trg_fontane
A tartomány pénzéből vásárolhat vagy építhet házat összesen 120, menekültstátusban levő család 13 vajdasági községben/ városban – Óbecsén is.
Házvásárlásra 60 család kaphat egyenként maximum 6000 eurót. Ennek a felét 10 éven belül kell visszaadni a pályázatot kiíró Tartományi Menekültsegélyező Alapnak, a pénz másik fele vissza nem térítendő segély. A pályázatot az óbecsei, verbászi, palánkai, verseci, zsablyai, begaszentgyörgyi, nagybecskereki, inđijai, nagykikindai, kúlai, rumai, szenttamási és titeli községben bejelentett menekültek (kollektív központokban, vagy albérletben élők) számára írták ki.
Maximum 5000 eurót kaphatnak azok a menekültek, akik elkészítették telkükön a házuk alapjait. Ők a pénz felét 8 éven belül fizetik vissza, a másik fele ingyenes. Az apatini, verbászi, hódsági, mitrovicai és temerini községben élő menekültek vehetnek részt ezen a pályázaton.
A harmadik kategóriát azok a menekültek képezik, akik rendbe akarják hozni a tulajdonukban levő házat. Nem kérhetnek pénzt újabb emelet felépítésére, a homlokzat rendbehozatalára, vagy a beltér csinosítására. Erre maximum 1500 eurót ad – kérelmezőnként – ajándékba a tartományi Alap. Petrőcön, Óbecsén, Zsablyán, Nagybecskereken, Nagykikindán, Ru-mán és Zomborban élő menekültek kérhetik a pénzt.
Mindez összesen 57,8 millió dinárt jelent, ami kb. 540 000 euró…
Az Alapot Vajdaság költségvetéséből és adományokból pénzelik.
A mezőgazdasági termelés is feltétel
Az első ilyen „nyilvános felhívást” még 2007 márciusában jelentette meg a szóban forgó tartományi alap, azonos feltételekkel. Akkor a pályázat lejártát úgy határozták meg, hogy 2007 végéig érvényes, vagy ameddig nem fogy el a pénz. Azon a listán nem szerepelt Óbecse, hanem 18 más vajdasági község: Nagybecskerek, Versec, Kevevára, Hódság, Zombor, Palánka, Újvidék, Inđija, Ürög, Ruma, Mitrovica, Ópázova, Šid, Temerin, Apatin, Topolya, Szenttamás és Kula.
Az Alap honlapján szerepel egy 2009-es évi újságkivágás is (Dnevnik), amely arról szól, hogy 29 család kapott összesen 90 millió dinárt a vajdasági kormánytól és 17 millió dinárt az UNHCR-től. Utánanéztem, és az Alap 2009-re vonatkozó jelentése szerint (http://www.fondajnfort.rs/menu/vesti2010/maj2010-2.html) az előbbi adatok a 2007-es évi pályázat megvalósítására vonatkoznak, az UNHCR pedig közvetített az amerikai kormány, illetve annak pénze felé.
Idén már volt egy hasonló jellegű felhívás az Alap és az UNHCR részéről, arra március 22-ig lehetett jelentkezni és Apatin, Újvidék, Zombor, Szabadka, Šid és Pancsova területére vonatkozott (forrás: www.pancevac.eu).
Az Alap pályázatain az a feltétel, hogy a pályázónak 2006. december 21-én menekültstátussal kellett rendelkeznie, hogy a jelenlegi lakhelyén kíván maradni és hogy mezőgazdasági termeléssel foglalkozzon!
Érdeklődni a [email protected] e-mail címen lehet, továbbá a 021/475-42-95-ös telefonszámon.
Az Alap honlapján (www.fondajnfort.rs) megjelent egy friss nyilvános felhívás arra vonatkozóan is, hogy a menekültek tájékoztatására készülő tévéműsorokra is lehet pénzt kapni… Részletekkel nem tudok szolgálni, mert a linket nem tudtam kinyitni.
Hányan élnek menekültstátusban Vajdaságban?
A tartományi Alap honlapján olvasható egy májusi információ is, arról, hogy a Vajdasági Képviselőház elfogadta az Alap 2009-es évi jelentését.
Az információ elején olvasható, hogy a Köztársasági Menekültügyi Biztosság 2008-as évi adatai szerint Vajdaság AT területén 47 382 menekültet tartottak nyilván (ami nem egész a fele az országos számnak), továbbá 13 331 Koszovóról elköltözöttet.
A következő mondatban viszont az szerepel, hogy 1996-ban Vajdaságban 229 881 menekültet tartottak nyilván, ma pedig a Biztosság kb.
85 000 nyilvántartott menekültről tud – ez utóbbi szám feltehetően az egész országra vonatkozik, habár a szöveg nem egyértelmű (forrás: http://www.fondajnfort.rs/menu/vesti2010/maj2010-2.html )…
Az Újvidéki Humanitárius Központ (NSHC) adatai szerint 2002-ben Vajdaságban 166 000 személynek volt menekültstátusa és 12 500 koszovói „átköltözöttet” is nyilvántartottak (a koszovóiakat nem nevezik hivatalosan menekültnek, mert Koszovó, ugyebár, Szerbia, és nem lehet senki menekült a saját országában).
Feltételezem, hogy 1996 óta nem tért vissza Vajdaságból 170 000 menekült, hanem a többségüknek az állampolgárság megnyerésével, vagy az összeírásokról való távollétével szűnt meg a menekültstátusa.
Bojan Pajtić vajdasági kormányfő 2009 végén azt mondta, hogy 2009-ben kormánya, „élén az Alappal”, 615 menekült, elüldözött vagy átköltözött családnak segített házat szerezni, és hogy 2010-ben be akarják zárni a még létező három kollektív központot, úgy, hogy az addig ott tartózkodóknak biztosítanak fedelet a fejük fölé.
M.A.
