trg_fontane
Megin nagy öröm vót nálunk me ementem a lányomma turkálóvizitbe osztan sikerűtt tanánni is meg megvenni is valamiket. Nem nagy dógok, ilyen nyári blúz, meg visszamaratt télikabát, de há én ennek is örülök. Úgyhogy nekem ijen szép hetem vót.
Az uramat pediglen letiltottam a vendégségekrű a szavazásig, me mindenhun csak politizánnak, oszt csak idegesítik. Arra meg főleg mostan nincsen szükség. Úgyhogy a piacra se engettem ki, meg a bótba is csak én megyek e. Otthon üjjé oszt rendezt az udvart, montam neki. Há egy kicsit nem is teccett neki, hogy az asszony kiosztotta, de utánna belátta hogy jobb ez így mostan. Ijen későn érő, minden férfi az.
Oszt aszongya nekem a piacon a mozgalmas szomszédasszony hogy ők a Dávid, amelik kiáll a Góliát ellen. Me hogy a véemeszesek mekkapták a sok pízt az Orbántú, aki e is gyütt megtámogatni a véemeszeseket meg a Vucsityékat is, de e is kűtte előbb a külügyi miniszterét hogy aszongya hogy da je on Szerbin glaszao bi za szönöszö. A véemeszes rokon meg aszongya hogy bebizonyosodott hogy a mozgalmasok csaltak me valami lejárt pecsétte szettek nekik össze Szerbiába maj kétezer pótpiszt. Szóva ezek ketten má nem beszének. Én meg montam mindakettőnek, hogy halkabban me még valaki meghajja.
A szomszédasszony meg aszongya a rokonnak hogy nem bir ellene semmit me hogy a szomszédasszony má nyögdíjas oszt a véemesz nem bocsáthassa e. Me hogy aszongyák a mozgalmassak hogy a véemeszesek kifigyették hogy ki irt nekik alá, mámind a mozgalomnak meg a véemdékának.
Eddig is csunya vót az amit itten politikának hínak de ez mosmán nagyon csunya.
Oszt aki hatalmon van az megsemisiti a konkurencia listáit – aszongya a dosztajebiló is a demokratákra. De végül lessz a választásokon a dosztajebiló is, meg a vajdasági párt is (tolerancia néven).
A legszánalmasabbak tán meg a ligások akik borzasztó nagy autonomások de azé szeretnének a Vucsityná lenni. Ezt se én mondom hanem egy vót ligás monta szombaton a piacon.
Ement itten má minden. A nép szavazzon meg tűrjön, a politikai kaszt meg egymás közt elintézi. Na nem aszondom én hogy ne menjünk szavazni, dehogyis, az ám csak a nyomor, me akkó még asztat se teszed meg magadé hogy sétájjá tíz-húsz percet oszt bekarikázz három papíron. Aszondom hogy én a kissebb rosszra szavazok. Mint mindig. Még én se tudom, hogy az melik, de maj edöntöm amikorra köll.
Pedig egísz egyszerű lenne az égísz. Mi megszavazzuk, hogy kire bizzuk a mi pézünket, hogy nekünk azza jót tegyen. Legyen munka, szabaccság meg az embernek becsülete. Ehejett mi van? Má irtam: feudalizmus: pártbárók meg jobbágyok.
– Ki az abszolút hajcsár?
– ???
– Aki az akasztott embertől megkérdi hogy, „lógunk, lógunk“?
A szomszédnénitű meg ojat hallott az uram, hogy na. Mehogy kiakatt a néni amikó halgatta Viktorkát aki együtt ide hogy megmongya hogy őszerinte kire kő szavazni. Persze a Vucsityra meg a Pásztorra. Oszt aszonta a néni hogy nehogy mán ez mongya meg hogy mi mikó éltünk jó meg mostan hogy élünk meg hogy mit gondojjunk. Oszt mondott durvábbat is. De Viktorkát odaát se szeresse mindenki, oszt hogy ne legyen referendum mégis megengette hogy kinyissanak a bótok vasárnap is.
Nem azé me én vasárnap szeretek bótba menni, hanem nem szeressük én meg az uram hogy a hatalom beleszójjon az életünkbe, hogy mostan esztet lehet, mostan meg asztat, de amasztat bisztos nem.
De a néninek nem kell idegeskennie, a Viktor hazament, most újra foglalkozik majd az illegális betelepülőkke, akik ugyan nem akarnak Magyarországon maranni, de lehet ellenük kampányóni. Na meg így kevessebb szó van arrú, hogy van aki tüntet, meg hogy a barátok valahogy hirtelen gazdagonnak má hat éve.
Osztan van errű egy csúnya vicc odaátrú, aminek persze semmi köze az igassághó:
A birka magyarokat mindig megvágták, amikor nehéz helyzetben voltak, akkor is fizetniük kellett:
– papi tized,
– földesúri kilenced,
– kormányzati negyed.
Fődesurak persze nállunk is újra vannak. Ha jobban belegondósz, az ami abba a rossz rencerbe a népé vót az mostan mind egy-két-három emberé. Valahogy hozzájuk kerűtt oszt valahogy monopolhejzetbe kerűttek. Nem, nincsen ehhő semelik hatalomnak köze, főleg a mostaninak nem.
Aszongya a másik szomszéd hogy az 7-8 éve még fővehetett kreditet meg gépeket vett, de mostan má nem mer. Me mindennek az ára megy fő, kivéve annak amit ő termenne. Oszt félti a csalággyát, me ha abbú a fődbű, ami nekük van meg bérőnnek imitt amott nem énnek meg, akkó másbú se.
A szomszédasszony meg csak bólogatott, oszt aszonta gyere Maris főzzünk kávét addig se szomorkodok.
Nem értem én ezeket, há nem lelkesítik őket a plakátok?
Na nembaj, én má a május egyre készülök hetek óta, de ebbe az évbe mosogatni nem fogok. Mi is papírtányért viszünk, hadd fojjon ki, de mosogatok én othon eleget, nem fogok másná is.
Ha addig nem tanákoznánk, éjjen a munka ünnepe.
Marisotok
