trg_fontane
Novemberben adtunk arról hírt, hogy a mezőgazdasági minisztérium megbízásából Szerbiában összesen 1600 agrármérnök állt szolgálatba, ebből Vajdaságban 600 szakember támogatja a gazdák munkáját. Óbecse község területén tizenkét mezőgazdasági tanácsadó járja a bejegyzett gazdaságokat, hogy szakmai tudásukkal támogassák a község területén gazdálkodó termelőket.
A program költségét a mezőgazdasági minisztérium állja, és az agrármérnök végzettségű tanácsadókat egy évre szerződtette. A tanácsadók feladata a termelők, a minisztérium és a verbászi mezőgazdasági tanácsadó szolgálat közötti információáramlás megkönnyítése. Akkor azt ígérték: a termelők nemcsak a gazdálkodással és a támogatásokkal, pályázatokkal kapcsolatos kérdésekkel fordulhatnak a tanácsadókhoz, hanem a gyümölcstermesztést, állattenyésztést, növényvédelmet érintő problémákban is számíthatnak a segítségükre, és a tanácsadók naprakész tájékoztatást tudnak majd biztosítani a gazdáknak, az űrlapok kitöltésében is segítenek, és a mezőgazdaságban használt új eljárásokkal és termékekkel is megismertetik őket.
A szolgálat elindítása óta eltelt három hónap. Minden bizonnyal vannak olyan tanácsadók, akik az elmúlt időszakban lelkiismeretesen és kellőképpen felvértezve végezték dolgukat, az óbecsei gazdák egy része azonban nemrégiben leplezetlen indulattal számolt be eddigi tapasztalatokról. Berkes Károly például azt mondja: az övé egyenlő a nullával.
– Először november közepe tájékán jelentkezett a területi képviselőm, de nem voltam otthon. A feleségemmel váltott pár szót, és annyit ígért, hogy majd decemberben újból fölkeres. A telefonszámát nem akarta megadni. Legközelebb január végén keresett telefonon, hogy másnap otthon vagyok-e? Nekem akkor egyéb elfoglaltságaim miatt nem felelt meg az időpont, de a telefonszámát továbbra sem adta meg, és azóta sem jelentkezett. Kérdezem én: mennyire képviselik ők így a minisztériumot? A műtrágyacserével kapcsolatosan is hozzájuk kellene fordulnunk útbaigazításért, de nem tudom, kit, milyen telefonszámon kellene keresnem? Irodájuk nincs, telefonszámot nem mindenki akar közülük meghagyni. Általános vélemény a gazdák körében, hogy érdemben segíteni eddig senkinek nem tudtak – mondja Berkes Károly.
Nevét ugyan nem vállalta, de az egyik termelő annyit elmondott: kevés hasznos felvilágosítással tudott szolgálni a nála bemutatkozó tanácsadó, továbbra is magának kellett utánajárnia az információknak.
– Nem látom értelmét, hogy az adófizetők pénzén, politikai megfontolásból újabb szaktanácsadók dolgozzanak. Vannak nekünk falugazdászaink, a verbászi mezőgazdasági szakszolgálat is tud segíteni. Az új tanácsadók szerintem új értéket ehhez nem tudnak hozzáadni – tette hozzá a gazda. Mások arról panaszkodtak: a tanácsadók nem tudnak magyarul, pedig errefelé sok gazda, ha ért is, kérdezni, beszélni szerbül nem tud.
Ördög István mezőgazdasági termelő, volt szövetkezeti elnök sem leplezi indulatát, amikor a termelők helyzetéről beszél:
– Földműveseink széleskörű tudással és kellő tapasztalattal rendelkeznek, a gazdák prímán elvégzik a munkájukat. A becsei határ példásan meg van művelve, minden föl van szántva téli szántással, nincs parcella parlagon hagyva. Nem szaktanácsadókat kell nekünk a nyakunkba varrni! Azt mondták, hogy agronómusok lesznek, de a nálunk járt hölgy közgazdász volt. Nem kell nekünk tanács, tudunk mi dolgozni, csak szervezetlenek vagyunk! Ha nem szerveződünk meg, akkor ilyen történik: több száz értesítést kézbesítettek azoknak a kistermelőknek, akik képtelenek pár holdjukból fizetni a nyugdíjalapot és az egészségügyi biztosítást. Egy példa a sok közül: ősszel kimentek egy fiatalemberhez, akinek három kiskorú gyermeke van, 4 és fél hold földdel rendelkezett és 6 tehene volt. Ebből nem lehet nyugdíjalapot fizetni. El kellett adnia a teheneit, hogy kifizesse az adósságát, de a kamat még fennmaradt. Így csinálunk egy szorgalmas fiatalemberből szociális esetet. Javaslatomat már előterjesztettem a községben, de petícióval fogom a tartomány felé nyomatékosítani: a nyugdíjbiztosítás a földműveseknek 10 hektár fölött kezdődjön. Annak idején, amikor bevezették a kötelező nyugdíjbiztosítást, jobb volt a mezőgazdasági termelők helyzete, a 10 hektáron termelő erős gazdának számított. Mára tíz hektár semmi: ha valaki nem gazdálkodik 40-50 hektárral, nem tud fejlődni, sőt megmaradni sem. Visszatérve a szakszolgálatra: tanácsadók helyett a verbászi szakszolgálathoz hasonló mezőgazdasági kirendeltségre lenne szükség Óbecsén is, ahol egy agronómus, egy mezőgazdasági technikus és egy talajelemzést végző munkatárs segítené érdemben a gazdák munkáját – fejtette ki véleményét Ördög István.
Boja Andrást, a község mezőgazdasággal megbízott tanácsosát arról kérdeztük: hozzá érkeztek-e visszajelzések a tanácsadók munkájáról?
– Jómagam sem azt tartottam volna a legfontosabb feladatnak, hogy ilyen adminisztratív feladatokkal bízzák meg a tanácsadókat. A falugazdász hálózat jól betöltötte ezt a szerepet, de megszüntették. A tanácsadók munkájával kapcsolatosan minden észrevételt jelezni kellene nekünk vagy a minisztériumba, de hozzánk még emiatt nem fordult senki. Az alkalmazottak biztos minden tőlük telhetőt megtesznek, de arra már volt példa, hogy ők is az óbecsei falugazdászokhoz fordultak felvilágosításért, ezért az a benyomásunk, hogy sajnos nincsenek eléggé felkészítve erre a munkára, és csak a minisztérium akcióit népszerűsítik. Az ideális megoldás az lenne, ha saját mezőgazdasági szakszolgálattal rendelkeznénk, ehhez az első lépéseket már meg is tettük: a tartományi mezőgazdasági titkársággal történt egyeztetés alapján márciusban meg is kezdi a működését, az elején csak egy ember fog heti egy-két alkalommal szolgálatot teljesíteni a PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát topolyai úti birtoka mellett lévő volt katonai raktárban, de a szolgáltatást idővel szeretnénk majd felfejleszteni egy több szakemberből álló állandó ügyeletre – tudtuk meg Boja Andrástól.
F.R.
