trg_fontaneA Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül megválasztott országos önkormányzata. A Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyarság országos
kisebbségi önkormányzati szerve, amely törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti
közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben – mint például a magyarok által is jelentos számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése –
döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket alapíthat.
Szerbia és Montenegró Szövetségi Képviseloháza 2002. február 26-án fogadta el a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelmérol szóló törvényt. Ennek értemében az
állam az egyes kisebbségek nemzeti tanácsainak igényeit szem elott tartva, azokra közhatalmi jogosítványokat ruházhat át megfelelo pénzeszközök biztosítása mellett. A
nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területét érinto döntések meghozatala elott az állami, a tartományi és az önkormányzati szervek kötelesek kikérni a
nemzeti tanácsok véleményét. A nemzeti tanácsok választásáról szóló külön törvény elfogadásáig azok megválasztása a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium Szabályzata alapján
közvetett módon, elektorok útján történt. A kéttagú államszövetség 2006-os felbomlása után a Kisebbségügyi Minisztérium jogköre a Szerb Köztársaságban a 2008-ban megalapított
Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériumára szállt át. A szerb képviseloház 2009. augusztus 31-én hozta meg a 2002 óta szándékolt Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló
törvényt, amely a korábbinál részletesebben szabályozza a nemzeti tanácsok alapításának, illetve tagságuk megválasztásának feltételeit, finanszírozásuk módját és az ország
politikai rendszerében elfoglalt helyüket. Az utóbbiban jelentos változás nem észlelheto. Az új törvény szerint az egyes nemzeti tanácsok megalapításáról maguk a kisebbségek
döntenek, akárcsak arról, hogy közvetlen vagy közvetett választások útján kívánják-e megválasztani azok tagjait. A közvetlen választásokhoz azonban nemzeti kisebbségi
választói külön névjegyzék felállítására van szükség.
Az elektorok szavaztak
Az MNT megalakításának módjával nem értett egyet minden vajdasági magyar párt. Mivel az elektorok között túlnyomó többségben voltak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
képviseloi, azok a pártok, amelyek sokkal kevesebb képviselovel rendelkeztek, vagy egyáltalán nem volt választott képviselojük, azt szorgalmazták, hogy az MNT tagjait
közvetlen szavazással, csak a magyar választópolgárok névjegyzéke alapján válasszák meg. Az etnikai alapú választói jegyzéknek az összeállítása azonban a 2009-ben meghozott
törvényig politikai korlátokba ütközött.
Az elso MNT megalakulása
A harmincöt tagú Magyar Nemzeti Tanács a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium szabályzata alapján 2002. szeptember 21-én megtartott elektori gyulésen került megválasztásra.
Az elektorok azok az általános választásokon – szövetségin, köztársaságin, tartományin vagy helyi önkormányzatin – mandátumot nyert képviselok, akik magyar pártok színeiben
indultak.
A Magyar Nemzeti Tanács 2002. október 19-én tartotta alakuló ülését, elfogadta a testület alapszabályát és ügyrendjét, megválasztotta elnökét, alelnökeit és jegyzojét. Az MNT
végrehajtó szervének, az Intézo Bizottságnak, valamint szakmai bizottságainak a felállítására a Tanács második ülésén, 2002. december 6-án került sor. Az MNT elnöke Józsa
László lett, a három alelnöki posztot Bányai János, Böröcz József és Szombathy Zoltán töltötték be, a jegyzo Varga László, míg az Intézo Bizottság elnöke Pásztor Bálint lett.
Amikor a VMSZ támogat
A 2009. augusztus 31-én meghozott törvény részletezte ugyan a nemzeti tanácsok jogkörét, de nem bovítette azokat jelentosen a korábbi helyzethez képest. Ezért egyes vajdasági
magyar pártok már a parlamenti vita szakaszában elítélték a készülo törvényt, és felszólították a VMSZ parlamenti képviseloit, hogy ne szavazzák azt meg. A VMSZ vezetosége
azonban kedvezo fejleménynek ítélte a törvényt és hozzájárult annak parlamenti meghozatalához – úgy az elokészítés idején, mint a végso szavazáskor.
