Kinek hol a helye és mi a feladata?

Az MNT Közigazgatási Hivatala elkészítette a Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011-2016 című dokumentum munkaváltozatát. Ha jól értem, letelt a javaslattevésre, véleményezésre szánt idő (március vége a határidő).

Feltételezhető, hogy a dokumentumon lényegesen nem fog változtatni annak kidolgozója.
Érdemes tehát belekukkantani (az MNT honlapjáról letölthető).
A 12 pontos nagyságú Times New Roman betűtípussal 27 oldalasra sikerült dokumentumban foglalt szándékokat természetesen a teljesség igénye nélkül mutatom be.
Kezdem azzal, hogy az MNT végrehajtó szerve, azaz Közigazgatási Hivatala (elnöke Korhecz Tamás, aki egyben az MNT elnöke is) hogyan határozza meg az általa (munkaváltozatként) elfogadott Stratégiát: „…pontosan megfogalmazza, hogy az egyes szerkesztőségeknek mi lesz a szerepük a rendszerben”. Mármint a Vajdasági Magyar Médiahálózatban, amelynek létrehozása a Stratégia egyik fő célkitűzése.
Íme, kinek mi lesz a szerepe: az MNT „…elengedhetetlennek tartja egy napilap (Magyar Szó), egy hetilap (Hét Nap), egy-egy heti rendszerességgel megjelenő gyermek- és ifjúsági lap (Jó Pajtás, Képes Ifjúság), valamint egy-egy, napi 24 órás, egész Vajdaság területén fogható magyar nyelvű rádió- és tévéműsor létezését – központi hordozója a Pannon TV és az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége lenne. A két utóbbi működése elképzelhetetlen a kistérségi rádiók és televíziók angazsálása nélkül, mert a feladatot csak egy komplex tudósítóhálózat tudja ellátni”.
A megnevezett médiumok közül egyedül az Újvidéki Rádióban nincs alapítói vagy társalapítói szerepe az MNT-nek. Ha jól értem, akkor a fenti szövegben szereplő „Újvidéki Rádió” megnevezés annak magyar szerkesztőségére vonatkozik.
Az MNT-nek ugyan nincs alapítói joga a tartományi közszolgálati médiában, ám a nemzeti tanácsokról szóló törvény bizonyos (nem is kicsi) befolyást biztosít számára a vezető posztok betöltését illetően. A Vajdasági RTV Újvidéki Rádiójának jelenlegi megbízott igazgatója Klemm József, aki az előző összetételű MNT-ben az Intézőbizottság sajtófelelőse (vagyis, leegyszerűsítve, sajtóminisztere) volt 10 éven át, jelenleg pedig az MNT Tájékoztató Bizottságának tagja.
Az előfizetésből pénzelt, közszolgálati, nagy múltú Vajdasági (régi nevén Újvidéki) Televíziónak tehát nem lesz központi szerepe a majdani hálózatban.
A tartományi közszolgálati RTV helyzete folyamatosan romlott a kilencvenes években, de az elmúlt 10 év alatt is. A Munkaváltozat szerint az MNT feladata az lenne, hogy „a politikai súlyának a latba vetésével hasson oda, hogy az Újvidéki Rádió és az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének munkaerő-állománnyal és sugárzási területének lefedettségével kapcsolatos problémái mielőbb rendeződjenek. Biztosítani kell a forrásokat a külső munkatársak folyamatos alkalmazására”.
A Stratégia munkaváltozatában olyan megfogalmazás is szerepel, miszerint „… a vajdasági magyar média nem látja biztosítottnak a saját jövőjét, működését, fenntarthatóságát és elvárja, hogy minden szinten (önkormányzat, tartomány, köztársaság, anyaország, Magyar Nemzeti Tanács) segítséget kapjon az anyagi helyzetének a stabilizálásához”.
Azoknak a médiumoknak az esetében, amelyeknek alapító jogát megkapta a vajdasági képviselőháztól, vagyis a Magyar Szó és a Hét Nap esetében, az MNT kezdeményezi, hogy a vajdasági és a szerbiai támogatások mellett, „a lehetséges legmagasabb szintű támogatásban” részesüljenek „a magyarországi kormányzati intézményeknél és támogatási alapoknál”.
