Szent István-napi rendezvény – Emlékezés és ünneplés

A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör szervezésében, a becsei önkormányzat, a budapesti Bethlen Gábor Alap, valamint becsei és környékbeli vállalkozók és kisiparosok támogatásával augusztus 14-én és 15-én tartották meg a Szent István-napi rendezvényt. Az elmúlt évekhez viszonyítva valamennyivel kevesebben, de most is több ezren voltak kíváncsiak a műsorra.

A kétnapos ünnepségsorozat augusztus 14-én a Csongrádi Zenebarátok Kórusának koncertjével kezdődött az alsóvárosi Páduai Szent Antal templomban, majd kenyérszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisére került sor, amelyet ft. Pósa László és ft. Világos Miklós celebráltak, Török Mária, a Csongrádi Múzsa Művészeti Egyesület 2000 tagja pedig szavalatával tette ünnepélyesebbé. A Köztársaság utcában, a Petőfi kultúrkör előtt felállított színpadon Bedő Tamás, Csongrád polgármestere, Kinka Erzsébet, községünk alpolgármester-asszonya és Ricz Róbert, a Petőfi kultúrkör elnöke vették át a fiataloktól a koronát és a megszentelt kenyeret.
A rendezvényen a csongrádi küldöttség mellett megjelent Nyilas Mihály, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság tárcavezetője, Molnár Viktor tartományi titkárhelyettes, az önkormányzat képviselői, Kinka Erzsébet, Szilágyi Edit és Stefaniga Csaba, valamint az egyházközösségek képviselői is.
„Ma is, mint visszamenőleg már több éve, azért gyűltünk itt össze, hogy emlékezzünk Szent Istvánra, hogy ünnepeljük az új kenyér ünnepét. Rendkívüli pillanat az életünkben az ünnep, ha tudunk ünnepelni, ha méltóak vagyunk arra, hogy tisztelettel és becsülettel emlékezzünk elődeinkre. A bölcsek azt mondják, a múlt gyökereiből táplálkozik a jövő, s annak a nemzetnek, amely nem ismeri múltját, nem is lehet jövőképe. Nemzeti ünnepeink között augusztus 20-a azon kevés napfényes eseményeink közé tartozik, amelyre alig vetődik a gyász árnyéka. Augusztus 20-nak nincs ellenpontja, mert az ünnep még áttételesen sem a kegyelettel teljes, bús emlékezést jelenti számunkra, hanem a dönteni tudás, a béketeremtés, a megújulás, vagyis a bizakodás, a jövőbe vetett hit maradéktalan diadalát. Az államalapítás ünnepe egybeesik az aratás végével, és az új kenyeret is ekkor ünnepelhetjük. A kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont jelentette. Azzal, ahogyan nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel ünnepelünk, kifejezzük, hogy a haza és az élet összekapcsolódik. Sose feledjük, hogy aratni csak akkor lehet, ha előtte vetettünk, ha a földbe hullott magot féltőn vigyázzuk, ha keményen dolgozunk érte. Magyar földön hagyomány, hogy ilyenkor megszenteljük, megszegjük, és megízleljük az új kenyeret, mely hitünket jelzi, a bizakodást, hogy jövőre is lesz kenyerünk”, mondta köszöntőjében Péter Diana műsorvezető.
Az ünnepi műsor elején Posta István csongrádi magyartanár szavalata hangzott el, majd Bedő Tamás, Csongrád polgármestere tartott ünnepi beszédet. „A magyar nép ünnepli 1848. március 15-ét, 1956. október 23-át, harangszóval ünnepli a törökök feletti győzelmet, emlékezik az első és második világháborúra, a Nemzeti Összetartozás Napjára, a Rákóczy szabadságharcra, a százötven év török uralomra, a tatárjárásra és emlékezik nagy Árpád-házi királyunkra. Emlékezik és ünnepel, mert emlékezhet és ünnepelhet, köszönhetően első nagy királyunknak, Szent Istvánnak. Közel négy évtizedes alkotómunkája során olyan alapokat rakott le, ahogy az ige is mondja: a sziklára olyan várat épített, hogy a több mint ezer év történelmi vihara és minden olyan történelmi