trg_fontane
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavasz eljövetelének ünnepe is.
A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta az embereket.
Húsvét Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ugyanis ezen a napon szabad először húst enni. A húsvét héber neve „pészah”. A szó elkerülést jelent, s arra utal, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.
A húsvét a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé.
A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat.
Sok népnél gazdag hiedelem- és szokáskincs kapcsolódott a tavasz eljöveteléhez. Sok nép teremtett olyan istent magának, akinek élete, halála, feltámadása a tél és nyár természeti ritmusát követi. Ők jelképezik az emberek reményét a megújulásban, a feltámadásban és sorsuk jobbra fordulásában. E népszokások azonban nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.
A húsvéti misztérium
A húsvéti misztérium a Magyar Katolikus Lexikon szerint „Jézus Krisztus szenvedése, halála és föltámadása. Az ember megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét az Úr Jézus teljesítette be, elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való föltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által. Így halálával halálunkat megtörte, és az életet föltámadásával újjászerzette. Szenvedését és halálát úgy vállalta, mint vértanúságot, mint ember egészen teljesítette az Atyától kapott küldetést, és ezzel kifejezte a tökéletes engedelmességet. Az igazi személyes érték tehát az Atya előtti hódolat, amelyet az egész emberiség nevében mutatott be. Engedelmessége és hűsége így érdemszerző volt, hiszen egész emberi lelkével szabadon vállalta mint reá szabott kötelességet. Mint Fiú állt az Atyával szemben, ezért az Atyának jutalmaznia kellett engedelmességét. Mivel ő az üdvösség rendjében a második Ádám, azért nemcsak a maga számára szerzett érdemet, hanem mindnyájunk számára. Tehát a megváltást, a bűnök bocsánatát, a megigazulást és az üdvösséget az ő érdeméből kapjuk. Ugyanakkor szenvedése engesztelés is volt. Nem úgy, hogy helyettünk vállalta a bűnért járó büntetést, hanem úgy, hogy több hódolatot nyújtott az Atyának engedelmességével, mint amit a bűn megtagadott tőle. Az igazságosságnak így túláradó módon eleget tett, ezért az Atya bőkezűen gyakorolhatja irgalmasságát. Végül halála tökéletes áldozat volt, vagyis kimondottan vallási tett, hiszen engedelmességében elment egészen a vértanúságig, s így mindent odaadott az Atyának, s ezzel elismerte őt az élet urának. De ebben már biztosítva volt örök léte és föltámadása. Megdicsőülésébe is úgy öltözött be, mint második Ádám, így ő a biztosíték azok föltámadására és megdicsőítésére, akik a hitben azonosítják magukat vele. Halála és föltámadása azt igazolta, hogy ez a földi élet az, amely átmehet a mennyei dicsőségbe, s az Atya a földi érdemeket jutalmazza. Így biztosítékot nyertünk arra, hogy az életnek van értelme és célja, és hogy a kereszténység reménye nem hiábavaló. A misztérium úgy van jelen a világban, mint a végső állapot biztosítéka és elővételezése. A teremtett világ ott fog kikötni, ahová már az Elsőszülött eljutott. Ezért az Egyház liturgiája minden vasárnap ennek a misztériumnak a jelenlétét ünnepli, s különösen gyászszertartásait akarja ennek fényében végezni.“
Húsvétvasárnap
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik – egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint, aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
Ezen a napon ajándékozzák a húsvéti tojásokat is, nálunk viszont a hétfői locsoláshoz tartozik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján locsolják a lányokat. Ez a nap Európa szerte a játék és a vidámság napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, és megfürdették. A locsolás az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A tálra húsvéti tojás, kalács és ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják egymást egész életükben.
A hímes tojás
A tojások színezésének hagyománya több évszázados múltra tekint vissza. Magyarország területén már a honfoglalás előtti avar sírokban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást. A leggyakrabban használt szín a piros, amelynek véderőt tulajdonítottak.
