trg_fontane
Március 4-én olyan szándéknyilatkozatot írt alá a tartományi kormány és a Magyar Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztériuma, valamint az óbecsei önkormányzat és az egészségturisztikai projektjeiről ismert Aquaprofit Zrt., amely arról szól, hogy a felek az Óbecsére tervezett fürdő, szálloda, víziközmű és megújuló energetikai beruházások megvalósulásában együtt kívánnak működni.
Knézi Péter polgármester a fürdőberuházás részleteiről szólva kiemelte: a fürdő témájával az önkormányzat 2008 őszén kezdett el foglalkozni, és reményeik szerint Óbecse rövidesen visszanyeri fürdővárosi státuszát. Ez ugyan jogilag nem feltétele a fürdőépítésnek, de marketingértékénél fogva a község lehetőségeit mindenképpen tágítaná.
Januárban a részletes városrendezési tervet is elfogadta a képviselő-testület, a múlt héten megkezdték a geotermikus kút fúrását is, így a polgármester szerint most már minden urbanisztikai, formális és jogi feltétel adott a fürdő építésére.
A koalíciós partner, a Demokrata Párt az ünnepélyes aláírást követően megtartott sajtótájékoztatón azonban többek között azt kifogásolta: a versenyeztetési eljárás második körét nem folytatta le az önkormányzat, ezért nem átlátható a kiválasztás folyamata. Erről Knézi Péter az alábbiakat nyilatkozta:
– A kiválasztás lebonyolításához a Deloitte tanácsadó cég segítségével láttunk hozzá, és novemberben kiírtunk egy nemzetközi közbeszerzési pályázatot, amelyre egyedül a magyarországi Aquaprofit Zrt. jelentkezett. Ezzel egy időben a nagypolitika is érdekelt lett az ügyben, ezért azt beszéltük meg a koalíciós partnerrel – én személyesen Budislav Medurić alelnökkel –, hogy amennyiben a politika az ügy mögé áll és egyetlen jelentkező lesz, nincs értelme még egy körnek. Ez így is történt: megszületett a kormányközi közös nyilatkozat a beruházás támogatásáról azzal, hogy a munkára a legmegfelelőbb magyarországi céggel kössük meg a szerződést. A kormányközi szándéknyilatkozatból az Aquaprofit Zrt. neve a magyar fél kérésére maradt ki, mert az ő szabályaik szerint ily módon nem preferálhatnak egy magáncéget. Tehát a sajtóban megjelent hírek nem felelnek meg a valóságnak, ugyanis nem a szerb fél kérte a cégnév törlését – állította a polgármester, aki szerint a Deloitte cég javaslatára indultak a kétkörös változattal, mert azt gondolták, hogy több ajánlat is lesz, így viszont pusztán időhúzás lenne egy újabb kiválasztási kör lefolytatása.
Véleménye szerint a közbeszerzésről szóló törvényben ez egy olyan határeset, amikor igazából nem kötelező, de az átláthatóság és a versenyhelyzet megteremtése érdekében ajánlatos a pályáztatás.
Szerződést a magyarországi céggel még nem írt alá az önkormányzat, ugyanis erről és az együttműködés lehetséges formájáról képviselő-testületi határozat még nem született, bár a beruházóval aláírt szándéknyilatkozatban vegyes vállalatról esik szó – a polgármester szerint azért, mert a politikai szándéknyilatkozat is közös beruházásról beszél. A koalíciós partner azonban a koncessziós megoldást preferálja:
– Az önkormányzatnak a vegyes vállalkozás és a koncesszió előnyeit és hátrányait is meg kell még fontolnia. Szerintünk a vegyes vállalat a tisztább megoldás, erre létezik is már működőképes megoldás, a Szekszárd városával közösen megalakított Tiszamente Óbecse Kommunális Szolgáltató Kft. Én osztom a koalíciós partner aggályait is, ugyanis a probléma az, hogy az első egy-két évben ez a cég nem fog haszonnal működni, és a társtulajdonosok a tulajdoni arány mértékében kell, hogy állják az esetleges veszteségeket. Én jeleztem a leendő partnernek, hogy mi ezt nem tudjuk vállalni, de ha az önkormányzat számára ezt a kockázatot a tárgyalások során ki tudjuk küszöbölni, akkor talán a koalíciós partnerek is meggondolják magukat. A koncesszió szerintem sokkal aggályosabb változat, több parlamenti döntés is kell hozzá, ami talán egy évvel is elhúzza a megvalósítást, ráadásul a koncesszió végén a létesítmény köztársasági tulajdonba kerül – fejtette ki véleményét a polgármester.
A szándéknyilatkozat aláírásakor elhangzott: az Aquaprofit számít a tartományi kormány támogatására, és ez nem csak a mintegy 200 új munkahely támogatására vonatkozik, hanem az önkormányzat a nagyberuházási alap infrastrukturális támogatására is eséllyel pályázhat. Knézi Péter szerint ez azért is fontos lenne, mert minden pénz, amit erre a célra fordítanak, a község százalékarányát növelné a vegyes vállalkozásban, ami becslések szerint mintegy 4-5 millió euró lenne a tervezett 30 milliós beruházási költségből.
A leendő fürdőkomplexum egyébként a volt lóversenypálya területén épülne fel, a töltés és az ún. alsó park között, a zsiliptől a szállodáig terjedő 26 hektáron. A fürdő területe 14 hektár lesz. Az első szakaszban a fürdő épületkomplexuma és a külső medencék épülnének meg 12 millióból, 18 millióba pedig egy 4 csillagos, 200 szobás szálloda kerülne. Az elképzelések szerint a beruházás a parkot nem érinti, a területét azonban rendezni fogják, és nem érinti a projekt a jelenlegi Tisza-parti strandot sem, amire külön részletes terv fog készülni. A Tisza-part rendbetételére azonban a mostani részletes terv is kitér. Az új strand az üdülőteleptől 200-300 méterre északra fog elterülni, és a Komunalac is a közvállalat földvári úti telkére költözik, ugyanis mostani területe lenne a külső fürdő helyszíne.
F.R.
