Szeptember 2-ig tart a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény tervezetének közvitája. A Pénzügyminisztérium a [email protected] várja a módosító javaslatokat.
Ez a törvény azok közé a jogszabályok közé tartozik, amelyek meghozatalát feltételként szabta az Európai Unió. Milošević megbuktatása után 11 évvel foglalkozik ilyen komolyan az állam ezzel a témával, és ha nincs az EU, akkor kérdés, hogy mikor került volna sorra.
A törvény elfogadása után 2 év áll rendelkezésre a visszaszármaztatási igény benyújtására. A vagyon értékét 2014 végéig becsüli fel majd az állam (vagyis egy másik, igaz, nem okvetlenül más összetételű, kormány). A kötvények útján történő kárpótlás 2035-ig tartana.
Következnek a részletek, a teljesség igénye nélkül…
Ki NEM jogosult?
A törvény az 1945. 3. 9-e után elkobzott vagyonra vonatkozik. Mivel a németektől (kivéve azokat, akik a Népfelszabadító Hadseregben voltak) az AVNOJ még ’44-ben elkobozta a vagyont, ők minden bizonnyal nem tartoznak ide. Mint ahogy mások sem, akiktől az említett dátum előtt vették el vagyonukat.
Rehabilitált személyek benyújthatják a visszaszármaztatási igénylést, mellékelve a bizonyítékot arról, hogy már beindult a rehabilitációs eljárás, de a vagyon-visszaszármaztatás folyamata addig szünetel, amíg nincs jogerőre emelkedett bírósági döntés a rehabilitációról.
Nem jogosult a törvény értelmében az sem (és az örököse sem), aki megszálló erők tagja volt a második világháborúban.
Nem jogosultak továbbá azok sem, akiket nemzetközi szerződés vagy ottani jogszabály értelmében más állam kárpótol(t).
Külföldi állampolgár (vagy az örökösei) akkor jogosult, ha érvényesül a reciprocitás elve a két állam között.
A kérvénynek tartalmaznia kell az egykori tulajdonos adatait, a visszakért vagyonról szóló adatokat, a tulajdonról szóló bizonyítékokat, az elkobzás alapjáról, idejéről és az elkobzási aktusról szóló adatokat, a kérvényező adatait és a kérvényező meg az egykori tulajdonos közötti jogi kapcsolatot. A kérvényt a Vagyon-visszaszármaztatási Igazgatóságnak kell majd benyújtani, az intézmény által kiírt közfelhívástól számított 2 éven belül.
Az államosított vagyont visszakövetelőnek nem jár kárpótlás elvesztett haszon után.
Természetben?
A közvitára bocsátott tervezet természetbeni visszaszármaztatást vagy kötvények és készpénz általi kárpótlást irányoz elő. Nem ismeri tehát a csereingatlan intézményét, vagyis azt, hogy ha az állam nem adja vissza a konkrét ingatlant, akkor ad helyette másikat, megközelítőleg azonos értékben. Ez az egyik leginkább vitatott része a törvénytervezetnek. A kormány azzal indokolja a csereingatlan „kizárását”, hogy egyrészt az államnak nincs elég ingatlan a tulajdonában, másrészt nem lenne igazságos, hogy valaki vagyont kap vissza, más pedig csupán kárpótlásban részesül, harmadrészt pedig azzal, hogy a csereingatlan és a kárpótlás közötti választás intézménye korrupcióra adna lehetőséget!
Parivodić egykori külgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a csereingatlan intézményét tartalmazza az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény (amelyet már évek óta alkalmaznak) és ez a törvény nemrég zöld fényt kapott az Alkotmánybíróságtól. Az egyházak tehát más bánásmódban részesülnek, mint az egyszerű halandók?
Nem kaphatja vissza ingatlanját az egykori tulajdonos vagy annak örököse akkor sem, ha abban egészségügyi, oktatási, művelődési vagy egyéb közintézmény van, amennyiben a visszaszármaztatás jelentősen akadályozná ezen intézmények működését. Nem adja vissza az állam azt az ingatlant sem, amely köztulajdonban levő távközlési, energetikai stb. hálózatok része, vagy amely nélkül nem működne a cég, mely birtokolja. Nincs természetbeni visszaszolgáltatás állami, tartományi és önkormányzati épületek, irodahelyiségek, nagykövetségi és konzulátusi képviseletek épületei, állami reprezentációs ingatlanok, állami tulajdonban levő műértékek és a külön törvény által rendezett dedinjei egykori királyi udvar esetében sem.
