trg_fontane
A menekültek sorsának feledhetetlen képei között van a halott kisfiú, a kerítés mögé zárt emberek, akiknek úgy dobálják a „jótevők“ a szendvicseket, mint a kutyáknak, s a hihetetlen, de mégis megtörtént eset, amikor a magyarországi „operatőrnő“, ahelyett, hogy munkáját végezné, rugdossa a menekültet gyermekkel karjában.
Feledhetetlen marad az is, hogy sokan, Szerbiában és Magyarországon, segítenek a menekülteknek és menekülteken, de az is, hogy terjed a menekültek elleni gyűlölet, közülük is az gyűlöl legocsmányabban, aki sosem látott menekültet.
Az idei év az embertelenség, a gyűlölet éve lesz, kicsiny emberiesség és jóságszigetekkel meghintve.
Inváziós erő?!
A menekültkérdés nem fog gyorsan megoldódni. Arról, hogy miért kell ezzel a problémával komolyan, s nem (csak) napi politikai szinten foglalkozni, Vataščin Péter antropológus és Losoncz Márk filozófus nyilatkoztak a Magyar Szónak.
Vataščin Péter szerint a „nemzetközi menekültkutatás alapvetően kétfajta elfogult viszonyulást különböztet meg a menekültekkel szemben egy-egy válság esetén. Az egyik `inváziós` erőnek, a másik `áldozatoknak` tartja őket. Ezt a szakadékot médiumok, politikusok és civilek egyaránt mélyíthetik, mostanra már számos súlyos torzítás vert gyökeret a köztudatban, különösen az elutasítók részéről. Fontos a források minősége és a befogadó önálló gondolkodása. A világhálón számos kutatóintézet ingyenes anyagai és színvonalas portálok elemzései egyaránt elérhetőek, sokan mégis inkább felületes tudósításokból és az internetes folklór terméseiből tájékozódnak. A társadalomtudományi kutatások legfőbb tanulsága az, hogy ezek hihetetlenül összetett folyamatok, ennek megfelelően kéne őket értelmezni és kezelni is. Van itt humanitárius (ez a legfontosabb a szír, iraki és afgán menedékkeresők esetében), biztonságpolitikai, közrendi, kulturális, történeti és több más fontos dimenzió is. Magyarország esetében az ellenőrzött áthaladásra és regisztrációra való eddigi törekvés uniós kötelesség és sok szempontból legitim, de a kormány kommunikációja leginkább szinte irracionálisan hangulatkeltő és egyoldalú volt, és várhatóan az is marad“.
Losoncz Márk kijelentette: „Ismeretes, hogy a gyűlölet képes teljesen önálló utakat bejárni: így a lengyel antiszemitának nincs szüksége a hús-vér zsidó jelenlétére, Franciaországban pedig az iszlamofóbia azon területeken a legsikeresebb, ahol a `fehér franciák` túlsúlyban vannak. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: Magyarország kormánya például a politikai pontszerzés, a tömeghisztéria és -paranoia kialakítása érdekében jóval a masszívabb menekülthullámokat megelőzően plakátokkal gerjesztette a hangulatot az érkezőkkel szemben. Márpedig roppant nehéz fellépni az előítéletekkel és a mítoszokkal szemben, amikor a propagandagépezetek előre megformálják az emberek valóságérzékelését. Mondjuk, annak ellenére nehéz lebeszélni a világhálós kommentariátusokat az Európa ellen a globális háttérhatalmak által kitervelt megsemmisítő terv fantáziájáról, hogy a globális arányokat tekintve errefelé a menekülteknek csak a töredéke érkezik. A rendszeres, alaposan átgondolt felvilágosítás tehát elengedhetetlen. Ami Szerbiát illeti, az irracionális félelmek az iszlámmal szembeni sok évszázados ellenszenvre is támaszkodhatnak, de a térség bizonytalan kérdéseire (Koszovó, Szandzsák, Dél-Szerbia, Bosznia- Hercegovina) is. Ám mintha ezeket a félelmeket egyelőre sikerült volna többé-kevésbé kordában tartani. A veszély azonban továbbra is fennáll“.
A Magyar Szó újságírójának kérdésére, hogy kudarcot vallott-e az egységes európai fellépés a szóban forgó problémák kezelése terén, s hogy létezett-e valaha is ilyen egységes európai politika, vagy csupán egy nagyobb probléma kellett ahhoz, hogy megmutassa, gyengék ezek az európai pillérek, Vataščin Péter azt válaszolta, hogy korai lenne a végleges minősítés. „Habár már régóta épül a közös európai menekültpolitika, pusztán a tagállamok közti konfliktusból és a kapkodásból is látszik, hogy még korántsem készült el. Most azonban jó alkalom van az előrelépésre, kár, hogy nem cselekedtek előbb, hiszen tudható volt, hogy egy nagyobb menekülthullám készülődik. A ténylegesen egységes szabályrendszer, a kvóták, az elsődleges befogadó államok területén létrehozott nagy kapacitású ügyintéző központok létrehozása jó tervnek tűnik. A tagállamoknak mindenképp jobban magukénak kell érezniük a problémát, bármennyi belső és uniós szintű gond is nyomja a vállukat“, mondta az antropológus.