A húsvéti tojás eredetileg egyszínű volt, ezt természetes színezék használatával érték el, attól függően, hogy milyen növényt dobtak a tojás főzővizébe (a vöröshagyma héjától barnás, a vadalmafahéjtól sárga, a büröktől zöld árnyalatot kapott).
Receptek az ünnepekre
Mi most kalácsokkal készülünk az ünnepre.
A sonkás kalácshoz szükségünk van: 50 dkg lisztre, egy zacskó szárított élesztőre, egy csipet sóra, egy evőkanál cukorra, egy natúr joghurtra, 2-3 evőkanál olajra, 10 dkg apróra vágott sonkára, egy tojásra, szezám- vagy napraforgómagra.
Egy nagy tálba szórjuk bele az 50 dkg lisztet, és keverjük el egy zacskó szárított élesztővel, egy csipet sóval, egy evőkanál cukorral, majd a közepébe öntsünk egy pohár natúr joghurtot, és adjunk hozzá 2-3 evőkanál olajat. Robotgéppel dolgozzuk el. Takarjuk le, és langyos helyen kelesszük a duplájára. Lisztezett gyúródeszkára téve, tetejét szórjuk meg apróra vágott sonkával (kb. 10 dkg.), ököllel nyomkodjuk a tésztába, majd ráhajtva a tészta felét még egyszer gyúrjuk át. Ezután a tésztát osszuk három részre, formázzunk belőle egyenként kb. 30 centis rudakat, és copf-fonással fonjuk össze, tetejét kenjük be egy tojás sárgájával és szórjuk meg szezám- vagy napraforgómaggal. Előmelegített sütőben kb. 30 percig süssük.
A csokoládés piskótatorta tésztájához szükségünk lesz 10 dkg étcsokoládéra, 4 tojásra, 12 dkg kristálycukorra, 1 vaníliás cukorra, csipet sóra, 10 dkg lisztre, 7 dkg étkezési búzakeményítőre, 2 púpozott teáskanál sütőporra. A forma kikenéséhez margarinra és lisztre, a krémhez és díszítéshez: 9 evőkanál krémlikőrre (pl. Baileys), 25 dkg étcsokoládéra, 4 dl tejszínre, 6 tojássárgájára, 3 evőkanál cukorra, 1 zacskó vaníliás cukorra, 3 tojásfehérjére, 3-5 dkg fehér csokoládéra, 1 kis nejlonzacskóra.
A tojások fehérjét 4 evőkanál hideg vízzel kemény habbá felverjük. Beleszórjuk a kétféle cukrot és a sót, majd egyenként beledolgozzuk a tojássárgákat. Rászitáljuk a keményítővel és a sütőporral elvegyített lisztet, végül beleforgatjuk a felaprított csokoládét. Margarinnal kikent, liszttel meghintett 26 centiméteres tortaformában, előmelegített sütőben, 175 fokon kb. 30 percig sütjük.
A kihűlt piskótalapot keresztben háromfelé vágjuk és a likőrrel mindegyiket meglocsoljuk. A nagyobb darabokra tördelt csokoládét forró vízfürdőben megolvasztjuk. A tejszínt habbá felverjük, és hűtőszekrénybe tesszük. A 6 tojássárgáját 2 evőkanál cukorral és a vaníliás cukorral kikeverjük. Hozzáadjuk a langyos csokoládét, azonnal beleforgatjuk a tejszínhabot, majd a maradék cukorral habbá vert tojásfehérjéket.
Az alsó lap köré karimát pattintunk. A lapot a csokoládéhab negyedével megkenjük és a középső lappal befedjük. Megkenjük, a harmadik piskótalappal befedjük, és a torta tetejére vastagabb, hullámos habréteget készítünk. Kb. 40 percre hűtőszekrénybe tesszük.
A maradék habot szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A fehér csokoládét vízfürdőben megolvasztjuk. A karimát eltávolítjuk, és a torta oldalát a maradék habbal bevonjuk. Tetejére a folyékony fehér csokoládéval csíkokat rajzolunk. A tortát kb. 2 órára visszatesszük a hűtőszekrénybe.
Összeállította: F.D.K.