A törvény meghozatala után Pásztor István VMSZ-elnök 2009. szeptember 18-ára széles köru tanácskozást hívott össze Zentán, amelyre meghívta minden bejegyzett magyar párt, a
civil szervezetek és az egyházak képviseloit, valamint egyes független értelmiségieket. A fontosabb meghívottak közül egyedül Ágoston András és pártja, a Vajdasági Magyar
Demokrata Párt (VMDP), nem képviseltette magát. A részvevok Pásztorral az élen heves bírálatnak vetették alá az MNT addigi munkáját, de túlnyomó többségük úgy vélte, hogy az
új törvény fogyatékosságai ellenére is élni kell a lehetoségekkel és létre kell hozni a nemzeti kisebbségi választói külön névjegyzéket, hogy az MNT következo összetételét
közvetlen szavazáson választhassa meg a vajdasági magyarság.
A törvény ellenzoi ennek ellenére azonnali törvénymódosítást követeltek, amelynek során szerintük a nemzeti tanácsokat az állami szervekre is kötelezo érvényu döntéshozatali
joggal kellene felruházni. Külön névjegyzék helyett szerintük nemzeti szurot kellene alkalmazni az állami választói névjegyzékben szereplo választópolgárok nemzeti
hovatartozásának eldöntésére, hogy ne kelljen külön névjegyzéket létrehozni, amit a polgárok egy része esetleg veszélyforrásként vagy politikai nyomásként élhet meg.
S úgy is élt meg, hiszen a nemzeti alapon kialakított választói névjegyzék a gettósítás egy fajtája.
2010-es választások
2010. június 6-án kisebbségi nemzeti tanácsi választásokat tartottak Szerbiában. Tizenhat népcsoport közössége – köztük a magyar – közvetlen módon választhatta meg
képviseloit, háromnál pedig ún. elektori, vagyis közvetett szavazás volt. A szerbiai magyarok lélekszáma a 2002-es népszámlálási adatok szerint 293 299 fo volt, így a
magyaroknak 117 320 aláírást kellett összegyujteniük a közvetlen választáshoz. A névjegyzékhez szükséges aláírásgyujtést elsosorban a VMSZ végezte. A VMDK és a VMDP nem vett
részt a nemzeti tanácsi választásokon.
A választói névjegyzékbe feliratkozott magyarok öt lista közül választhattak, miután a Magyarok magyarokért lista visszalépésre kényszerült, mert nem sikerült összegyujtenie
az induláshoz szükséges aláírásokat.
A 2010-es magyar nemzeti tanácsi választásokon a választásra
jogosultak száma 138 660 fot tett ki. A részvételi arány 55,46% volt, ebbol 613 volt érvénytelen. A Magyar
Összefogás lista (a Vajdasági Magyar Szövetség listája) a szavazatok 77,21%-át szerezte meg, 58 900-an szavaztak erre a listára, amivel 28 tanácsnokot juttattak az MNT-be. A
Vajdasági magyarként Európába – dr. Csengeri Attila elnevezésu lista (a Demokrata Párt és a Humentis civil szervezet listája) 10 176 voksot kapott, azaz a szavazatok 13,34%-
át, ezzel négy képviseloje lett az MNT-ben. A Kézfogás a magyarságért – Polgári Mozgalom – Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László elnevezésu lista 2569 szavazatot, azaz 3,37%-ot,
tehát egy képviselot kapott. A Magyar liga – dr. Murényi Tibor nevu lista (a Vajdasági Szociáldemokrata Liga patronálásával) 2528 szavazatot kapott (3,31%) és szintén egy
képviseloje lett az újonnan választott tanácsban. A Magyar Remény Mozgalom – László Bálint elnevezésu listára 2114-en szavaztak (2,77 %), ezzel egy tagot delegálhattak az
MNT-be.
Az MNT tagjai 2010-tol 2014-ig: ifj. dr. Korhecz Tamás (elnök), mgr. Borsos Csilla (alelnök), dr. Zsoldos Ferenc, (alelnök), dr. Csengeri Attila, Csernik Árpád, dr. Csete
Szemesi István, Domány Dudás Diana, Erdély Lenke, Hadzsy János, mgr. Hajnal Jeno, mgr. Horvát Endre, Jerasz Anikó, Joó Horti Lívia, dr. Káich Katalin, Kiss Tóth Erika, Kovács
Frigyes, László Bálint, ifj. dr. Lengyel László, Linka B. Gabriella, Mérges Sándor, Mészáros László, Penovác Náray Éva, SVD dr. Német László, dr. Ózer Ágnes, Rácz Szabó
László, dr. Ricz György, Saláta Ugrai Zoltán, Sárosi Gabriella, Siflis Zoltán, Širková Anikó, dr. Sarnyai Zoltán, Valka Károly, Várady József, dr. Várady Tibor és Vass Tibor.
