1. Susan Maushart: Asszonysors – Mit jelent a nonek valójában a házasság? Ebben a rendkívül élvezetes, világosan megfogalmazott és provokatív könyvben a szerzono minden oldalról körbejárja a házasság dilemmáját, hogy feltárja mindazoknak, akikre ez tartozik: feleségnek, férjnek, gyerekeknek. Manapság a nagyszámú válások háromnegyedét nok kezdeményezik. Maushart szerint ez azért van, mert manapság a no nem tudja, mi is az „asszony dolga“.
Véleménye szerint ennek pontos meghatározása, feladatszintu megállapítása értelmesebbé és szórakoztatóbbá teszi a házaséletet. A könyv szenvedélyes üzenetét azonnal megérti minden no – de meg tudja érteni minden férfi is!
2. Tony Parsons: Férj és feleség. Hogyan alakul Harry Silver és kisfia sorsa? Harry egy orült pillanatban tönkretette a házasságát, hogy aztán keserves munkával, sok tanulás után kapjon még egy esélyt a sorstól. Volt felesége férjhez ment, és magához vette kisfiukat, Patet, de Harry is megtalálta a szerelmet és a családot Cyd oldalán. A baj csak az, hogy Harry örök romantikus, aki nem tudja elviselni, hogy elmúltak a mézeshetek. Bántja, hogy Cyd rengeteget dolgozik saját cégét építgetve, hogy nem úgy érez Pat iránt, mintha a vér szerinti anyja lenne, és még nem akar közös gyereket. Egy válással a háta mögött Harry komolyan fontolóra veszi, hogy harmadszor is újrakezdi az életét – és megint valaki mással.
3. Umberto Eco: A rútság története. A Szépség történetét folytatja ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételezo fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az elobbirol is tudjuk, hogy micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, mint általában gondolnánk. E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepo úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között. Utunk során a visszataszító látványok megindító pillanatokkal váltakoznak, s a rútság legtorzabb megnyilvánulásait a minden klasszikus kánontól való megszabadulás mámorító élményei követik. A démonok, bolondok, szörnyeteg ellenségek és kísérteties jelenések, a fenséges határait súroló szédíto mélységek és torzulások és élo halottak között végighaladva igen gazdag és ismeretlen ikonográfiára bukkanunk. Olyannyira, hogy a természeti rút, lelki rút, aszimmetrikus, diszharmonikus, torz, hitvány, gyenge, gyáva, banális, önkényes, durva, visszataszító, otromba, viszolyogtató, ostoba, hányingert kelto, bunös, kísérteties, boszorkányos, sátáni, undorító, gusztustalan, kellemetlen, groteszk, förtelmes, gyulöletes, illetlen, tisztátalan, mocskos, obszcén, ijeszto, nyomorúságos, szörnyu, hátborzongató, ocsmány, rettenetes, hajmereszto, rémületes, felkavaró, iszonytató, gyomorforgató, buzhödt, nemtelen, szerencsétlen és csúnya példáitól hemzsego könyvet végiglapozva az elso külföldi kiadó így kiáltott fel: „Milyen szép is a rút!“
B.M.