trg_fontane
A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tisztújító közgyűlésén február 23-án beszámoló hangzott el az elmúlt négy év munkájáról, majd új elnökségi és ellenőrző-bizottsági tagokat választottak, ők irányítják majd a következő négy évben a kultúrkört.
A becsei polgárok ösztönzésére huszonhét évvel ezelőtt, 1991-ben alakult újjá a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör.
Jelenleg mintegy háromszáz tagja van, elsődleges célkitűzése a város magyar anyanyelvű polgárai számára a kulturális élet megszervezése, valamint a hagyományápolás, a tehetségek felkutatása, képzése és nevelése, továbbá a fiatalok tömörítése.
Ricz Róberttel, a Petőfi kultúrkör elnökével beszélgettünk, akinek az elnökség újabb négy évet szavazott meg, most negyedik mandátumát kezdi a Petőfi kultúrkör élén.
A közgyűlésen a tagság az új elnökség és az ellenőrző bizottság összetételére zárt listán szavazott. Kik lettek az új tagok?
– A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör leköszönő elnöksége összeállított egy listát azokról, akik szerintünk a terveinket célszerűen és sikeresen véghez tudják vinni. Itt kell elmondani, hogy több fiatalt is a listára tettünk, akik itt nőttek fel a Petőfiben, a „mi gyerekeink”, ismerik az itt folyó munkát, tudják honnan indultunk és hova tartunk. Ők diplomát szerezve Becsén telepedtek le, itt kívánnak dolgozni, nem akarnak külföldre menni és ott érvényesülni. A tizenöt tagú elnökségben helyet kapott Beretka Ildikó szülő, a Gerontológiai Központ munkatársa, Budimlity Ármin néptáncos, Cseszák Korcsik Anikó néptánc-oktató, a néptánc-csoportok vezetője, Fenyvesi Szilvia szülő, a Népkönyvtár munkatársa, Juhász Kornél okleveles közgazdász, vállalkozó, Károlyi Andrea szülő, zenetanárnő, a Dúdoló énekcsoport tagja, Kisimre Szerda Anna néptánc-oktató, a néptánc- és népdalcsoport vezetője, Kiss Igor szociológus, a Községi Tanács tagja, Kovács Róbert vállalkozó, a Rolometal-stúdió tulajdonosa, dr. Molnár Viktor szülő, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapi gazgatóhelyettese, Ricz Kasziba Beáta szülő, a Petőfi Sándor MK munkatársa, valamint én, aki a társas-tánccsoport vezetője vagyok, a Petőfi Sándor MK munkatársa, Rókus Zoltán színművész, Szerda Balázs tanár, zenész, a Fokos zenekar vezetője és Varga Róbert szülő, vállalkozó. Az ellenőrző bizottságban Nagy István közgazdász kapott helyet, aki továbbra is a testület elnöke lesz. Mellette Tót Kása Piroska nyugdíjas, a Szivárvány festőcsoport vezetője és Szerda András, a Botra férfikórus tagja fog az ellenőrző-bizottságban dolgozni. Az elnökség múlt heti döntése értelmében az alelnöki posztot Molnár Viktor tölti be, a Petőfi titkára Fenyvesi Szilvia lesz, az irodavezető pedig Ricz Kasziba Beáta.
Két politikus nevét ismerem fel, Kiss Igorét, valamint Molnár Viktorét, helyi szinten a VMSZ, illetve e párt köré tömörülő pártok képviselői, hatalmi pozícióban. Előttük sem volt „mentes“ a kultúrkör a politikusoktól, párttagoktól. Miért van szükség pártok képviselőire egy művelődési egyesületben?
– Szeretjük vagy nem szeretjük a politikát, de láthatjuk, hogy sajnos mindenhová „behúzódott”, így a művelődésbe is. Nem titok, de főleg a „pénzek elosztásánál” nagyon is függünk tőle, mármint a politikától. Úgy láttuk jónak, főleg a szomszéd ház újjáépítésére gondolva, hogy nem árt egy-két politikus a köreinkben, akiknek nagyobb az ismeretségük, a külföldi kapcsolataik, mert azzal tisztában vagyunk, hogy csak külföldi, EU-s vagy magyarországi támogatással tudjuk a pénzt előteremteni az építkezésre. A példa azt mutatja, hogy Vajdaság magyar egyesületeiben mindenhol van politikus az elnökségben, illetve politikus az elnök. Egy a célunk, a magyar közösség építése, egybefogása és itthontartása.
A Petőfiben gyakran történik valami, nagyobb a „választék“, mint régebben, nem csupán az ún. folklórra helyezik a hangsúlyt.
