Új közlekedésbiztonsági szabályzat – Luxus az autózás

Egyre inkább luxusnak számít az autózás ebben az országban. Egyrészt az utóbbi években óriásit ugrott az üzemanyag ára, másrészt a községi, városi önkormányzatok minden lehetséges helyen fizetőssé teszik a parkolókat – van, ahol ez indokolt, mert olyan sok a jármű, de van, ahol csupán harács…

Harmadrészt pedig, új szabályok és az ezekkel járó további költségek várnak az elkövetkező hetekben a járműtulajdonosokra, sőt egyesek már gyakorlatilag hétfőtől hatályba lépnek.
Nagyjából 300 euró lesz a pluszköltség.
A kormány képviselői közölték, hogy a cél az autópark feljavítása és természetesen a nagyobb biztonság.
November 1. és április 1. között kötelező a téli gumik használata – mind a négy keréken.
A hiányos felszerelés miatt egyes médiumok szerint 3000 dináros, mások szerint 5000 dináros büntetés róható ki. Erre vonatkozó kitételt nem találtam a Szabályzatban, amely szeptember 19-én lép életbe.
Van még újdonság: 2012. március elseje után (a buszokon kívül) nem lehet majd olyan négykerekűeket Szerbiában ELŐSZÖR regisztrálni, amelyekben nincs minden ülésen biztonsági öv és fejtámasz. Kivételt csupán az 1971. előtt gyártott gépkocsik (oldtimerek) jelentenek. Amelyik ülésen van fejtámasz, azon kell lennie biztonsági övnek is, és fordítva.
A 125. szakasz szerint azok a járművek, amelyeket Szerbia területén először a Szabályzat hatályba lépése előtt regisztráltak, azoknak a feltételeknek kell, hogy megfeleljenek, amelyek az első regisztráció pillanatában voltak érvényben.
Sárga lámpa kizárólag az 1982. október 1. előtt gyártott járműveken maradhat.

Egy kis számtan…

Az új elsősegély-dobozokban pólyán, ragtapaszon és gézen kívül lesz takaró is, amely megóvja a sérültet a kihűléstől és fólia – mesterséges lélegeztetéshez. Ilyet egyébként már lehet venni és az ára 2400 és 3500 dinár közötti (a sajtó értesülései szerint), Németországban viszont állítólag csupán 7 euró… Az új elsősegélykészletek beszerzésére egy év áll rendelkezésre.
A Blic napilap matematikája a következő:
– téli gumiabroncsok 20 000-25 000 dinár,
– hóláncok 2500-3000 dinár,
– égők 500-1000 dinár.
Vagyis összesen 23 000-29 000 dinár!
Plusz az elsősegély-doboz…
Számtanozzunk tovább. 2008 végén kb. 1,5 millió regisztrált személyi gépkocsi volt az országban (a buszokat, kamionokat ezúttal nem számolom be, feltételezve, hogy azoknak eddig is volt hóláncuk, téli gumijuk – vagy naiv lennék?). Tehát kb. másfél millió szorozva kb. 300 euróval, az 450 millió euró. Ennek a 18 százaléka ÁFA, ami 81 millió euró bevétel az államnak! A többi a kereskedőké.
Persze, nem biztos, hogy mind a másfél millió személygépkocsi tulajdonosának nincs meg a négy téli gumiabroncsa…
A személygépkocsikban kötelező a vontatórúd vagy -kötél is. Nem kötelező viszont a személygépkocsikban a tűzoltókészülék (kivéve a taxikat)!

