trg_fontane
Vranjében még nem sikerült, amiről évek óta beszélnek: január elsején nem lépett életbe a műanyag zacskók tilalma.
A községi kormány környezetvédelemmel megbí-zott tagja Szilveszter előtt a szerbiai környezetvédelmi minisztériumra hárította emiatt a felelősséget, mondván, hogy a központi hatalom nem mondta még rá az áment az önkormányzati döntésre. Vranje len-ne az első község ebben az országban, amelynek területén életbe léptetnének ilyen tilalmat (a műanyag zacskók forgalmazásáért 50 000 dináros lesz a büntetés, ha majd egyszer hatályba lép a községi döntés). A vranjei községi parlament 2008 nyarán hozta meg a döntést és abban írta elő a 2011.1.1-i alkalmazási kezdetet.
Mi lenne, ha Óbecsén betiltanák a műanyag/nejlon zacskókat/tasakokat/szatyrokat? Lévén, hogy ez egy öko-község lesz, legalábbis így döntött 2005-ben a községi parlament. Mitől „öko”? Azt nem tudom, hacsak attól nem, hogy ipara nincsen, így nincs ami szennyezze a környezetet.
Ha ipari termelés nem is nagyon van, a zacskók szennyeznek Óbecsén is. Tele van zacskókkal a Tisza (meg műanyag flakonokkal is!), de jut belőlük a határba, kertekbe…, a szemétlerakatokról (illegális vagy legális) nem is beszélve. Műanyag zacskót nem szoktak újrahasznosítani, mert az drágább lenne, mint új zacskók gyártása. A bajt tetőzi, hogy a napfény bomlasztja a műanyagot: idővel kisebb, mérgezőbb petro-polimerekké válnak, amelyek végül a talajt és a vizeket fertőzik meg, a mikroszkopikus részecskék bekerülnek a táplálékláncba… A Bangladest sújtó 1988-as és 1998-as árvizek romboló hatását fokozta, hogy a zacskók eltömítették a vízelvezető rendszereket. Azóta betiltották ott a műanyag szatyrok használatát.
Évente százezer tengeri élőlény pusztul el amiatt, hogy beleakad a különféle műanyagokba. Egy műanyag szatyor többször is képes ölni, lebomlási ideje ugyanis olyan hosszú, hogy túléli a zacskót elfogyasztó állatot, így újra táplálékká tud válni. Egy hagyományos szatyor teljes szétaprózódási ideje 300-400 év. Mármint, annyira becsülik, mert erről még nem győződhetett meg senki.
Nem utolsósorban, spórolni is lehet a tilalommal/ szigorítással: Kínában fizetőssé tették a zacskókat és a CNN 2008-ban jelentette, hogy ennek következtében Kína évente 37 millió hordó kőolajat takarít meg. Merthogy a műanyag zacskók polietilénből készülnek, melynek az alapja kőolaj. Az etilén önmagában nem mérgező, a veszélyesanyag-tartalom többnyire az adalékoknak tulajdonítható: ezek között vannak krómtartalmú katalizátorok, nikkeltartalmú fényvédők, mérgező antioxidánsok és rákkeltő égésgátlók.
Vranjében (még) nem sikerült, de Olaszországban igen. Ez az első eset Európában, hogy országos szinten tiltották meg a műanyag bevásárlószatyrok használatát: a boltokban 2011. január elsejétől kizárólag száz százalékosan lebomló zacskóba csomagolható az áru. A törvényt még 2006-ban meghozták, hatályba léptetését eddig a műanyag zacskókat gyártó cégek nyomására halasztották el, ők arra panaszkodtak ugyanis, hogy több idő kell a gyártás leállításához, a készlet kifutásához. A kereskedők a raktáron levő szatyrokat még felhasználhatják, ám ha azok is elfogytak, nem rendelhetnek újakat, vagyis ki kell találniuk valami zöldebb megoldást.
Több országban, nagyvárosban is megpróbálták visszaszorítani az egyszer használatos szatyrok terjedését: a legtöbb helyen vagy díjat vezettek be a szatyrok használatára, vagy helyi rendeletben tiltották meg forgalmazásukat. Érkeztek hírek betiltásról afrikai, ázsiai, amerikai országokból is…
|
Potenciál és kiindulópont „Óbecse község adottságai és lehetőségei, amelyek kivételes víz és termő földtartalékaiban, mezőgazdasági, gyáripari, idegenforgalmi kapacitásokban, a víz- és energiaellátás és más közművesítési rendszerek már elkezdett fejlesztésében, a már kialakított gazdag növény- és állatvilággal rendelkező zöld övezetekben nyilvánulnak meg, az emberi potenciállal egyetemben kiindulópontot képeznek ahhoz, hogy Óbecse ökológiai város és község legyen, és ily módon a környezetvédelem kerüljön a közösség egésze fejlesztésének előterébe” – állt az óbecsei községi képviselő-testület által meghozott alapokmányban a Magyar Szó napilap akkori (2005.7.18.) tudósítása szerint. |
Az Ír Köztársaságban például 2002-ben minden műanyag bevásárlási szatyorra 15 eurocent értékben szabtak ki adót. Azonnal több mint 90%-kal csökkent a használatuk (az ír kormány akkori adatai szerint)…
Szerintem a legérdekesebb az olasz halászok reakciója volt: azzal érveltek, hogy a halat, mely nedves és szagos, képtelenség papírzacskóban árusítani. Biztos, hogy így van, elvégre nem vagyok halász. De mintha régebben – amikor nem voltak még nejlonzacskók – is lett volna halászat és halpiacok is. Akkor is volt valami technikája a halárusításnak, nemde? Majdcsak kitalálnak most is valamit…
Óbecsének jó reklám lehetne a tilalom, még akkor is, ha lennének tiltakozók.
Tavaly októberben lapunk kérdőre vonta az óbecsei helyi hatalmat zacskóügyben. Dušan Jovanović, a községi parlament elnöke akkor azt mondta, hogy az ügy valószínűleg az év végéig napirendre kerül és a képviselő-testület 2011. január elsejei hatállyal betiltja majd a műanyag zacskókat. A fenti példákon okulva, a döntés nem lehetne azonnali érvényű. Abban valószínűleg meghatároznának egy átmeneti időszakot is. Január van, de óbecsei tilalom még nincs. A kérdés az, hogy vannak-e olyan érdekek, amelyek miatt nincs még ilyen döntés? Mert ha nincsenek, akkor mire várnak a tisztelt községi képviselők?
Márton Attila