A Magyar Nemzeti Tanács ülései és döntései számokban
A Magyar Nemzeti Tanács a 2010. június 30-ától 2014. június 30-áig terjedo idoszakban az alakuló ülésen kívül 43 rendes, munkajellegu és egy ünnepi ülést tartott, amelyeken
479 napirendi pontot vitatott meg és 621 döntést hozott.
A Magyar Nemzeti Tanács állandó
bizottságai és konzultatív testülete
A Magyar Nemzeti Tanács az alapszabályában meghatározott munkatestületeket hozhat létre a Tanács döntéseinek elokészítésére, véleményezésére, a döntések végrehajtásának
ellenorzésére, valamint átruházott hatáskörökben való döntéshozatalra. A munkatestületek részletes hatásköreit és összetételét a Tanács erre vonatkozó külön döntéseivel
határozza meg.
Az MNT hat állandó bizottsággal és egy állandó testülettel rendelkezik.
Közoktatási Bizottság: Joó Horti Lívia (elnök), dr. Sarnyai Zoltán (alelnök), Báló Tibor, Borsos Csilla, De Negri Ibolya, Gyivánovity Róbert, Hallai Zoltán, Jerasz Anikó,
Kovács Zsuzsanna, Krizbai Hajnalka, Lódi Andrea, Molnár Márta, Pribilla Zsófia, Sárosi Gabriella, Toldi Éva, Várady József, Varjú P. Tatjana, Vass Tibor.
Kulturális Bizottság: Siflis Zoltán (elnök), mgr. Hajnal Jeno (alelnök), Csernik Árpád, dr. Németh Ferenc, dr. Ózer Ágnes, Dudás Károly, Fodor István, Kis Tóth Erika, Kovács
Frigyes, Kovács Magdaléna, László Sándor, Linka B. Gabriella, Mérges Sándor, Mészáros László, mgr. Beszédes Valéria, Penovác Náray Éva, Tóthné dr. Glemba Klára, Urbán András.
Tájékoztatási Bizottság: dr. Hódi Sándor (elnök), Kókai Péter (alelnök), Csoke Csaba, Domány Dudás Diana, dr. Harmath Karoly, Fehér Márta, Hadzsy János, Juhász Zoltán, Kávai
Bozsó Ildikó, Klemm József, Kozma Zoltán, Lázár Jeno, mgr. Bordás Gyozo, Molnár Aranka, Németh Erno, Rácz Szabó László, Tomek Viktor, Varjú Márta.
Nyelvhasználati Bizottság: dr. Várady Tibor (elnök), Józsa László (alelnök), Bács-Ódry Ágnes, dr. Hódi Éva, dr. Láncz Irén, László Bálint, Letsch Erich, Miklós Csaba, dr.
Molnár Csikós László, Orosz János, dr. Ricz György, Setyerov Zoran, Tóth Zoltán, Valka Károly, dr. Végh Eniko, Širkova Anikó.
Felsooktatási és Tudományügyi Bizottság: dr. Takács Márta (elnök), dr. Bányai János, dr. Berényi Janos, dr. Csengeri Attila, dr. Csete Szemesi István, dr. Dujmovics Ferenc,
dr. Fábián Gyula, dr. Faragó Kornélia, dr. Gábrity Molnár Irén, ft. dr. Horváth Endre, dr. Káich Katalin, dr. Könyves Tibor, dr. Lepeš Josip, msgr. dr. Német László SVD, dr.
Mészáros Zoltán, dr. Papp ÁrpÁd, dr. Pintér Róbert, dr. Raffai Judit.
