trg_fontane
Október derekán tartják meg Sátoraljaújhelyen az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny országos döntőjét, amelyre magyarországi és határon túli magyar anyanyelvű diákok is meghívást kapnak.
A verseny célja a magyar nyelv ápolása, a nyelvhasználat fejlesztése, a kialakult készségek mérése és minősítése, feladata pedig az általános és közéleti beszédkultúra fejlődésének segítése.
A vetélkedő meghirdetőit az a szándék vezérli, hogy a zempléni Kossuth és Kazinczy hagyományok szellemében szolgálják az anyanyelvi nevelés ügyét.
Minden versenyzőnek írásbeli és szóbeli feladatok megoldásával kell bizonyítania felkészültségét, a verseny követelményeinek teljesítését. Az Édes anyanyelvünk országos verseny írásbeli része a nyelvi eszközök és formák közötti válogatás, minőségi különbségtétel képességét igényli, ennek tudatossági fokát ellenőrzi, szóbeli része mindezeknek a szöveg- és beszédformálásban való érvényesülését kívánja meg.
Idén október 13-a és 15-e között került sor a 45. Kárpát-medencei vetélkedő döntőjére. A vajdasági diákok közül Solymosi Kornél, a Gimnázium negyedikes tanulója Kazinczy-érmet, 10 000 forint pénzjutalmat, valamint a Kazinczy Ferenc Társaság különdíját nyerte. Sátoraljaújhely város különdíját Varnyú Adél, a Gimnázium tanulója kapta meg.
„Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny vajdasági döntője június 3-án került megrendezésre. A verseny két részből állt: írásbeliből és szóbeliből. Az írásbeli során egy kétoldalas tesztlapot kellett kitöltenünk hatvan perc alatt. A teszt főként nyelvtani feladatokat tartalmazott, de az állandó szókapcsolatokra és az idegen szavak helyes használatára is nagy hangsúlyt fektettek a feladatlap készítői. Az írásbeli forduló után a szóbeli következett, négy téma közül választhattuk ki a hozzánk legközelebb állót. Az írásbeli egyharmad, míg a szóbeli kétharmad részét képezi az összesített pontszámoknak. A Sátoraljaújhelyen megrendezett Kárpát-medencei döntőn is ezt a pontozási rendszert követték. Van azonban egy aprócska eltérés a vajdasági és a Kárpát-medencei döntő között: az utóbbin az írásbelin szerteágazóbb tudást kell felmutatniuk a résztvevőknek. Nemcsak azt kell bizonyítaniuk, hogy helyesen használják anyanyelvüket, hanem azt is, hogy tisztában vannak a hivatalos levél fogalmával, s tudásukat a gyakorlatban is tudják alkalmazni”, mondta Solymosi Kornél, majd kiemelte, hogy a feladatlap kitöltésére Sátoraljaújhelyen három óra állt a versenyzők rendelkezésére.
A vajdasági döntőről nyolcan jutottak tovább Sátoraljaújhelyre, három nagybecskereki diák és öt tanuló az Óbecsei Gimnáziumból. A döntő szóbeli témái a következők voltak: „Itt ringatták bölcsőm, itt születtem…”; Öröm vagy gyötrelem a mindennapos testnevelés?; Fesztiválozók között; Tapasztalataim, gondjaim a köszönéssel.
„A szóbelin a négyes számú témát választottam, mert úgy éreztem, elég tapasztalatom van ezen a téren, mivel falun élek, ahol szinte mindenki ismer mindenkit, és a köszönés fontos eleme a mindennapjainknak. Hatalmas boldogsággal és elégedettséggel töltött el a siker. Nagy elismerés volt ez számomra, hisz ez az egyik legösszetettebb a magyar nyelvi versenyek közül, ha nem a legösszetettebb. Komolyan készülünk a vetélkedőre, mert sokféle akadályt kell áthidalniuk a versenyzőknek. Az olvasottság és a nyelvi műveltség hatalmas előnyt jelent. Nem árt ismerni a gyakran használatos idegen szavakat, illetve a kevésbé közszájon forgó szólásokat és közmondásokat. A nyelvtan gyakorlása létfontosságú eleme megmérettetésnek. De ez nem minden. A versenyzőnek ismernie kell a Beszélni nehéz! jelölésrendszer alapját képező szó- és mondat-hangsúlyozási tudnivalókat. Ennek a jelölésrendszernek a lényege, hogy a beszélő a megnyilatkozásai során a mondatban szereplő szavak újdonságértéke vagy fontossága alapján nyomatékosít egyes szavakat jobban, másokat kevésbé, esetleg egyáltalán, de a verseny legkiszámíthatatlanabb része, és egyben legtöbb pontot érő feladata a szónoklat. Rengeteg gyakorlás, a szakmabeliek értékes tanácsai, valamint a tanuló beszédkészségének fejlesztése szükségeltetik egyrészt a szónoki szöveg megalkotásához, másrészt annak határozott, meggyőző előadásához, és az időérzék sem mellékes, mivel a szónoklat nem lehet sokkal hosszabb vagy rövidebb három percnél”, mondta Kornél. Szerinte már első osztályos kora óta készül erre a versenyre. „Az első két évben Cseri Angéla tanárnővel készültünk szorgalmasan, akitől az önkifejezést és a jó érvelési technikát sajátítottam el. Az utolsó évben Pakai Orosz Annamária tanárnő csiszolta a kiforrott szónoki stratégiámat”, fejezte be a Kazinczy-érem újdonsült tulajdonosa, aki sikerei ellenére az Újvidéki Műszaki Egyetemen szeretné folytatni tanulmányait.
B.M.
