trg_fontane
Haggyad má az egíszet… hagynám én, de ők nem hagynak engemet. Me hogy mé köllött összevesznem a szomszédokka? Há azé me ők vesztek velem össze. Aszongyák hogy nekik van csak igazuk, me ők mindent jobban tunnak. Me mit ért a Maris a politikáhó, amikó soha nem abbú kereste a kenyerit. Há azé annyit tud, amit kő, me nem a fárú gyüttem le, hogy ne tuggyam. Me ők mindennek a megmonhatói. Össze is vesztünk ottan náluk, amikó kiosztottak. Az uram meg monta, hogy megyünk haza, ha másképpen nem megy. Mápedig nem megy. A legjobb meg az vót, hogy a szomszéd azza akart békíteni engemet meg a feleségit, hogy magyarok vagyunk, ne veszekeggyünk. Nafene! Most akkó minden magyarnak ugyanazt kő gondónnia. Na de mit? Asztat amit a szomszédasszony erendel? Na nehogy mán, azé van az embernek esze hogy hasznájja, gerince meg azé hogy állni is tuggyon, ne csak hajlongani!
Na osztan alakul asztán a helyzet. Mindenki kampányol. A Fidesz-kormány például odaatta a véemesznek a miliárd forintokat (ebbű huszat nem is kő visszaanni, a többi kredit) szétosztásra. Esztet úgy híjják, hogy gazdaságélénkítő program vagy mi. Tuggyák, ez az, amit a véemdéká egyszerűen mutyilistának hí, mehogy ők arra célozgatnak, hogy annak a péznek a javát azok kapják maj akik ott vannak a pásztorok közelibe. Oszt éppen néztem az egyik magyar tévébe nemrég egy szakállas fiatalembert aki arrú beszétt hogy az orbánék fődreformja naggyábú abbul ál, hogy állami fődeket szétosztani azok között akiknek az politikai alapon jár. Sógor-koma-jóbarát. De bisztos hazudott ez a szakállas fiatalember… Vagy van az a Simicska, aki éveken át kapta az állami megrendeléseket, meg minden, élt mint marci hevesen, egészen addig amíg összeveszett az Orbánna. Osztan amikó az megtörtént, akkó vége lett a tenderen való győzelmeknek, plussz beszerveztek az ő újságja ellen másikat, ami fideszesebb. Meg minden.
Tanáttam egy viccet egy magyar honlapon:
A birka magyarokat mindig megvágták, amikor nehéz helyzetben voltak, akkor is fizetniük kellett:
– papi tizedet,
– földesúri kilencedet,
– kormányzati negyedet.
Ojan ez mint amikó a Pásztor nemrég arrú beszétt, hogy a párt meg a tyúkól között mi a külömbség, mehogy a tyúkólba fejetlenű futkosnak és piszkolnak, a pártba meg rendnek kő lennie. Nem lehet itten platformokat meg mozgalmakat alapítani, főleg nem Magyar Mozgalmat, hanem asztat kő csinánni, amit kő. Rend van oszt kész. Amire meg a Korhec aszonta hogy a Pásztor nem tűr meg semmi más véleményt, se a pártján belül, se azon kívül.
Az onokám meg aszonta, hogy lássátok, nem lehet szabad gondókodás egy ojan társadalomba amejet ojan pártok vezetnek, ahun rendnek kő lennie. Mire montam neki, hogy az uccán ijet ne beszéjjen me még asztat gondójja valaki hogy szeretett nagy vezérünkre gondol aki mindennap sokszó megjelenik a tévébe oszt emongya hogy ő nekünk mennyi jót tett mi meg esztet nem tuggyuk értékőni.
Ja oszt szeretett vezérünk állítólag nagyon örűtt annak hogy a horvátokná is az ojanok győztek mint ő. Oszt gratulátt is a hádézének időnap előtt, közbe kiderűtt hogy azok nem is győztek. Mehogy ugyanannyi van nekik mint a balódalnak, csak még nem lehessen tunni hogy ki alakít maj ottan kormányt de mire esztet kinyomtassák, lehet hogy má tunni lehet maj.