Losoncz Márk szerint pedig az alapoktól kell újragondolni a menekültpolitikát. „Lehet, hogy a tél folyamán csökkenni fog az Európába érkezők száma, ám tavasztól feltehetően újabb hullámok várhatók, többek között a problémák közel-keleti kezelésének lényegi hiányosságai miatt. Megengedhetetlen, hogy a mostani zavaros, kevéssé koordinált viszonyulás uralkodjék. Németország ellentmondásos attitűdje kiváló példa erre. Igen, Merkel a befogadásról beszélt (és a németországi kormány fontos intézkedéseket tett), ám egyúttal az osztrák-olasz határellenőrzés visszaállítását, Magyarországtól pedig az ún. dublini szabályok betartását kérte, illetve felmerült, hogy a menekülteknek nem kellene pénzt juttatni. Összetett történet ez is“.
A napilap újságírójának beszélgetőpartnerei leszögezték, hogy az EU alapeszméiből következően nem lehet menekültellenes, s hogy a jelenlegi menekülthullámmal kapcsolatban egészen biztosan vannak eltúlzott félelmek, hiszen a 28 EU-s tagország össznépessége 508 millió fő, az idén eddig érkezett 350 ezres tömeg ebben csak századnyi töredék, és még a néhány millió sem számít sokat papíron.
Vataščin szerint „a problémákért a bevándorló és befogadó népesség sokszor egyaránt hibás, nem is beszélve az elhibázott menekültpolitikai lépésekről“.
Miért jönnek ide a menekültek?
Az index.hu cikke összefoglalja, hogy miért jönnek ide a szír menekültek. Miért is? Durvul a háború Szíriában. Nem látszik a háború vége. Törökország lezárta a szír határt, egyre erősebb az érzés, hogy Szíriába már nem lehet visszatérni. A török pártok a belpolitikai haszonszerzésre használják a menekülttémát, a szírek nem érzik biztonságban a jövőjüket. Idegenellenesség. A török társadalomban hagyományosan is vannak ellenérzések az arabokkal szemben, amire most csak ráerősített a szírek tömeges megjelenése és a belpolitikai játszmák. Megoldatlan a szírek oktatása, a gyerekek mostanra már éveket töltöttek el iskola nélkül. A szülők iskolába adnák a gyerekeiket. Romlik az ellátás a táborokban, részben mert az utóbbi időben csökkentették az ENSZ-segélyek mértékét, de a szabályokat is szigorították. Pozitívak az Európáig eljutottak visszajelzései. A helyzet a legtöbb helyen jobb, de biztos nem rosszabb, mint Törökországban.
Az új rendeletek nem fognak jobb helyzetet teremteni
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen jelenetek várhatóak szeptember 15-től (lapzárta után), amikor életbe lépnek a menekültekre vonatkozó szigorítások, Orbán azt mondta: onnantól fogva a magyar hatóságok nem lehetnek elnézőek az illegális határátlépőkkel szemben. Arra kérte a menekülteket, hogy tartsák be a szabályokat, és a határszakasz arra kijelölt pontjain lépjenek majd be az országba. Arról is beszélt, hogy ha valaki menedékkérelmet nyújt be, annak igazolnia kell majd azt, hogy Szerbiában ugyanezt már megtette, de nem adtak neki menekültstátuszt.
A menekültügyi törvénycsomag módosításai szerint a hatóságok, a rendőrség, a bevándorlási hivatal, a bíróság olyan új eszközöket, kötelezettségeket kapnak a kezükbe, amelyekkel teljesen máshogy kell majd kezelni a határhoz érkező menekülteket. Az illegális határátlépés ezentúl már nem szabálysértésnek minősül, hanem bűncselekménynek. Az eredmény a szigorított Btk. szerint börtön és/vagy kiutasítás lesz.
Kovács András, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozott a magyar kormány menekültügyi politikájáról, s azt mondta, hogy a kormány nem a megfelelő módon igyekszik megoldani a problémát. „Az új rendeletek nem fognak jobb helyzetet teremteni. Emellett, jogi szempontból, meglehetősen problematikusak az előlátott folyamatok, mert az adminisztráció képtelen arra, hogy rekordidőn belül, mindössze néhány óra alatt, feldolgozzon egy-egy menekültügyi kérelmet“, mondta Kovács.
Szerinte Orbán terve, hogy a határőrzésben a katonaság is részt vegyen, az erőszak demonstrációja.