– Célunk az itt élő magyar közösség igényeire felelni. A 2014-es évben 33 saját rendezvényünk volt, 2015-ben 35, 2016-ban 26, míg tavaly 36 rendezvény házigazdái voltunk. Ide tartoznak a műsoros estek, a gyerekeknek szóló rendezvények, színházi előadások és kézműves foglalkozások, kiállítások, bálok, teadélutánok és festőnapok. Sokszor csak termeinket adjuk ki egy-egy rendezvény erejéig. A néptáncon kívül, az utóbbi hat-hét évben, a színházi előadások is színesítik a repertoárunkat, amatőrök és profik is fellépnek, valamint a filmvetítés, a mozi is most nagyon felkapott, például A viszkis című filmet 270-en nézték meg.
Amellett, hogy műsorokat, rendezvényeket szerveznek, az elmúlt négy évben hangsúlyozottan foglalkoztak a kultúrkörben működő csoportok munkájával.
– Statisztikát vezetek: 2014-ben 51 fellépése volt csoportjainknak, versenyeken, vendégfellépéseken, fesztiválokon és festőnapokon vettek részt. 2015-ben 62 helyre jutottak el tagjaink, míg 2016-ban 70 helyen mutatkoztunk be, tavaly pedig 75 bel- és külföldi vendégszereplésünk volt. A társas- és modern-tánccsoport tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A csoport az elmúlt négy évben számos fesztiválon, illetve külföldi és belföldi versenyen és meghívásos fellépésen vett részt. Több versenyen lett díjazva, illetve a minősítőkről is gyémánt és arany minősítésekkel tért haza. A Szelence táncegyüttes 2014-től 2017-ig számos fellépésen, műsoron, versenyen, fesztiválon szerepelt. A csoport 2015-ben is kiválóan minősült címet nyert a táncegyüttes Bemutatószínpadon, immár 6. alkalommal, ezzel másodszor érdemelte ki a Martin plakettet. A Szelence énekegyüttes több megemlékezésen képviseli a kultúrkört, rendszeres résztvevője a Durindónak. A Dúdoló énekcsoport idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, s ez a csoport is rendszeres szereplője a Durindónak. Az elmúlt négy évben több alkalommal szerepelt Csongrádon, Mórahalmon és a környező helységekben, valamint a kultúrkör műsorain, rendezvényein. A Csobolyó énekegyüttes a Durindón lép fel, illetve a Vass Lajos Népzenei Versenyen képviselte egyesületünket, ahol nagydíjat kapott. A Botra férfikórus 2011-ben alakult. A csapat tavaly a XXI. Egri Népzenei gálán és Aranypáva Nagydíjas versenyen elnyerte a lehető legmagasabb fokozatot a Kárpát-medencei magyar népdaléneklésben az Aranypáva Nagydíjat. 2014-ben a néptánc szakosztályon belül hat néptánccsoport működött, ahol 115 gyerek táncolt, míg az utóbbi négy évben folyamatosan nőtt a néptáncosok száma, így újabb néptánc- és népdalcsoportok is alakultak. Most a Szelence mellett hat gyermek néptáncegyüttes, egy ifjúsági táncegyüttes, egy vonós zenekar és öt énekcsoport működik, melyekben mintegy 150 gyermek és fiatal dolgozik. Ők az elmúlt időszakban sikeresen szerepeltek az InterEtno fesztiválon, a Kőketáncon, a Középiskolások Népművészeti Vetélkedőjén, a Szólj, síp, szólj! népdalversenyen, Szegeden az Országos Gyermek és Ifjúsági Néptánc-fesztiválon, Egerben a Szederinda Nemzetközi Gyermek, Ifjúsági és Felnőtt Néptánc-fesztiválon, a Kádár Ferenc országos néptáncversenyen, illetve az Örökség gálán. A Szivárvány festőcsoport a 2014-2017-es időszakban átlagosan 25 felnőtt tagot számlált.
Heti rendszerességgel dolgoztak a kultúrkör-ben, illetve a környéken és Vajdaság szerte festőnapokon. A csoport minden évben karácsonyi kiállítást szervez a kultúrkörben, de a Kör Galériában is tart minden évben nagyszabású tárlatot. A csoport tavaly ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. A Szendrey Júlia Kézimunkacsoport létszáma sajnos megcsappant. 2017-ben ünnepelte megalakulása 15. évfordulóját. A tagok minden évben a festőcsoporttal közösen karácsonyi kiállítást szerveznek, illetve teadélutánokra járnak Vajdaság-szerte.
A kultúrkör épülete évről-évre rendezettebb és valószínűleg bővülni is fog. Ehhez sok pénzre van szükség.
– Az elmúlt négy évben is volt néhány nagyobb és több kisebb beruházásunk és felújítás. Az elmúlt években sikerült termeinket kimeszelni-kifesteni, új laminált került a kisterembe, tudtunk székeket vásárolni, az elhasználódott, elromlott mosdó-felszerelést felújítani, illetve a Magyar Nemzet Tanács és a Bethlen Gábor Alap jóvoltából az épületünk külső homlokzata lett felújítva. Sikerült a szomszédos ház (Nikola Tesla 36) harmadik részét is megvásárolnunk, most már az épület teljes egészében a Petőfi kultúrkör tulajdonában van.
Miből finanszírozták a házvásárlást?