Nem kapja vissza mezőgazdasági területét, vagy erdejét az egykori tulajdonos vagy annak örököse, ha a törvény életbe lépésének napján a területen van locsoló vagy lecsapoló rendszer, többéves ültetvény. Amennyiben a parcellán van építmény (objektum), akkor nem származtatható vissza az annak (azoknak) a működtetéséhez szükséges részterület. Akkor sem, ha vásárlás révén lett a parcella társadalmi tulajdon.
Az építési földterület sem kapható vissza, ha közterület, vagy középület van rajta.
Đelić kormányalelnök közölte, hogy reményei szerint már jövőre megkezdődhetne a természetbeni vagyon-visz-szaszármaztatás.
A privatizált vagyon a legújabb tulajdonosé marad
Kizárja a természetbeni visszaszármaztatás köréből az alkotmány által kizárólag közvagyonnak számító ingatlant, de a törvényesen privatizáltat is! Ez utóbbi esetben az a hivatalos magyarázat, hogy az állam nem akar újabb igazságtalanságokat elkövetni – ezúttal azokkal szemben, akik legálisan vettek vagyont az államtól az elmúlt évek során.
A törvénytervezetet bemutató Đelić szerint a 2004 augusztusáig privatizált vagyon esetében a kártérítés kötelezettsége az államot terheli, az utóbb magánosított vagyon esetében pedig az adásvételi szerződések tartalmazták a vevő kötelezettségét, hogy vállalni fogja a vagyon-visszaszármaztatási törvényből eredő kötelezettségeket.
A törvény elfogadása után nem lehet majd államosított vagyont privatizálni.
Kárpótlás
Aki jogosult, de nem kapja vissza a jussát természetben, kötvényekre és készpénzre számíthat.
A tervezet szerint kárpótlásra összesen 200 milliárd dinárt szán az állam. A kötvények futamideje 20 év lesz, és 2015-ben kezdődnének az évi szintű kifizetések. A vagyon értékét első fokon az önkormányzati adóhivatal állapítja meg: a rendelkezésre álló összeget arányosan felosztva a sikeresen visszaigényelt ingatlanok között. A készpénzben történő kárpótlás a vagyon értékének 10%-a (szociális segélyre jogosultak esetében 50%), de nem több 1 millió dinárnál! Ezt az összeget levonják a kötvények értékéből.
A kötvényeket évi részletekben fizeti az állam. A kötvényeket a tőzsdére lehet majd vinni.
A 200 milliárd dinár részben privatizációs bevételekből, építési földterületek eladásából, az elkobzott vagyonból, amely vagyon tulajdonosa vagy használója az állam, a tartomány vagy a helyi önkormányzat, és költségvetési pénzekből gyűlik majd össze.
Persze, itt fölmerül a kérdés, hogy mennyit ér majd a dinár 2035-ben… vagy akár 4 év múlva…
Tisztában van ezzel az állam is, de a hivatalos magyarázat szerint ennyi pénzt (pillanatnyilag nem egész 2 milliárd eurót) lehet erre a célra költeni úgy, hogy ne kerüljön veszélybe a makrogazdasági stabilitás. Magyarán, szegény az állam, a csereingatlanos változatot pedig kizárta. Đelić kormányalelnök szerint más országokban sem történt nagyobb méretű csereingatlanos visszaszármaztatás.
Bérelt ingatlan esetén legtöbb 2 évig, mezőgazdasági földterület esetén pedig legtöbb 3 évig marad érvényes az eddig fennálló bérlet, azzal, hogy a birtokába visszatérő tulajdonos és a bérlő másképp is megállapodhat.
Két törvényt – párhuzamosan
Mivel az EU elrendelte a községi és tartományi vagyon visszaadását is, elvben megtörténhetne, hogy a közvagyonról szóló még meg nem született törvény és a vagyon-visszaszármaztatási törvény szembekerüljön egymással. Vagyis, hogy a tartomány vagy a község olyan vagyont kapjon vissza, amely a restitúció tárgya. Ennek elkerülése érdekében – mondta Đelić – az alsóbb hatalmi szintek nem kapják el a kért vagyont, amíg el nem dől, hogy az a vagyon esetleg mást illet-e meg a restitúciós törvény értelmében.
Emiatt logikus lenne, ha a két törvényt egyszerre fogadná el a parlament. A köztulajdonról szóló törvény azonban megakadt a tartományi vagyon kérdésénél. Ez a kérdés azonban már pártok közötti erőviszonyok tárgya.
Egyes szakértők egyébként azt is kifogásolják, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezete sok helyen pontosításokra szorul, részletező jogszabályok formájában, ami – vagyonról lévén szó – nem a legszerencsésebb.
Márton Attila (vajdasag.ma)