trg_fontane• A vajdasági kormányfo személyét a jövoben a parlamenti elnök fogja javasolni, nem pedig legkevesebb harminc képviselo, mint eddig – írja a Politika belgrádi lap.
A tartományi képviseloház által elfogadott új házszabály szerint a vajdasági parlamenti elnöknek már-már elnöki felhatalmazásai lennének. Legalábbis az ellenzék szerint. Miközben az ellenzék arra figyelmeztet, hogy ez nem más, mint az elnöki rendszer bevezetésének kísérlete Vajdaságban, a fovárosi lapnak nyilatkozó Branko Radun politikai elemzo szerint jó dolog, hogy erosödik a házelnöki intézmény. Szerinte azonban nincs arról szó, hogy elnöki rendszer alakulna, ám a jövoben egy részben elnöki, illetve ehhez hasonló rendszer jöhet létre. A kormányzó koalíció vezeto pártjában, a Demokrata Pártban ugyancsak elutasítják a radikálisok állítását az elnöki rendszer bevezetésére vonatkozó szándékról, illetve hogy a parlamenti elnököt elnökké próbálják eloléptetni. Emlékeztetnek, hogy a parlamenti elnököt a képviseloházi többség választja. Ilyen felhatalmazása a parlamenti elnöknek – mármint, hogy kormányfot javasol – a világ 90 demokratikus országában van, mondta egyebek között Dragoslav Petrovic, az Európai Szerbiáért volt frakcióvezetoje. A Szerb Haladó Pártnak sem tetszik a parlamenti elnök hatáskörének erosítése, ám a párt képviseloi nagyobb problémát látnak abban, hogy egyes képviseloházi határozatok kezdeményezéséhez a jövoben 30 képviselo szükséges a házszabály szerint, amelyet egyébként összehangoltak Vajdaság statútumával. A tartományi képviseloházban 29 ellenzéki képviselo van. A tartományi képviseloház jelenlegi elnöke a VMSZ-es Egeresi Sándor.
• Múlt szerdán átadták Belgrádban Ratko Mladic holttá nyilvánítási kérelmét. A kérelmet Miloš Šaljic, a hágai körözött családját képviselo ügyvéd nyújtotta be az illetékes alapfokú bíróságnak. A kérvény hivatalos beterjesztoje Darko Mladic, a hágai körözött fia, a halál idopontjaként pedig 2008. március 1-jét jelölik meg. „A család 2003 februárja óta nem látta Mladicot, ugyanakkor azóta óriási nyomás nehezedik rájuk“, magyarázta az ügyvéd, majd hozzáfuzte: a halottá nyilvánítás feltétele, hogy a személyt, aki legalább 70 éves, 5 évig senki sem látta. Mivel Mladic pillanatnyilag 68 éves, az ügyvéd kikérte a Katonai Orvostudományi Akadémián található leleteket, amelyekbol kiviláglik, hogy Mladic 1996 óta súlyos beteg, a jelzett évben agyvérzése volt, és utána hastáji, valamint szív- és érrendszeri panaszok miatt is gyógyíttatta magát. Az ügyvéd szerint ennek tudatában kérdésessé válik, hogy egy ilyen betegségekkel küzdo személy, aki minden bizonnyal egészségügyi ellátásra szorul, „miként tudna számuzetésben élni különbözo barlangokban és üregekben”. Šaljic szerint a holttá nyilvánítás eljárása 6 hónaptól akár 3 évig is eltarthat, miközben a bíró döntéshozatala elott megvizsgálja, hogy a kérvény a törvénnyel összhangban lett-e összeállítva, ellenorzi a tényeket, amelyekre a kérvényezo hivatkozik, valamint egyéb bizonyítékokat szerez be. A hágai törvényszékkel való együttmuködéssel megbízott nemzeti tanács elnökének nyilatkozatára válaszolva kifejtette, hogy a törvényszéknek jogában áll nem elfogadni a holttá nyilvánítás javaslatát. „Sokan élnek ebbol. Ok csak nyugodtan nyomozzanak tovább, mi pedig azt tesszük, ami szerintünk helyes“, vélte az ügyvéd. Ratko Mladic családjának azon javaslata, hogy nyilvánítsák ot holttá, nem fogja befolyásolni a hágai körözött utáni nyomozást, nyilatkozta Rasim Ljajic, a hágai törvényszékkel való együttmuködéssel megbízott nemzeti tanács elnöke.
(Beta, Vajdaság Ma)
