trg_fontaneElkészült a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény tervezete. A kinevezett szakbizottság, a kormányalelnök sugallatait betartva, alapos munkát végzett. Nem volt könnyű feladat a szöveget úgy megfogalmazni, hogy az elfogadható legyen az Európai Unió illetékesei számára, viszont a volt tulajdonosok (vagy azok örökösei) semmit, vagy csak nagyon kevés hasznot lássanak belőle. Úgy tűnik, sikerült. Kivéve, ha az EU szót emel a szerbiai polgárok bár részben igazságos kártalanítása érdekében. Mert nem kevés azok száma, akik ezt joggal elvárják.
Hivatalos adatok szerint 140 000 polgár jelentette be igényét az elkobzott vagyon visszaszármaztatására. A kisajátítás, azaz az első nagy rablás óta eltelt több mint 65 év alatt három generáció (örökös) vált nagykorúvá. Becslések szerint megközelítőleg egymillió szavazati joggal rendelkező szerbiai polgárról van szó és, ugye, sokaknak nem közömbös, hogy a kö-zeljövőben kikre adják a voksukat.
Ezek a polgárok jórészt munkanélküliek, jobbik esetben minimálbérből tengetik saját és családjuk életét. Az ősi vagyon visszaadása számukra az emberhez méltó életfeltételek megteremtését jelentené és nem a gyors meggazdagodást, ahogy azt a miniszter hangoztatta.
Úgy tűnik, politikusaink ezeket a kizsákmányolt embereket kiskorúaknak, írástudatlanoknak tartják, akiknek be lehet magyarázni, hogy a restitúciót csak úgy lehet véghezvinni, ahogy ők azt megálmodták, figyelmen kívül hagyva vagy inkább tagadva azt az örök igazságot, hogy egy állam gazdaságilag akkor erős, ha polgárainak többsége biztosítani tudja a megfelelő életkörülményeinek feltételeit.
Sajnálatos módon Szerbiában a polgárok csak nyomásgyakorlással tudják kiharcolni jogos követeléseiket.
A restitúció csak abban az esetben lenne igazságos, ha a természetbeni mellett a cserealapon történő megoldást is tartalmazná a törvény, nem pedig értéktelen értékpapírokkal csapnák be újra a már többszörösen megkárosított polgárokat, mint ahogy az már 1953-ban megtörtént.
Útzárlat helyett talán célrava-zetőbb lenne, ha minden ez ügyben érdekelt polgár levélben fordulna Szerbia elnökéhez, a kormányelnökhöz és a Pénzügyminisztériumhoz, követelve a cserealapon történő megoldásnak a törvénybe foglalását, egyben utalva az elkövetkező választásokra…
Hogy milyen lesz a restitúciós törvény végleges változata, az nagy mértékben függ tőlünk, érdekeltektől is. A törvénytervezetre ez év augusztus végéig lehet benyújtani észrevételeinket. Csak élni kell a lehetőséggel!
Balzam Tibor, okleveles jogász