– A házvásárlás saját eszközeinkből valósult meg, főleg a termeink kiadásából befolyt összegből. Mintegy 1500 euróba került a házrész.
Egy hatalmas, romos házról van szó.
– Ezt le kell bontani, új épületet kell felhúzni, ahol egy ifjúsági szállót, táborhelyet szeretnénk kialakítani, nagy udvarral.
Nem egyszerű egy ilyen egyesületet fenntartani, illetve előteremteni az anyagi eszközöket. Ehhez sok esetben a politikának is köze van.
– Igen, a politikának is köze van. Soha nem rejtettük véka alá a pénzügyeinket, a községi önkormányzat támogatása mellett vannak saját forrásaink, a tagsági díjak, kiadjuk a termeinket, illetve pályázatokból élünk, belföldi és magyarországi pályázatokra írunk projekteket. 2014-ben a bevételek összesen 6 461 335 dinárt tettek ki. A községi önkormányzat 4 755 000 dinárral támogatta munkánkat, a tartományi szervek 260 000 dinárt adtak, míg magyarországi pályázatokból 789 215 dinár jött össze. 2015-ben a bevételek összesen 6 052 450 dinárt tettek ki. A községi önkormányzat pályázatán 3,4 millió dinárt nyertünk, a tartománytól 375 000 dinárt kaptunk, a Magyar Nemzeti Tanács 150 000 dinárral támogatta tevékenységünket, míg magyarországi pályázatokból 1 107 100 dinárt nyertünk. 2016-ban a bevételek összesen 6 289 596 dinárt tettek ki, amiből a községi önkormányzat 3,4 millió dinárt adott, a tartományi titkárságok pályázatain 250 000 dinárt nyertünk, a Magyar Nemzeti Tanács 60 000 dinárt adott, míg magyarországi pályázatokból 2 078 375 dinárt sikerült lehívnunk. A tavalyi évben a bevételek összesen 9 049 738 dinárt tettek ki. A községi önkormányzat
3 150 000 dinárral támogatott bennünket, a tartománytól 350 000 dinár támogatást nyertünk, a Magyar Nemzeti Tanács, a külső fal tatarozásával együtt 1 800 039 dinárral támogatott bennünket, míg magyarországi pályázatokból
3 010 729 dinárt pályáztuk össze.
Mit várhatunk, milyen rendezvényekre számíthatunk idén?
– Rendezvényeink pályázatfüggő események, illetve saját bevételeinkből megvalósuló rendezvények. Már megtartottuk a Magyar Kultúra Napját, a Maskarádét, most a március 15-ei megemlékezésre készülünk, illetve a Dúdoló énekcsoportunk fennállásának tizedik évfordulójára és a húsvéti kézműves foglalkozásokra. Ezen felül lesz teadélután, költészet-napi szavalóverseny, ünnepi műsor a Táncművészet Világnapja alkalmából, májusban a Kőketánc, évadzáró műsorunk, illetve azon dolgozunk, hogy a Tanyaszínház fellépése is itt legyen a Nikola Tesla utcában. Szent István-napi rendezvényünk augusztus 17-én és 18-án lesz, de tervezünk a nyár folyamán festőnapot, őszre pedig a Gyermekhét alkalmából kézműves foglalkozásokat. Október végén lesz az Örökségünk – Vajdasági nagyzenekar koncertje, majd a Tolerancia-napi szavalóverseny, illetve a XV. Ricsaj Népművészeti Találkozó. A tél az adventi irodalmi és képzőművészeti pályázattal kezdődik, majd az év-végi és karácsonyi kiállítással és a karácsonyi kézműves foglalkozással folytatódik, s a Karácsonyköszöntő műsorunkkal ér véget az év. Ezen felül színházi előadásokat, a Sygma együttes koncertjét, gyermekelőadásokat, táncházakat és filmvetítéseket is tervezünk.
A költségtervezet elkészült az idei évre?
– Az idei évre szerényebben terveztünk, terveink szerint összesen 10 690 000 dinár lesz a bevétel. A becsei önkormányzat, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a tartományi titkárságok, a Szekeres László Alapítvány, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma, a budapesti Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nemzeti Tanács mellett két céleszközt is beterveztünk. Egyik a Csoóri Sándor programból nyert összeg, amely a néptánc-szakosztályokat és népdalcsoportjainkat támogatja, illetve az MNT és a BGA támogatása a nagytermünk újrameszeléséhez. Ezen felül saját forrásainkra, illetve a becsei és környékbeli vállalkozókra is számítunk. A kiadások oldalán a legnagyobb tételt az utazási költségek teszik ki, illetve a mindennapi munkához szükséges dolgok: fűtés, villanyáram, víz, telefon, internet, könyvelés, a tisztítószerek beszerzése, a karbantartási munkálatok, illetve a takarítónő és a két munkás fizetése. Ezen felül a fellépők, vendégeink tiszteletdíja, azok megvendégelése, a színpad és hangosítás bérlése.
F.D.K.