Ifjúsági Bizottság: Saláta Zoltán (elnök), Szénási Oszkár (alelnök), Agyanszki Emil, ifj. Apci Jeno, Butás Béla, Csoke Rudolf, Klenanc Miklós, Korom Andrea, Kocsis Zoltán,
Máriás Endre, Palusek Erik, Sábity Norbert, Sándor István, Szabó Attila, Vidrács Krisztina, ft. Verebélyi Árpád.
Civil Konzultatív Testület: dr. Zsoldos Ferenc (elnök), mgr. Molnár Verona (alelnök), Balányi J. Sándor, Balassa Endre, Balassa Julianna, Fejsztámer Róbert, Fekete Attila,
ft. Dobai István, Hegedus Katinka, Sneider Sándor, Juhász Attila, Krizsán Vilmos, Miskolczi József, Pécsi Elizabetta, Péter István, Ricz András, Sutus Áron, Béres Zoltán.
A bizottságok és az állandó konzultatív testület ülései és döntései
Az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke 2010 júliusától 2011 novemberéig dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt, 2011 novemberétol pedig Várkonyi Zsolt. A
Közigazgatási Hivatalban 2014 júniusában négy tanácsos és tizenkét hivatalnok volt munkaviszonyban.
A Közigazgatási Hivatal tanácsosai: Beretka Katinka (nyelvhasználati kérdésekkel megbízott tanácsos), Lovas Ildikó (kultúrával megbízott tanácsos), Szucs Balázs (hivatali
koordinátor és általános jogi ügyekkel megbízott tanácsos), dr. Lengyel László (felsooktatással megbízott tanácsos), Tóth Lívia (2010-2011) és Simon Erzsébet Zita (2011-2013)
(tájékoztatási kérdésekkel megbízott tanácsosok).
A Közigazgatási Hivatal a Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó szerve. Állami szervek, intézmények, egyesületek és polgárok kérelmeit, kérvényeit fogadja és bírálja el, készíti
elo az ezekkel kapcsolatos javaslatokat és terjeszti, a törvénnyel összhangban, az MNT elé. A havi rendszerességgel megtartott tanácsüléseken meghozott döntések, záradékok,
végzések és határozatok formájában kerülnek vissza a Hivatalba, melyek végrehajtása a Hivatal feladata.
A Közigazgatási Hivatal munkáját annak elnöke irányítja. Az elnök saját hatáskörében döntéseket hoz, és ellátja a Tanács Alapszabályában és egyéb aktusaiban meghatározott
feladatokat.
A szakpolitikai ügyosztályhoz tartoznak a közoktatás, felsooktatás, kultúra, hivatalos nyelvhasználat, tájékoztatás, civil- és ifjúsági ügyek terén tevékenykedo munkatársak.
Ok a nemzeti tanácsokról szóló törvényben meghatározott négy fo területtel foglalkoznak. Az osztály feladata, hogy feldolgozza és elokészítse a Közigazgatási Hivatal elnöke
számára azokat a tárgyakat és jogi aktusokat, amelyek közvetlenül a Tanács hatáskörébe tartozó összes szakpolitikai területtel kapcsolatosak. Tanácsosok, bizottsági elnökök,
alelnökök és hivatalnokok foglalkoznak a beérkezett kérdésekkel és feladatokkal.
A kiemelt jelentoségu, valamint az alapított és társalapított intézmények vezeto és ellenorzo szerveinek kinevezése, leváltása, tagcseréje és más, törvényben meghatározott
döntéshozatal esetén az egy-egy területhez tartozó bizottságok is üléseznek, és döntéseket hoznak, illetve javaslatokat fogalmaznak meg.
Az általános jogi, pénzügyi, technikai ügyosztály feladata, hogy elokészítse a Közigazgatási Hivatal elnöke számára a Tanács költségvetésének és zárszámadásának tervezetét, a
belso szervezeti muködését szabályozó általános jogi aktusokat, biztosítsa a pénzügyi forgalom zavartalan lebonyolítását, a Tanács vagyonának és tisztségviseloinek
biztonságát, informatikai fejlesztésének technikai elokészítését és a munkatársak munkaviszonnyal összefüggo jogainak és kötelezettségeinek tiszteletben tartását.
Ricz Róbert
(Az adatok, információk forrása A Magyar Nemzeti Tanács négy éve 2010. június 30. – 2014. június 30. címu
dokumentum, amelyet az MNT dolgozott ki)
NA