esemény, mely a magyarságot az elmúlt időszakban érte, lehetővé teszi, hogy ma, csongrádi polgármesterként, itt állhassak és emlékezhessek és önökkel együtt ünnepelhessek magyarként… Engedjenek meg egy személyes élményt. Több alkalmam volt Csongrádon a Nagyboldogasszony templom előtt mondani augusztus 20-ai ünnepi beszédet, de ez a mai mindennél másabb érzés, hiszen ma a magyarság körében, magyar testvérek körében, de a határ túloldalán tartok beszédet. Ez azt mutatja, hogy a megmaradás a legfőbb üzenete Szent István király intelmeinek”, mondta a csongrádi polgármester.
Kinka Erzsébet, Becse alpolgármester-asz-szonya, a kenyér fontosságáról szólt: „A mindennapi kenyér és a termőföld ünnepe is ez a nap. A kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont, a család melegét jelentette. Azzal, hogy nemzetszínű szalaggal átkötött kenyérrel ünnepelünk, kifejezzük hogy a haza és az élet összekapcsolódik. Ha ránézünk erre a kenyérre, a rásimuló nemzetszínű szalagra, akkor ebben a kenyérben a dolgozó és az áldozatra kész embert látjuk. A földművest, aki verejtékes munkával termelte meg a búzát, amiből kisült a mindennapi kenyerünk. Sose feledjük, hogy aratni csak ott és akkor lehet, ha volt aki elvetette a magot, ha a földbe hullott magot féltőn őriztük, ha keményen megdolgoztunk érte. Mert a jó termés eloszlatja a gondot, biztosítja azt, hogy egész évre lesz elegendő kenyerünk, amely a ember legfontosabb tápláléka. Hinnünk kell abban, hogy a jövőnk itt van, ahol a búza termett, ahol adott a termék, amely biztosítja a közösségnek a fejlődést.”
Idegen földre ne siess címmel a Petőfi kultúrkör Szelence táncegyüttesének és a kishegyesi Petőfi Sándor ME Rizgetős táncegyüttesének közös műsora következett a színpadon, majd egy fergeteges operett-gálára került sor a budapesti Magyar Zenés Színház tagjai, Bozsó József, Teremi Trixi és Szeredy Krisztina, előadásában. Műsoruk során ismert és közkedvelt operettdallamok csendültek fel, amelyeket a közönség együtt énekelt a művészekkel. A műsor folytatásában a Petőfi kultúrkör társas- és modern tánccsoportjának műsorát tekinthették meg a jelenlévők, majd Wolf Kati koncertjére került sor. Az estet tűzijáték zárta.
Szombaton délután került sor a Nikola Tesla utcában a Szent István-napi főzőversenyre, ahol 38 bográcsban rotyogott a marhapörkölt. A jó hangulatról a Harmónia együttes gondoskodott. A főzőverseny ideje alatt gyermekprogramok várták a legkisebbeket. A kézműves foglalkozásokon színezés, gyurmázás, gipszfigura-festés, fonálmadár-készítés várta az érdeklődőket, de készíthettek szívet írisz- és szövött-technikával, festhettek tájképet, volt karton-varrás és optikai játék készítése is. Ezen felül kipróbálhatták a buborékfújást, a testfestést, de ügyességi játékok, horgászás, labirintus, célbadobós játékok is voltak. A szervezők készültek logikai játékokkal, kirakóval, társasjátékokkal, valamint a Than-emlékház és az Öko-Becse civil szervezet is hozott játékokat.
A zsűri, Kinka Erzsébet alpolgármester, Knézi Péter, a tavalyi győztes, Sós Dániel szakács és Kovács Róbert, az egyik becsei magáncég igazgatója, szerint a legjobb pörköltet a helybéli Juhászok Egyesülete főzte Vastag István vezetésével. Ők ajándékutalványt kaptak 200 euro értékben. A második helyet a temerini Jó szomszédok csapata szerezte meg, őket 10 000 dináros vásárlási utalvány illette meg, míg a harmadik helyet az ugyancsak temerini Acsai László érdemelte ki, aki két személyre szóló hosszabbított hétvégét kapott egy fürdőbe.
Az est utcabállal ért véget, a talpalávalót a Harmónia együttes szolgáltatta.

B.M.