetni, vagyis az állam ily módon a lábukat itt megvető nemzetközi óriáscégek kezére játszik. Ezért ilyen siralmas a választék errefelé…
A vámoknak az EU-hoz való közeledés miatt csökkenniük kell és három év múlva a behozatal vámmentes lesz. A sörre (is) kivetett járulékot, akcízát megemeli az állam, hogy pótolja a vámok csökkenése miatt kimaradó bevételt.
Becskerek megmenti sörgyárát?
Ma az óbecsei sörgyárat (PIK Bečej – Pivara AD Bečej – u stečaju) Radmila Bukarica csődeljárási igazgató képviseli. A 2009-es évi pénzügyi jelentés szerint a cégnek 6 foglalkoztatottja volt (2008-ban 109), nettó vesztesége pedig több mint 300 millió dinár volt – a Cégnyilvántartási Ügynökség (APR) honlapja szerint.
Popović Judit, a Liberális Demokrata Párt (LDP) parlamenti képviselője idén májusban azt mondta, nem érti, hogy az állam miért csupán a jagodinai sörgyár esetében döntött a visszaállamosítás mellett: „Nincs rendjén, hogy a szerb állam ennyire eltérő módon viszonyuljon a két vajdasági és a jagodinai sörgyárhoz” – nyilatkozta az LDP-s képviselő akkor a Magyar Szónak. Hozzátette, hogy Rajićot nem is érdekelte a termelés, továbbá, hogy Rajić jóval a valós értékük alatt jutott a gyárakhoz. „A nagybecskereki sörgyár raktárán a vétel pillanatában rengeteg sör volt tartalékon, ezért ő nem is fizetett, mivel a késztermék nem szerepelt a szerződésben. Szerintem emögött pénzmosás is áll” – tette hozzá Popović Judit, aki nagybecskerekiként azt nevezte meg a legnagyobb problémának, hogy az államot egyáltalán nem érdekli a helyzet.
Az államot nem érdekli, de a nagybecskereki helyi hatalmat igen. A Magyar Szó tudósítója a minap így fogalmazott: „A napokban elterjedt a hír, hogy egy ’világhírű társaság’ (amely már jelen van Szerbiában) érdeklődik a sörgyár iránt, és tárgyalt velük Mileta Mihajlov polgármester is”.
És Óbecsén mi a helyzet?
Márton Attila