A Stratégia munkaváltozata Vajdasági Magyar Tévéhálózat létrehozását tartja szükségesnek, mégpedig „a 24 órás magyar nyelvű tévéműsor létrehozása érdekében”, ahol a „műszaki megoldást a Pannon RTV kezdeményezné”. A dokumentumban feltett kérdésre, hogy „miért a Pannon RTV”, a válasz alapjában a következő: „az itteni magyar közösség értékeinek, hagyományainak és eseményeinek népszerűsítésére és továbbítására kötelezte el magát”.
Feltételezem, hogy a VM-Tévéhálózat „központi szerkesztősége” (ez a megfogalmazás szerepel a szövegben) is a Pannon RTV-ben lesz, vagy a Pannon RTV lesz.
A Médiastratégia munkaváltozata szerint „hasznos lenne”, ha a „vajdasági magyar közszolgálati, elektronikus” média a „többségi nemzetet is folyamatosan informálná az itteni magyarsággal kapcsolatos témákról”, mégpedig azért, hogy megelőzhető legyen az, hogy „egyes tájékoztatási eszközök féligazságokkal, vagy az igazság szándékos elferdítésével a magyarság ellen hangolják az államalkotó nemzetet”. Konkrétan az az ötlet, hogy a Szerbiai RTV „egyes csatornája” (feltételezem, hogy a tévéről van szó) heti 30 percet biztosítson a „vajdasági magyarság eseményeinek, jeles személyiségeinek a bemutatására”. A műsorkészítést a Pannonra vagy a Vajdasági RTV-re, vagy a két médiaház közös produkciójára bízná az MNT Közigazgatási Hivatala.
A dokumentum értelmében az MNT-nek „fontolóra kell vennie” az „anyagi kötelezettség nélküli társalapítói státusz” megszerzését a Mozaik TV-ben, a Régió Rádióban és a Temerini Rádióban, majd a „második körben” több más rádióban is: nagykikindai, nagybecskereki, zombori, verbászi, antalfalvi, törökbecsei, kúlai.
A szakmai képzést illetően a dokumentum szerint a Pro Média civil szervezet (elnöke: Klemm József) Vajdasági Magyar Újságíró Iskolája által kiadott oklevelet „valamilyen formában hivatalossá kellene tenni”. A VMÚI tevékenységét egyébként bő egy oldalon taglalja a Stratégia munkaváltozata.
A dokumentumban szó van közös pályázati iroda, továbbá VM-tudósítóhálózat, -hírügynökség és műsorszórási tanács létrehozásáról is. Ez utóbbinak az lenne a feladata, hogy meghatározza „a frekvenciák műsorcsomag-helyeire való pályázás feltételeit, döntene a beérkezett pályázatok elbírálásáról”, amennyiben „a vajdasági magyarok” szavatolt számú digitális frekvenciákhoz jutnának.
Az elmúlt hetek pengeváltásai után, amelyek arról is szóltak, hogy létezhet-e, létezzen-e független magyar újságírás Vajdaságban, avagy lehet-e újságírásnak nevezni, ha nem független, az is érdekelt, hogy foglalkozik-e az MNT Médiastratégiájának munkaváltozata ezzel a témával, vagyis tartalmaz-e útmutatókat arra vonatkozóan, hogy mi a médiában dolgozók feladata. Egyértelműen tartalmaz: „Aki a kisebbségi közösségben akar újságíró lenni, annak fel kell vállalnia, hogy ennek a közösségnek a létkérdéseivel foglalkozzon. Törekednie kell a vajdasági magyar közösség kulturális, oktatási, vallási, tudományos, gazdasági és történelmi értékeinek a feltárására, továbbvitelére és erősítésére; a vajdasági magyar politikumon belüli történések kommunikációjára; a szerbiai, illetve a vajdasági társadalmi folyamatok és jelenségek elemzésére és magyarázatára” – áll a szövegben, amely szerint „közösségi elvárás”, hogy „nem csupán magyar nyelvű, hanem magyar szellemiségű tájékoztatásra” van szükség.