Madarat tollárú, embert bará-ttyárú. Ténleg, arra nagyon jó emlékszek, hogy nálunk annak idejin mijen jóba vót a Szlóbó meg a Frányó, oszt mindenki szorgalmassan szavazott a saját nacionalistáira. Oszt Boszniába még koalícióba is vótak. Oszt akkó csináttak egy háborút, de nagyon piszkossat. Oszt ők jó jártak, aki meg rájuk szavazott az nem annyira. Vagy asztat a háborút se a mi véresszájuaink csinátták, hanem az amerikaiak meg a zsidók?
Két elítélt beszélget a börtön mélyén.
– Te politikai vagy, vagy köztörvényes?
– Politikai.
– Mit csináltál?
– Járt a szám. Tudod, vízvezetékszerelő vagyok, és behívtak a pártbizottságra, hogy javítsam meg a csapot. Én alaposan átvizsgáltam mindent, és akkor azt mondtam: az egész rendszert ki kellene cserélni.
Azok az őrüttek meg robbantottak Párizsba. Oszt nagyon sokan meghaltak. Londonba az angolok, ej az angolok, énekőtték a francia himnuszt, ami igazábú egy forradalmi induló, ej az angolok, a törökök, na nem mind, meg kifütyűtték az egy perces csöndöt. Há mit mongyak… Oszt persze mingyá gyütt az orbánovíziórú hogy az illegális bevándorlók csinátták meg minden, oszt kiderűtt hogy nem épppen, hanem főleg eus állampolgárok vóttak akik öltek. Ja, hogy a terroristák muzulmánok, az igaz, de többségibe nem bevándorlók, meg nem is menekűttek, hanem má az euba születtek, valami városi gettóba. Oszt nem is nagyon értettem, hogy mé fontos az ha tán egy vót köztük aki a menekültekke eggyütt jutott e Párizsig. Há várjá mán. Félmillió ember közt akárhol van egy csomó őrűtt meg bűnöző.
Ténleg, micsinánnának ezek a habzó szájú szakértők akiket fővonúttatnak a tévékbe, hogyha ők élnének Szíriába vagy Avganisztánba osztan csak bekopogna az ablakon az iszisz? Ők nem menekűnnének? Oszt persze megánnának a törökökné ahun má milliók vannak menekűtt-táborokba? Bisztos.
Ja osztan a legjobb vót az hogy a magyar kormány egyik embere nemrég táblát avatott Horgoson az 56-os magyar menekűtteknek. Azok jó menekűttek vótak, me magyarok vótak, meg nem vótak muzulmánok. Emezek meg rosszak oszt mind terroristák. Oszt azongyák, nem is lehet a szovjet rémuralomtú menekülőket kieggyenlíteni ezekke a piszkosokka, akik a keresztény Európát báncsák. Mondom, nekem a gyerek gyerek. Oszt azé előbb tán emberek legyünk, oszt csak utánna mittomén keresztények meg muzulmánok meg hinduk meg argentínok meg akármik.
Na de az is kiderűtt hogy a párizsi rendőrség odaszótt a francia kémeknek hogy mi készül. Na most ugye van az összeesküvés elmélete, hogy azok szándékossan nem csináttak semmit, meg van az hogy ottan is tele van hüjékke mind mindenhun osztan nem fogták fő hogy komoj a hejzet. Mit mondana erre a szomszédasszony? Na mit? Szerinte úgyis mindené a zsidók meg amerikaiak a hibások. Így eccerű az élet. Mindig van kire kenyni.
Na de jót is mongyak. A magyarok kijutottak valami bajnokságra, oszt az uram örűtt neki nagyon. Me hogy harminc év után elősző jáccottak jó. Engem azé annyira nem érdekőtt, ementünk kalácsra a barátnőimme. Megmutattuk az új turkálós divatot egymásnak, én ettem egy rigójancsit, oszt a nap is kisütött. Mongyuk, az még normális ebbe a világba. Reggel főkel a nap, este lemegy. Más nem nagyon normális mán semmi. Csak egésség legyen. A franciák is aszongyák, hogy akkó lennének legyőzve, ha ekezdenének másképp élni mind eddig.
Főpaprikázott üdvözlette,
Maris
