trg_fontane
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben január 28-án ünnepi műsort tartottak, amelyen Krizsán Szilvia, az Újvidéki Színház színésznője mondott köszöntőt.
Szerinte a magyar kultúrát nemcsak a magyar művészet és a néphagyomány jelenti, hanem magyar kultúra minden, „amit egy magyar ember egy magyar közösségben tesz, gondol, amit morálisan megítél akár pozitívan, akár negatívan, tehát a kultúránk az minden, ami mi vagyunk”.
A műsorban az elvándorlás problémája, a hazaszeretet, a honvágy érzése szólalt meg versekben, dalokban. „Felhívjuk azoknak a figyelmét, akik esetleg még itthon vannak, de gondolkodnak az elvándorlásról, és azoknak is, akik már külföldön élnek és dolgoznak, hogy a magyar nyelvet és a magyar kultúrát ápolni kell, bárhol is legyünk a nagyvilágban. Magyarok százezrei élnek szerte a nagyvilágban. És évről évre magyarok százezrei vándorolnak el egy jobb élet reményében. Elvándorolnak Németországba, Angliába, kivándorolnak Amerikába és miközben építgetik ottani életüket, először elsajátítják az ott élők szokásait, a nyelvet, de otthon, egymás között magyarul beszélnek. Később barátokat szereznek. Ottaniakat. Akikkel összejárnak, közös programokat szerveznek és már egyre kevesebbet beszélik a magyar nyelvet. Néhány év múlva gyermekük születik. A gyermek ottani iskolába jár, megtanulja annak a népnek a nyelvét, történelmét, földrajzát. Jó esetben megtanítják magyarul beszélni, de ki tanítja meg neki azt, hogy ki volt István király, Széchenyi, Petőfi és Ady? Hogy mi történt 1848-ban, vagy 1956-ban? Ki tanítja meg? Senki. És lassan, Tompa Mihály szavaival élve: ’mint oltott kéve, széthull nemzetünk…’ A huszonegyedik századi magyarság jelentős problémája az elvándorlás, melyről beszélni kell. Beszélni, hogy minél több emberhez, magyarhoz eljusson a nagyvilágon. Állandóan emlékeztetni őket arra, hogy a magyar nyelv, kultúra és maga a nemzet fennmaradása az ő kezükben is van. Folyamatosan emlékeztetni őket Hobo gondolataira: ’Más nyelven beszélsz, más nyelven írsz, de magyarul álmodsz, magyarul sírsz. Ez a nemzeti probléma ihlette a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör és a Fokos zenekar tagjainak ’Eredj, ha tudsz…’ című verses-zenés összeállítását”, mondta Péter Lea, a műsor szerkesztője. 
A rendezvényen a magyar irodalom olyan nagyjainak művei kerültek bemutatásra, mint Illyés Gyula, József Attila, Márai Sándor, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Sajó Sándor, Váci Mihály és Wass Albert. Elhangoztak megzenésített versek, népdalok, a Kaláka, az Ismerős Arcok és a Kormorán együttes dalai. A műsorban fellépett Magyar Réka, Magyar Zsófia, Pásztor Tímea, Péter Lea, Szerda Ákos és a Fokos zenekar.
A rendezvényre, amelyet a budapesti Bethlen Gábor Alap és a Szekeres László Alapítvány támogatott, Óbecse testvérvárosából, Csongrádról is érkeztek vendégek, a Múzsa Művészeti Egyesület 2000 tagjai.
B.M.
