Valami nincs rendben a „fürdőkomplexum” körül. Megvolt a nagy mosolygás, aláírtak két szándéknyilatkozatot, szétkürtölték a hírt amerre kell (választások előtti évben vagyunk!), de az óbecsei hatalom két vezető pártja nagyon nem ugyanazt mondja.
Alapvetően két gond van. Az egyik az, hogy a Potisje-Tisza mente mintájára vegyes vállalat alakul-e (ahogyan Knézi és a VMSZ szeretné) vagy koncesszióba adják majd a fürdőt (amit a Demokrata Párt támogat)?
A másik kérdés pedig az, hogy vajon eldöntöttnek tekinthető-e, hogy a magyarországi Aquaprofit Zrt. lesz a partner?
Mit beszéltek meg, avagy mi az igazság?
Március közepén Knézi Péter (VMSZ) községi elnök többek között ezt nyilatkozta: „…novemberben kiírtunk egy nemzetközi közbeszerzési pályázatot, amelyre egyedül a magyarországi Aquaprofit Zrt. jelentkezett. Ezzel egy időben a nagypolitika is érdekelt lett az ügyben, ezért azt beszéltük meg a koalíciós partnerrel – én személyesen Budislav Medurić alelnökkel –, hogy amennyiben a politika az ügy mögé áll és egyetlen jelentkező lesz, nincs értelme még egy körnek”.
Ezzel szemben a DP múlt heti sajtóértekezletén Budislav Medurić (DP), a községi elnök helyettese azt mondta, hogy az Aquaprofitot nem választották meg semmiféle tenderen (versenytárgyaláson). Mint mondta, az igaz, hogy voltak konzultációk, de határozatok nem voltak! Dušan Jovanović (DP), a községi parlament alelnöke ugyanott hozzátette, hogy az ő követelésükre maradt ki a kormányközi szándéknyilatkozatból az Aquaprofit neve. „Mi és a Deloitte nagy tender kiírására számítunk” – tette hozzá. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a versenytárgyaláson csak az Aquaprofit jelentkezik, de – mint mondta – az eljárást és a megállapodást be kell tartani.
Mit mondott erre Knézi? „Az Aquaprofit Zrt. neve a magyar fél kérésére maradt ki a nyilatkozatból, mert az ő szabályaik szerint ily módon nem preferálhatnak egy magáncéget. Tehát a sajtóban megjelent hírek nem felelnek meg a valóságnak: nem a szerb fél kérte ezt, hanem az ügyben velem a magyar kabinetfőnök konzultált. Az Aquaprofit Zrt. igazgatója és az önkormányzat nevében általam aláírt szándéknyilatkozat az előbbinél részletesebb dokumentum”.
Nem mellékesen, kit nevez Knézi „szerb félnek”? A vajdasági kormányt?!
A DP honlapján megjelentek szerint „ha nem volna tragikus, akkor nevetséges lenne az, hogy egy kis párt kisajátítja a fürdő-projektet”. Egyértelmű, hogy a VMSZ-re vonatkozott az utalás. Mindezek alapján képet alkothatunk a koalíción belüli viszonyokról.
A demokraták többek között arra hivatkoznak, hogy Bojan Pajtić (DP) vajdasági kormányfő (aki a kormányközi szándéknyilatkozat egyik aláírója) „a Vajdasági Nagybefektetési Alap Igazga-tóbizottságának elnökeként 44 millió dinárt biztosított a geotermális furat elkészítésére, ami folyamatban van”.
A demokraták azt mondják, nincs kifogásuk semmilyen tőke ellen, de nem fogják megengedni, hogy közvagyont konkurencia és átláthatóság híján bárkinek, bármilyen módon odaadjanak.
A DP helyi vezetői azt is rosszallják, hogy az aláírandó dokumentumot nem kapták meg legalább 48 órával az aláírás előtt. Állításuk szerint Knézi közölte velük, hogy ő is csupán 24 órával az aláírás előtt kapta kézhez azt, amit alá fog írni!
Érdekes, hogy a községi kormány ez ügyben nem egyeztetett és persze felmerül a kérdés, hogy akkor meg ki állította össze a dokumentumot?
Vagyis a dokumentumokat, mivel – ha jól kihámoztam – két szándéknyilatkozat van: az egyik kormányközi (Vajdaság és Magyarország) és abban nincs benne az Aquaprofit neve, a másik szándéknyilatkozat pedig a község és az Aquaprofit közötti, amelyet Knézi és Udud Péter, a magyarországi cég vezérigazgatója írt alá. És abban az áll, hogy az Aquaprofitot már kiválasztották és hogy a község meg az Aquaprofit közös vállalatot hoz létre. Ez utóbbi állításokra azt mondja a községi hatalom DP-s része, hogy nem igazak.
Koncesszió vagy közös vállalat?
A DP szerint a Deloitte tanácsadói cég mindkét változatra adott javaslatot, de ők a koncessziót támogatják, mert úgy vannak vele, hogy Óbecsének nem kell kockáztatnia – a községnek a koncesszióból fix bevétele van, a haszon vagy a veszteség pedig a partneré, a vegyes vállalat esetleges veszteségéből viszont a községnek is vállalnia kellene a részét…
A koncessziós szerződések az állami tulajdonhoz vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyak tulajdonjogában változást nem eredményeznek.
Knézi egyrészt egyetért a DP érveivel: „Én osztom a koalíciós partner aggályait is, ugyanis a probléma az, hogy az első egy-két évben ez a cég nem fog haszonnal működni, és a társtulajdonosok a tulajdoni arány mértékében kell, hogy állják az esetleges veszteségeket”. Másrészt viszont Knézi a koncessziót „sokkal aggályosabb változatnak” nevezi, mert „több parlamenti döntés is kell hozzá, ami talán egy évvel is elhúzza a megvalósítást”.
Körülbelül egy éven belül pedig választások lesznek – minden szinten…
És ez alatt az egy év alatt…
Knézi szerint „egy svéd cég csirkehús-feldolgozó üzemet épít Óbecsén. Tavaszra vélhetően elkészül a Delta áruháza, és a Valdi is azt ígéri: az évekkel ezelőtt megvásárolt központi telken végre megkezdi az építkezést”. És már elkészült a következő ipari zóna is, amely 26 hektáros lesz, meg további 200 hektáron (eddigi mezőgazdasági területen) lehet majd építkezni – nyilatkozta a Magyar Szónak.
Ami viszont a meglevő „ipari övezetből” állítólag visszalépő egyik céget illeti, Knézi ezt mondja: „Hozzánk is eljutottak ilyen információk, de hivatalosan nem lépett vissza egy beruházó sem, és úgy tudjuk, tavaszra megkezdik az építkezéseket”.
Visszatérve a „fürdőkomplexumhoz”: szándéknyi-latkozat tehát van, kettő is. Az egyiknek a sarkalatos pontjaival nem ért egyet a koalíció legnagyobb pártja. Fürdőt akar Óbecsén a DP és a VMSZ is, csak éppen teljesen másképp képzelik el az ügylet lényegét.
Az óbecseiek nagy része úgy van vele, hogy épüljön már valami Óbecsén, ami munkahelyeket nyit, meg pénzt vonz ide. Ezért lesz jó melldöngető választási kampánytéma a fürdő.
Ebben az újságban igyekeztük vázolni mindkét fél állításait és érveit. Az Olvasó így tud döntést hozni.
Márton Attila