Hosszabb ideig tartózkodnak a menekültek Szerbiában
Várhatóan hosszabb ideig tartózkodnak majd Szerbiában a migránsok szeptember 15. után, amikor Magyarország szigorít határvédelmén, jelentette ki Vladimir Petronijević, egy migránsokat segítő szerbiai civil szervezet igazgatója a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS). Emlékeztetett arra, hogy keddtől börtönbüntetés is kiróható arra, aki megrongálja a határzárat, vagy illegálisan lép Magyarország területére. Szerinte Brüsszelnek határozottabb politikára van szüksége a probléma megoldása érdekében. Aleksandar Vučić szerb kormányfő néhány napja aggodalmának adott hangot, hogy míg a migránsok eddig 2-3 napot töltöttek Szerbiában, ez az idő a magyar lépések után 5-10 napra nőhet. A tél közeledtével az országon átvonulóknak elhelyezést kell biztosítani, és számítani lehet arra is, hogy többen kérnek majd egészségügyi segítséget, de megnő a víz, az élelmiszer és a ruhanemű iránti igény is, mondta.
A szabadkai Pannon RTV arról számolt be, hogy a határ mellett fekvő Magyarkanizsára szeptember 11-én 5700, szeptember 12-én pedig 6000 menekült érkezett. A településen felállított pihenőhely legfeljebb ezer fő befogadására alkalmas, de sok menekült be sem megy a pihenőhelyre, mert igyekszik minél hamarabb átkelni a határon.
Németország átmeneti határellenőrzést vezet be
A menekültválság nyomán Németország ideiglenesen ismét határellenőrzést vezet be, jelentette be szeptember 13-án Thomas de Maiziere német belügyminiszter.
Az intézkedés „súlypontja“ a német-osztrák határ, célja pedig a Németországba igyekvő emberek „áradatának korlátozása“, és az, hogy ismét rendezett keretek között történő folyamat legyen a belépés az országba. Erre „biztonsági okokból is sürgősen szükség van“, és „kifejezetten ezt írja elő a schengeni határkódex“, mondta a német belügyminiszter, utalva a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 23. cikkére, amely szerint a tagállamok a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra – illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a 30 napos időszakot – visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon.
Németország továbbra is betartja a menekültek védelmére vonatkozó európai és nemzeti előírásokat, mondta Thomas de Maiziere. Aláhúzta: „az érvényes európai jog szerint Németország egyáltalán nem illetékes“ az EU-ba érkező, „menedéket kereső emberek legnagyobb részének“ ügyében.
A menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírások „változatlanul“ érvényesek. „Felszólítom valamennyi tagállamot, hogy a jövőben ismét tartsák magukat ehhez“, mondta a német belügyminiszter. A dublini rendelet szabályai alapján „az illetékes tagországnak a menedékkérőt nemcsak regisztrálnia kell, hanem le kell folytatnia a menekültügyi eljárást“, tette hozzá.
Nem sokkal a német döntés után, az osztrák kormány rendkívüli ülését követően Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár bejelentette: Ausztria megerősíti a keleti és a déli határának ellenőrzését, amely azonban nem jelent teljes kontrollt.
Az osztrák belügyminisztérium szóvivője az APA osztrák hírügynökségnek vasárnap azt mondta, számításaik szerint kedden, miután lezárul Magyarország déli határszakasza, a szlovén-osztrák átkelőkre, Stájerországra kell összpontosítaniuk.
Segítség a kriminalizálás helyett
Közös nyilatkozatban kérte szeptember 8-án számos magyar civil szervezet, közöttük a Helsinki Bizottság is, a kormányt a menekültválság humánus kezelésére. „A szemünk előtt zajló menekültválság ma Magyarországon olyan kritikus helyzetet teremt, amelyben kötelességünknek érezzük megszólalni. Alulírottak arra kérjük a magyar kormányt, hogy az alapvető emberiességnek megfelelően kezelje a menekültügy kapcsán kialakult humanitárius válsághelyzetet, és a menekültek kriminalizálása helyett nyújtson valódi segítséget. Nem tagadjuk, hogy az európai menekültügyi rendszer komoly válságon megy át ezekben a napokban, és a megoldás kulcsa nem csak a magyar kormány kezében van. Ez viszont nem ad felmentést az alól, hogy a menekültek nehéz helyzetét enyhíteni próbáljuk. Ez nem menekültügyi vagy idegenrendészeti kérdés, hanem az emberiesség minimuma. Segíteni annak, aki segítségre szorul, és mindent megtenni, amire lehetőségünk van – ez minden ember és kormány erkölcsi felelőssége. Mégis, a kormány tehetetlensége vagy szándékos tétlensége miatt krízishelyzet alakult ki Budapest utcáin, terein, majd most többek között Röszkénél is. A helyzet kezelése hónapok óta azokon a civil csoportokon és magánembereken múlik, akik szabadidejüket, munkájukat, tudásukat, pénzüket áldozzák arra, hogy szükségben levő embertársaiknak segítsenek“, áll a kérelemben, amelyben a civil szervezetek arra kérik Magyarország kormányát, hogy „cselekedjen úgy, ahogy az egy krízisben elvárható: humánusan, tisztességesen és az emberi jogokat tiszteletben tartva“.
B.M. (MTI, AFP, APA, dpa, AP, Reuters, index.hu, Magyar Szó, Szabad Európa Rádió)