Gumiabroncsok

Ami a gumikat illeti: a szabályzat szerint téli guminak minősülnek a M+S, valamint a Snow és a Winter jelölésűek is. Más kérdés, hogy mennyire racionális az itteni viszonyok között november elején vagy március végén téli gumikkal furikázni, hiszen olyankor már van annyira meleg, hogy a téli abroncs tönkremegy… Minden évben új téli gumikat vegyen az ember? Nem vagyok szakértő, de utánanéztem: az M+S gumik egyesek szerint nyáron gyorsabban kopnak, mint a nyáriak, télen viszont nem annyira jók, mint a téliek. Vannak olyan vélemények is, hogy télen városban jobb a nyári gumi, mint az M+S, mert sokkal kevesebb a havas nap, mint az esős és latyakos.
Arról nem is beszélve, hogy a lakásokban élő százezrek, akiknek nincs garázsuk, hova teszik április 1. és november 1. között a téli gumikat? A teraszra vagy a nappaliba? Nevetséges érv, tudom, de konkrét probléma is sokak számára.
Az autóban hólánc is legyen! Ha a közlekedési jel azt diktálja és van az úttesten hó, akkor fel kell rakni a láncot. Lehet azzal érvelni, hogy minek a téli gumi, ha van lánc, de hiába. A szabály – az szabály. Horvátországban viszont engedélyezett a 4 mm-es kidudorodású (profilú) nyári gumik + hólánc kombináció is.

További „apróságok”: égők, sötétítés, járműszín…

A „brit” rendszerű gépkocsikban, vagyis azokban, amelyekben jobb oldalt van a kormány, két éven belül át kell azt helyezni a bal oldalra.
Ami a tartalék égőket illeti: kell egy-egy hosszú- és rövidfényre (ez utóbbi lehet kombinált is), az indexre és a stoplámpára, első és hátsó pozíciósra, valamint egy 10 amperes és egy 20 amperes biztosíték. Az égők típusa meg kell, hogy feleljen a jármű típusának. Az izzószál nélküli lámpákhoz (gáz, LED, stb.) nem kell tartalék égő.
A taxisok 2013 márciusáig kaptak időt arra, hogy euró 3-as motort szerezzenek be.
A szélvédőt és a hátsó ablakot tilos besötétíteni. Az oldalablakok esetében a szabály azt mondja, hogy a vezetőnél maximum 25% a megengedett, a hátsó üléseknél ennél több is, de kötelező mindkét oldalon a visszapillantó tükör.
Az új szabályzat szerint a jármű lehet többszínű! Képet, reklámot is lehet rá ragasztani. Ezekben az esetekben a domináns látható szín határozza meg a jármű színét.
Azokon a buszokon (M2 és M3), 3,5 tonnánál nagyobb tömegű kamionokon (N2, N3) és 3,5 tonna feletti pótkocsikon (O3 és O4), amelyeket első ízben regisztrálnak 2011. március 1. után, kell, hogy legyen blokkolásgátló (ABS), amelyet azért alkalmaznak, hogy fékezéskor megakadályozza a kerekek blokkolását, mert ha ez bekövetkezik, kormányozhatatlanná válik a jármű, illetve elveszti stabilitását.

Pénzt a biztonságért

Az 59 oldalas és 138 szakaszból álló Szabályzatot az infrastruktúrával foglalkozó szerbiai miniszter, Milutin Mrkonjić (SPS) hozta meg. A minisztérium honlapjáról, pontosabban a: mi.gov.rs/dokumenta/bezbednost/2010-08 08_pravilnik_tehnicki_uslovi.pdf webcímről tölthető le. Olvassanak bele, nézzenek utána a részleteknek – ekkora helyen nehéz ötvenvalahány oldalt összefoglalni.
Ami viszont az indítékokat illeti: rendben van, hogy biztonságosabbá kell tenni a közlekedést, szigorítani… Tényleg veszélyes (másodsorban költséges is), ha valaki belerohan a hóban, jégben az ember kocsijába azért, mert tükörsima nyári gumijai vannak. És sok ilyen esetet lehetne még felsorolni. Pénzt a biztonságért – rendben van! Ám, ha már a biztonság fokozása a cél, akkor az állam miért csak a polgárokra hárítja a költségeket? Előbb új közlekedésbiztonsági törvény, majd új szabályzat… Mi van az utakkal? Elsősorban Vajdaságban? A „sok kátyú, közöttük egy kis út” – típusú közutak nem veszélyeztetik a biztonságot?

Márton Attila